Az Országgyűlés által megválasztott Unger Anna a döntést követően adott először élő interjút, amelyben egyértelműen tisztázta: a látványos bilincskattogás és a gyors politikai elégtétel helyett szisztematikus, intézményi munkára készül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élén. A szakember – akinek kinevezéséről előzőleg döntöttek, amikor az Országgyűlés hat évre megválasztotta Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére – határozottan elutasította azokat a társadalmi elvárásokat, amelyek azonnali, demonstratív akciókat követelnének a korábbi hatalmi elit kulcsfiguráival szemben.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az új szervezet felállítása jelenleg is folyamatban van, így a munkát nem lehet a politikai közhangulat által diktált kapkodással indítani. Nem véletlen, hogy a Telexnek adott élő interjújában leszögezte: a bíróságok döntéshozatali tempója nem a hivatalon múlik, az NVVH feladata elsősorban a szisztematikus visszaélések feltárása és a vagyoni elemek biztosítása lesz. Ahogy a beszélgetésben kifejtette, a megfelelő apparátus kiépítése és a még hiányzó három elnökhelyettes megválasztása nélkül indított eljárások eleve megkérdőjeleznék a jogállamiság elveit.

Unger Anna szerint az év végén indulhatnak el a tényleges vizsgálatok

A felállítandó szervezet előtt álló feladatok nagyságrendjét jól jelzi, hogy a felkutatandó és eltűntnek tekintett közvagyon mértékét a szakértői becslések 20 és 60 ezer milliárd forint közé teszik. Unger Anna megerősítette, hogy az év végéig a konkrét vizsgálatok is elindulhatnak a hivatalban, ám a teljes korrupciós hálózat feltárására és a végleges leltár elkészítésére hatéves mandátumának teljes időtartamát szánja. Rámutatott arra is, hogy az NVVH nem elméleti kutatóintézetként fog működni, de a feltárt ügyek mellett kiemelt szerepet szán a korrupciós rendszer működési mechanizmusainak részletes bemutatására.

A jogállami megoldás nem az, hogy én most pofára odamegyek Felcsútra, és azt mondom, hogy Mészáros Lőrinc, jöjjön velem!

Az intézményvezető meglátása szerint a nyilvánosság elé tárt tényekből és dokumentumokból az állampolgárok pontosan meg fogják érteni az elmúlt évtizedek hatalmi és gazdasági összefonódásait. A korábban általa is gyakran használt Felcsúti Számvevőszék metaforájára reagálva tisztázta: a kifejezés arra a jól körülhatárolható döntéshozói körre utalt, amely az 500 milliárd forintot meghaladó állami beruházások sorsáról zárt ajtók mögött határozott. Konkrét nevek említésétől ugyanakkor többszöri kérdés ellenére is elzárkózott, kijelentve, hogy puszta olvasmányélmények vagy személyes emlékek alapján vizsgálódni törvénysértő lenne.

A jogászi kritikákra reagált a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke

A személyét ért szakmai bírálatokra és a jogászi végzettség hiányát felemlegető hangokra reagálva az NVVH újonnan megválasztott vezetője határozottan visszautasította a kételyeket. Kijelentette, hogy politológusi tanulmányai során számos jogi diszciplínát elsajátított, így a közigazgatási és büntetőjogi keretrendszerben teljes biztonsággal igazodik el.

A pályázati folyamat függetlenségét és tisztaságát hangsúlyozva leszögezte: a jelöltségéről sem a Tisza Párttal, sem Ruff Bálinttal nem egyeztetett előzetesen, a pályázat benyújtásáról kizárólag a férjével és az ország egyik legelismertebb közigazgatási jogászával konzultált.

A hatéves elnöki ciklus sikerét és az elvárható eredményeket firtató kérdésekre válaszolva aláhúzta, hogy munkaköri leírásában nem szerepel előre rögzített számszerűsített normatíva, így bármekkora nagyságrendű közvagyon visszaszerzését sikerként értékelné. A legfontosabb feladatnak a kimentett vagyontömegek precíz feltérképezését nevezi, amelyre a független bírósági ítéletek megszületését követően épülhet majd rá a vagyon faktikus visszaszerzése. Az NVVH hivatalosan szeptember 1-jén kezdi meg működését.