Lázár János és Gulyás Gergely homlokegyenest másképp látja azt a törvénymódosítást, amely radikálisan átrajzolhatja a magyar parlamentarizmus jövőjét a következő években. A politikai túlélésért vívott küzdelem a színfalak mögül kilépett a nyílt színtérre, miután a Tisza Párt beterjesztette a képviselői ciklusok drasztikus maximálását célzó javaslatát. Vajon ez az egyetlen törvény elegendő lesz a több évtizedes hatalmi bázisok teljes felszámolására?
A 12 éves mandátumkorlátozás ötlete úgy vágott bele a parlamenti mindennapokba, mint egy jól irányzott, éles szike a megszokott politikai testbe. A Fidesz egykor gépiesen működő, tökéletesen összehangolt kommunikációs gépezete az elmúlt napokban látványosan csikorogni kezdett a megnövekedett belső nyomás alatt. Míg Balla György és a veteránnak számító Pócs János dühösen a legmélyebb diktatúra újjáéledését vizionálja a tervezet mögött, addig a 2002 óta képviselő Lázár János meglepően nyitottnak mutatkozott egy komolyabb társadalmi párbeszédre a témában. A nyilvános felszólalásokból és folyosói elejtett mondatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az érintettek pontosan tisztában vannak az intézkedés személyes, rájuk irányuló üzenetével. Kérdés, hogy a párton belüli repedések vajon a felszínen maradnak, vagy egy sokkal mélyebb, strukturális válság első jeleit mutatják?
A hétfői napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök egyetlen határozott bejelentéssel rántotta le a leplet a régóta pletykált tervről, azonnali sokkhatást kiváltva a parlamenti patkó jobb oldalán. A kormánypárti politikusok kezdeti, zavart hitetlenkedését gyorsan felváltották az egyre keményebb és élesebb nyilatkozatok a folyosókon, különösen miután kiszivárgott, hogy a Tisza akár egy még szigorúbb, mindössze 8 éves korlátozást is fontolóra vehet a jövőben. A 26 éve a padsorokban ülő Balla György a túlhatalommal való cinikus visszaélést emlegette, miközben Lázár János a 24.hu munkatársának nyíltan beszélt arról, hogy a javaslat egyértelmű célja a korábbi elit tagjainak módszeres kizárása a közhatalom gyakorlásából. A feszültség a falak között egyre tapinthatóbbá válik, ahogy a régi motorosok ráeszmélnek, hogy egyetlen tollvonás véget vetheti az évtizedek óta tartó karrierjüknek.
A Fidesz-frakció tagjai között Gulyás Gergely a legkeményebb ellenállást képviseli
Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezetője a leghatározottabban utasította el az indítványt, azt egyenesen elfogadhatatlannak és az európai politikai kultúrában példátlannak minősítve a nyilatkozataiban. A korábbi miniszter szerint a jogszabály egyedüli, leplezetlen célja a politikai ellenfelek alkotmányos eszközökkel történő, szisztematikus kiiktatása az államigazgatásból. A frakcióvezető határozott fellépése és a nyílt sisakos küzdelme szöges ellentétben áll Lázár János flegmább, az „elszámoltatás vendettáját” már szinte váró, látszólag beletörődő testtartásával a parlament falai között. Vajon a jogi ellenállás és a politikai harc elegendő lesz ahhoz, hogy megállítsák a Tisza lendületbe jött úthengerét a bizottsági üléseken?
A politikai leszámolás szele azonban nem csak a legnagyobb kormánypártot, hanem annak kisebb szövetségesét is elérte a törvényhozásban. A Kereszténydemokrata Néppárt mindössze nyolcfős frakciójának hat tagját érintené azonnal a mandátumkorlát, mégsem sikerült eddig egy egységes és határozott álláspontot kialakítaniuk a kérdésben. Rétvári Bence frakcióvezető egy írásos üzenetben „egészpályás közjogi letámadásról” és egy egyszemélyi hatalom kiépítésének veszélyéről írt, miközben Simicskó István inkább a politikai bölcsesség és a több évtizedes élettapasztalat elvesztése miatt fejezte ki az aggodalmát a sajtónak. A megosztottság és a bizonytalanság egyre több teret enged a pletykáknak, hogy az új hatalom esetleg különalkukkal próbálja majd megbontani a korábbi kormánypárti szövetséget a színfalak mögött.
