Tate Múzeum: „A fekete és az egyéb etnikai kisebbségek előtti hitelesség a tét”

A Tate és a Washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria megindokolta, hogy miért halasztották el 2024-ig a Philip Guston Now című kiállítást, miután tudósok és a művészvilág képviselői is élesen bírálták a múzeumok közös döntését.

A Black Lives Matter mozgalom újragondolásra késztet

Először a koronavírus, majd a Black Lives Matter mozgalom is alaposan felforgatta a múzeumok életét. A Tate forgalma a múzeumok újranyitása után sem érte el a vírus előtti szintet, ezért jelentős létszámleépítésre készülnek. A Black Lives Matter mozgalom hatására van, ahol elpakolták a legnépszerűbb tárlatot, másutt rabszolgatartó alapítójuk szobrát távolították el. A holland múzeumok közösen néznek szembe népük gyarmatosító múltjával.

philip guston kiallitas elhalasztas
Philip Guston és egyik műve / Fotó: Frank R. Lloyd

Philip Guston Now című kiállítást négy múzeum (a Tate, a Nemzeti Művészeti Galéria, a Houstoni és a Bostoni Szépművészeti Múzeum) szervezi. A igazgatók közös nyilatkozatot adtak ki szeptember 21-én, amelyben hangsúlyozták, hogy a halasztás oka a világjárvány mellett a faji igazságszolgáltatást követelő mozgalmak felerősödése Amerikában. Bár nyíltan nem szerepelt a közleményben, úgy tűnik, hogy Guston a Ku Klux Klanra emlékeztető, csuklyás alakokat ábrázoló képei okozták a problémát.

Erre a hírre reagált több mint száz művész és tudós egy nyílt levélben. Szerintük a múzeumok vezetői megijedtek a közhangulattól és nem bíznak a közönség belátó képességében.

Hieronymus Bosch szülővárosának múzeuma kisebb Vincent Van Gogh-gyűjteményre tett szert az utóbbi években

A holland Het Noordbrabants Múzeum vásárolra meg Vincent Van Gogh Head of a Woman (1885) című képet. A hír azért kisebb szenzáció, mert ‘s-Hertogenbosch vagy Den Bosch városában található regionális kulturális intézmény így már egész komoly Van Gogh-gyűjteménnyel rendelkezik, írja a The Art Newspaper .

Kaywin Feldman, a Washington DC-i Nemzeti Művészeti Galéria igazgatója egy podcastinterjúban fejtette ki, miért kellett elhalasztaniuk a kanadai-amerikai származású, 1980-ban elhunyt festőművész kiállítását. Elmondása szerint jelenleg Amerika különösen érzékeny időszakon megy át. Továbbá ezen az anyagon nem dolgozhatnak kizárólag fehér kurátorokból álló csapatokkal, ahogy eddig történt.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A fő szempont – mivel Guston kisajátította a feketék traumáit –, hogy a kiállításnak sokkal többről kell szólnia, mint a festő és művészete. Erre nem álltunk készen. Ez az egyik ok. A másik, hogy faji kérdésekre ilyen erősen reflektáló tárlatot nem állíthatunk össze kizárólag fehér kurátorokkal[/perfectpullquote]

– jelentette ki Feldman. Hozzátette, hogy mivel minden intézmény eltérő körülmények között és finanszírozási környezetben működik, ezért egyedi megoldást kell találniuk a gyakorlati megvalósításra vonatkozóan. Jelenleg azt kell közösen meghatározniuk, hogy mi tartozik a kiállítás alapvető anyagába” – mondta az igazgatónő, aki bízik benne, hogy a Guston-kiállítás még 2024 előtt megnyílhat.

Nagy-Britanniában sem értik a döntést

Mindeközben a Times részéről is bírálat érte a múzeumok halasztásra vonatkozó döntését, írja a The Art Newspaper. A tekintélyes lap A Tate gyáván öncenzúrázza magát címmel jelentetett meg véleménycikket.

A múzeumok megkezdték a Black Lives Matter-tüntetések dokumentálását

A BLM-tüntetések egyik legkritikusabb momentuma volt a Lafayette téren zajló demonstráció, amikor a tüntetők a Fehér Ház elé vonulva követeltek igazságot George Floyd számára. A Black Lives Matter-tüntetők számos plakátot és George Floyd számára igazságot követelő falfirkát hagytak maguk után. Ezzel szimbolizálva tiltakozásukat.

Maria Balshaw és Frances Morris, a Tate és a Tate Modern igazgatói válaszlevélben reagáltak.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A Tate a szeptember 30-án megjelent cikk állításával ellentétben nem öncenzúrázza magát a Philip Guston-kiállítás elhalasztásával. A döntést a faji egyenlőséggel és sokszínűséggel kapcsolatos amerikai közhangulat megváltozása miatt hoztuk. A Ku Klux Klanhoz köthető képi ábrázolás mélyen sértő és fájdalmas. A faji képviselet irányítását sosem látott módon kezdik most el vitatni. Az amerikai intézmények számára a fekete és az egyéb etnikai kisebbségekből kikerülő közönségük előtti hitelesség a tét[/perfectpullquote]

– magyarázták meg a Tate képviselői a közösen kialakított álláspontot. Hozzátették, hogy a finanszírozási és logisztikai szempontok miatt sem tudták volna kivonni magukat az egyezményből, ami nem lett volna korrekt partnereikkel szemben.


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból