A legtöbb civilizáció a szappan feltalálása előtt is sokat adott a tisztaságra, de lehet, hogy csak véletlen a felfedezése.
Semmi sem hasonlítható ahhoz a felemelő érzéshez, amikor lesúroljuk magunkról a szennyeződést, az izzadságot és a piszkot egy hosszú nap után. A szappan lehet szilárd vagy folyékony, a lényeg, hogy habzik, elpusztítja a kórokozókat, illata pedig jó hatással van a mentális egészségünkre is. De vajon hogyan mosakodtak, mit használtak az emberek a szappan feltalálása előtt?
A szappannak meglehetősen hosszú története van, azonban biztosra vehetjük, hogy évezredeken át a víz volt a fürdés elsődleges eszköze. Az Indus-völgy civilizációjában – amely kultúra a mai Pakisztán, India és Afganisztán egyes részein virágzott i.e. 2600 és 1900 között – a Mohenjo-daro-i Nagy Fürdő volt az egyik legkorábbi nyilvános gőzfürdő.

Kapcsolódó cikk

“Biztosra vehetjük azt is, hogy mielőtt a szappan általánossá vált, az emberek jelentős részének rendkívül rossz szaga lehetett”  mondta a Live Science-nek Judith Ridner, a Mississippi Állami Egyetem történésze.

A modern szappankészítmények sok extra összetevőt tartalmaznak, az ősi, alapszappan meglehetősen egyszerű főzet volt. Lúg és zsír kombinációja – állítja Kristine Konkol, az Albany State University vegyésze. Kémiai vegyületként úgy működik, hogy a szappanmolekulának vízkedvelő feje és zsírkedvelő szénlánca van, amely körülveszi és felemeli a szennyeződésmolekulákat. Ez az alapképlet kulcsfontosságú a szappan esetében.

Kapcsolódó cikk

Mivel a szappan hamar lebomlik, nehéz visszakövetni a történetét. Azonban kutatóknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a mai tisztálkodószerek elődei növények, állati epe, különböző olajok, homok és fahamu keverékei voltak.

A szappanszerű anyagokról szóló legkorábbi írásos feljegyzések Kr.e. 2500 körül íródtak és Mezopotámiából származnak. Az agyagtáblák tanúsága szerint a sumérok vizet és nátrium-karbonátot – például növényi hamuból származó por alakú sót – használtak öntisztításra, sört és forró vizet pedig a sebek tisztítására.

Néhány száz évvel később a mezopotámiai akkád birodalom már olyan növények keverékét használta tisztálkodásra, mint a datolyapálma, a fenyőtoboz és a tamariszkusz nevű cserjés növény. Az ilyen keverék összhangban van a modern szappanok alapvető összetevőivel.

Kapcsolódó cikk

A modern kutatások arra engednek következtetni, hogy az emberek valószínűleg nem szándékosan hoztak létre a szappant – mondta Konkol. Ha egy zsíros serpenyőt növényi hamuval tisztítanak magas hőfokon, akkor szappan keletkezik, akárcsak az állati zsírok fahamuval történő forralásakor. Ezek a módszerek már az ókori Egyiptomban is ismertek voltak.

Az ókori görögök és a rómaiak kissé eltérően közelítették meg a fürdőzést. Vízben való öblítés után illatos olívaolajat kentek magukra, ezután egy strigil nevű, vasból vagy bronzból készült íves szerszámot használtak a maradék szennyeződés lekaparására, majd újra lemosták magukat.

Nem tudjuk pontosan, hogy a szappannal való fürdés mikor vált rutinszerűvé, de a nyugati világban biztos, hogy csak későn, valamikor az 1800-as évek elején-közepén.

Az ipari forradalom a szappangyártást a háztartásokból a gyárakba helyezte át, egyre nagyobb hangsúlyt kapott a higiénia, az orvostudomány is fejlődésnek indult. Emellett fontos üzleti célokat szolgált a szappan elterjedése, a változást ügyesen kihasználták az olyan vállalatok, mint például az egyesült államokbeli Procter & Gamble, ami azóta is világhírű.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

idojaras elorejelzes 2024 aprilis sarkvideki hideg

Érkezik az év hidegfrontja, hó is eshet

Sarkvidéki hideg zúdul az afrikai melegre, jövő hétfőről keddre helyenként 25 fokot zuhanhat a hőmérséklet, és komoly viharok alakulhatnak ki, a hegyekben havazás sem kizárt.

nyugdijkorhatar 2024 nyugdij nyugdijas nyugdij utalas 2024

Tényleg csak 70 évesen mehetünk nyugdíjba? Itt a nyugdíjszakártő válasza

A világ egyik nagy vagyonkezelő cége arra figyelmeztette a munkavállalókat, hogy ne számítsanak arra, hogy kényelmesen nyugdíjba tudnak vonulni a hatvanas éveikben, hanem meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt akár 70 évre, mert az emberek sokkal tovább élnek, mint korábban, és kevesebb fiatal kép be a munkaerőpiacra.