A járvány során meghozott intézkedések a 2. világháború óta nem tapasztalt károsanyag-kibocsátás csökkenést hoztak. A tudósok elmondták, hogy ez mire lesz elég, ha el akarjuk érni a párizsi egyezmény céljait.

Régóta nem tapasztalt kibocsátás-csökkenést hozott 2020

A globális széndioxid-kibocsátás mennyiségét számszerűsítő és okait vizsgáló Globális Széndioxid Projekt (GCP) adatai szerint 2020-ban 2,4 milliárd tonnával csökkent a légkörbe került széndioxid mennyisége, írja a BBC. Az Earth System Science Data szaklapban megjelent tanulmány számításai alapján ez globális szinten 7%-os visszaesést jelentett idén.

Koronavirus Szendioxid Kibocsatas Csokkenes
Kerékpáros Közlekedés A Nagyvárosokban / Fotó: Getty Images

Ez a csökkenés sokkal jelentősebb, mint az utóbbi 100 évben két alkalommal mért nagyobb visszaesés: a 2009-es gazdasági válság alatt mindössze 500 millió tonnával, a 2. világháború vége után pedig 1 milliárd tonnával kevesebb káros anyag került a levegőbe. Európában és az Egyesült Államokban átlagosan 12% körüli csökkenést regisztráltak, de az egyes országokat tekintve ennél magasabb is lehet a változás mértéke. Franciaország 15%-kal, az Egyesült Királyság 13%-kal bocsátott ki kevesebb széndioxidot. 

Kapcsolódó cikk

Corinne Le Quéré, az East Anglia Egyetem professzora és a tanulmány egyik szerzője szerint a két ország átlagnál magasabb eredménye a többi országhoz képest szigorúbb karanténintézkedéseknek köszönhető. Ebben a két országban a szennyezés fő forrása a közlekedés, nem az ipari termelés vagy egyéb ágazat. Franciaországra mindez fokozottan igaz, mert ők az elektromos energia nagy részét atomenergiából állítják elő, náluk az üvegházhatású gázok 40%-a közlekedésből származik. 

A légiközlekedést nagyon súlyosan érintették a korlátozások: ebben az ágazatban a 2019-es szint 40%-a alatt marad a kibocsátás. 

Kínában viszont másképpen alakult a tendencia. A kutatás becslései alapján mindössze 1,7%-kal csökkent az ország széndioxid-kibocsátása. Néhány elemző szerint viszont a gazdaságuk már olyan szinten helyreállt a járvány után, hogy összességében a kibocsátás inkább meghaladja a tavalyi szinteket. 

A Covid-19 hatása vagy beérett a klímapolitika?

„Adataink arra utalnak, hogy Kínában februárban és márciusban jelentősen visszaesett a kibocsátás mértéke, de 2020 vége felé a tendencia megfordult. Az idei év utolsó hónapjaiban Kína minimum megközelítette a 2019-es napi szintű adatokat, sőt, néhány becslésünk azt mutatja, hogy összességében nőtt a 2020-as kibocsátásuk”

– nyilatkozta Jan Ivar Korsbakken, a Nemzetközi Klímakutató Központ (CICERO) vezető kutatója, aki szintén közreműködött a tanulmány elkészítésében. 

A kutatók azonban úgy vélik, a világjárvány alatt tapasztalt drasztikus kibocsátás-csökkenés valójában inkább a hosszú távú globális klímapolitikának köszönhető.

Kapcsolódó cikk

A széndioxid-kibocsátás növekedésének éves mértéke már a 2000-es évek elején 3% alá esett, a 2010-es évekre pedig 0,9% körül mozgott. Mindez annak tudható be, hogy a szén mint energiaforrás egyre inkább kiszorult a világgazdaságban. 

Glen Peters, a CICERO kutatási igazgatója elmondta, 2020 előtt még az volt az egyik fő kérdés, vajon mindez azt jelenti-e, hogy a CO2-kibocsátás a tetőzés közelében jár-e. A Covid-19 után viszont azt kéne megcélozni, hogy a kibocsátás ne pattanjon vissza a korábbi években mértek szintjére.  

Ugyanakkor minden szakértő egyetért abban, hogy 2021-ben szinte elkerülhetetlen a visszapattanás. Ezért a kutatók a zöld és nem a barna helyreállítást sürgetik, azaz az Európai Unió helyreállítási alapjából a fenntartható, minimális környezetterheléssel járó projekteket kell támogatni és nem a fosszilis energián alapulókat. 

Ezen kívül a gyalogos és kerékpáros közlekedést, valamint az elektromos járművek mihamarabbi elterjedését kell támogatni a városokban. 

A tudósok szerint bár örvendetes az idei csökkenés, a párizsi klímaegyezmény céljainak elérése érdekében az elkövetkező évtized minden évében legalább 2 milliárd tonnával kéne csökkenteni a globális kibocsátás mértékét

Attól még, hogy idén valamelyest csökkentek a kibocsátási adatok, továbbra is 39 milliárd tonna széndioxid került a levegőbe. A légkör széndioxidszintje és ennek következtében a klíma majd akkor fog helyreállni, ha gyakorlatilag egyáltalán nem történik légszennyezés

– nyilatkozta Pierre Friedlingstein professzor, az Exeteri Egyetem vezető kutatója.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

idojaras elorejelzes 2024 aprilis sarkvideki hideg

Érkezik az év hidegfrontja, hó is eshet

Sarkvidéki hideg zúdul az afrikai melegre, jövő hétfőről keddre helyenként 25 fokot zuhanhat a hőmérséklet, és komoly viharok alakulhatnak ki, a hegyekben havazás sem kizárt.

nyugdijkorhatar 2024 nyugdij nyugdijas nyugdij utalas 2024

Tényleg csak 70 évesen mehetünk nyugdíjba? Itt a nyugdíjszakártő válasza

A világ egyik nagy vagyonkezelő cége arra figyelmeztette a munkavállalókat, hogy ne számítsanak arra, hogy kényelmesen nyugdíjba tudnak vonulni a hatvanas éveikben, hanem meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt akár 70 évre, mert az emberek sokkal tovább élnek, mint korábban, és kevesebb fiatal kép be a munkaerőpiacra.