Kossuth, Jókai, Széchenyi és Deák is szóba került a magyarérettségi feladataiban
A hétfői magyarérettségi első részében az 1848/49-es szabadságharc szónokairól szóló cikket kaptak szövegértési feladatnak a diákok, értesült az Eduline. A szöveg a szónokok között említette Jókai Mórt és Kossuth Lajost. A diákok az esszéfeladatoknál egy Mikszáth-novella elemzését, vagy egy Arany János– és egy Tóth Árpád-vers összehasonlító elemzését választhatták.
Az érettségi első részében a diákoknak Adamikné Jászó Anna nyelvésznek az 1848/49-es szabadságharc nagy szónokairól szóló szövege alapján kellett megoldaniuk tizenegy feladatot.
A szövegben Kossuth és Jókai mellett szó volt Széchenyiről és Deákról is.
A középszintű magyarérettségi írásbeli első része másfél órás volt
Az írásbeli érettségi első része másfél órás volt. Ezután kapták meg diákok az esszéfeladatokat. Itt választhattak egy mű adott szempontú értelmezése, vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése között. Ennek a feladatnak a kidolgozására 150 percet kaptak.
Nemrég komoly vita alakult ki Jókai Mór regénye körül
Jókai említése a magyarérettségiben annyiban üzenetértékkel bír, hogy nemrég komoly vita alakult ki arról, milyen szerepe lehet az írónak az iskolai oktatásban. Tóth Krisztina írónő egy nagy vihart kavart interjúban azt mondta: ha egy könyvet le kellene mindenképp venni a kötelező olvasmányok listájáról, akkor ő Jókai Az arany ember című művét venné le, méghozzá „nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt”. Tóth Krisztina szerint hasonló problémák merülnek fel Szabó Magda Bárány Boldizsár című művével is. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár később azt mondta Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya.
Ugye, nem akarunk elnémítani mindenkit, aki nem ugyanazon a véleményen van, mint mi?
A gyors és átgondolatlan ítélkezés nem újdonság a közösségi média precízen megkonstruált világában. Előfordul azonban, hogy a kritikus tömegnek nem tűnik fel, hogy megfosztják az elnémított személyt a véleménynyilvánítás alapvető jogától.