Úgy volt, hogy Scarlett Johansson egy életrajzi filmben transznemű férfit játszik. Aztán visszatáncolt Scarlett. Ónodi Adél magyar, transznemű színésszel jártuk körbe az ügyet.
Ez a Philippe Soupault-tól származó idézet (Irodalom és a többi) hangzik el Julian Rosefeldt 2015-ös Manifesto című filmjének Prológusában. Rosefeldt műve valamiért csak késve jutott el hozzánk, év elején vetítette néhány mozi.
Nagyon sokan szinte lélegzetvisszafojtva vártuk már ezt a pillanatot. Az érintett múzeumok közel több éves megfeszített munkája és valószínűleg nem kis diplomáciai ügyesség kellett ahhoz, hogy végre megnyíljon a Frida Kahlo-kiállítás Budapesten. A róla szóló életrajzi könyv, a művészeti albumok, színpadi adaptációk, de még inkább az a bizonyos film Salma Hayek főszereplésével mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az emberekben valamilyen kép alakuljon ki a mexikói festőnőről. És ahogyan az már lenni szokott, sokszor anélkül, hogy a festményeit valaha is látták volna élőben. De a budapesti tárlaton vajon megismerjük-e az „igazi” Fridát?
CONNECTIONS: Mennyire tudunk közel kerülni egymáshoz és önmagunkhoz a technológia révén? Egyáltalán tudunk-e? Közelebb hoznak vagy eltávolítanak bennünket egymástól a digitális eszközök? Hogyan viszonyul a néző, a befogadó a technika uralta performanszokhoz?
Sandro Miller fotógráfus ki akart gyógyulni a gyilkos kórból. Vissza akart adni valamit mentorainak és azoknak a fotóművészeknek, akik hatással voltak rá. Újra elkészítette a nagyszerű mesterek ikonikus, világszerte ismert vagy kevésbé ismert fotóit. Ehhez egyetlen alanyt választott: barátját és múzsáját, John Malkovich-ot. A Malkovich Malkovich Malkovich | Tisztelet a kamera mestereinekkiállítás exkluzív tárlatvezetésén jártunk. Guide-unkSzabó T. Anna költő, műfordító és Dragomán György író, műfordító volt.
Miért ilyen halk az egész? Miért torzul a basszus? Miért tudok a nézőtér közepén erőlködés nélkül csevegni? És miért akarok?
A Kultúrbrigád és az Átrium közös produkciójában született meg A Krakken művelet, Mózsik Imre és Bodó Viktor tollából. Az alkotópáros merész tettre vállalkozott ezzel a darabbal.
Ahogy korábbi beharangozónkban írtuk, a Katona József Színház gondolt egy merészet, és színre vitte Alfred Döblin 1929-es Berlin, Alexanderplatz című regényét. Most megnéztük élesben az időközben elkészült előadást.
Az eszmecsere célja sok fontos kérdés megvitatása volt, többek között az, hogy a független, kulturális platformok hogyan tudnak működni ma Magyarországon anyagi erőforrások hiányában.
Hogyan írjak egy filmről, ami nem tetszett, de szeretném, ha minél többen megnéznék? Ez járt a fejemben azóta, hogy láttam Bogdán Árpád Genezis című alkotását. Nagy várakozással ültem be a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál sajtóvetítésére, de a bemutató végére rendesen zavarba jöttem.