Lázár János és a Mi Hazánk képviselői is a politikai építkezés végét látják a tervezetben
A Mi Hazánk Mozgalom soraiban is komoly aggodalmat keltett a javaslat, hiszen az ő soraikból is meghatározó, a párt arcának számító figurákat söpörne el az új jogszabály a jövőben. Apáti István és Novák Előd is arra figyelmeztetett, hogy a hosszú távú, alulról szerveződő politikai építkezés teljesen ellehetetlenül, ha a képviselőknek csupán rövid távú, látványos sikereket kell hajszolniuk a szoros határidők miatt. Novák Előd felvetette azt is, hogy az egyetlen tisztességes jogi megoldás az lenne, ha a 12 éves számlálót nem visszamenőleg, hanem csak a törvény hivatalos hatályba lépésétől kezdenék el számolni a mandátumoknál. Megtalálja-e a radikális ellenzék a közös hangot a Fidesszel ebben a kardinális, a túlélésüket érintő politikai és jogi csatában?
Kapcsolódó cikk
„Döbbenten állok, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?” – Kunhalmi Ágnes kifakadt a 12 éves mandátumkorlát miatt
Kunhalmi Ágnes és az ellenzéki oldal jelentős része döbbenten áll az új kormányzat által benyújtott, a parlamenti képviselők mandátumát drasztikusan korlátozó alaptörvény-módosítás előtt. A politikusok sorsát véglegesen megpecsételő javaslat a tervek szerint a jövőben szigorúan megakadályozná az évtizedek óta hivatalban lévő képviselők újbóli indulását a választásokon.
A kényszerű távozás gondolata a korábbi politikai nehézsúlyúaknál teljesen eltérő, néhol meglepő reakciókat és jövőképeket hozott a felszínre a háttérbeszélgetések során. Lázár János bevallotta, hogy 51 évesen egyelőre fogalma sincs arról, hogyan tovább, míg Gulyás Gergely a szüneteltetett ügyvédi praxisa mellett rejtélyesen megjegyezte, hogy „vannak más ötletei is” a civil életre. Balla György egyszerűen a nyugdíjas éveit élvezné, Simicskó István az akadémiai szférába menekülne, Novák Előd pedig a céges érdekeltségeire koncentrálna, ha a parlamenti ajtók végleg bezárulnának mögöttük. A korábbi baloldali ellenzék tagjai, köztük Jámbor András és Kunhalmi Ágnes is hangot adtak a nemtetszésüknek, jelezve, hogy a kampányban sosem esett szó ilyen drasztikus, mindenkire kiterjedő intézkedésről.
A kiszivárgott politikai kalkulációk szerint az új szabályozás bevezetése esetén a jelenlegi 44 fős Fidesz-frakcióból pontosan 24 képviselő kényszerülne véglegesen elhagyni az Országgyűlést a 2030-as választások után.
A jövőbeli parlamenti patkó teljesen kiüresedhet a tapasztalt politikusoktól, és a Tisza képviselőit legkorábban csak a 2030-as évek közepén érintené a saját maguk által hozott szigorú szabály. A politikai gépezet azonban könyörtelenül halad előre a maga útján, és a bizottsági szakaszban hamarosan kiderül, milyen végső formát is ölt majd a tervezet a szavazások idejére. A jogi harc és a személyes sorsok összefonódása garantálja, hogy a mandátumkorlátozás körüli csata lesz a hazai belpolitika leglátványosabb és egyben legkönyörtelenebb leszámolása a rendszerváltás óta.
Kapcsolódó cikk
Reagált a Fidesz a 12 éves mandátumkorlátra: „Magyar Péternek elment az esze”
Havasi Bertalan és a legnagyobb ellenzéki formáció sajtóosztálya egy rendkívül éles hangvételű, hivatalos politikai állásfoglalást juttatott el a szerkesztőségekhez a hétfői parlamenti események után. A közzétett dokumentum belső tartalma azonnali és komoly hullámokat vetett a hazai politikai élet szereplői között.
