Nem jó az, ha egy koncerten több a kérdés, mint a válasz. Márpedig a Bonobo Budapest Park-beli előadásán bosszantóan sok kérdés merült fel bennem. Miért ilyen halk az egész? Miért torzul a basszus? Miért tudok a nézőtér közepén erőlködés nélkül csevegni? És miért akarok? Miért ilyen merevek a zenészek a színpadon? Miért nincs benne a boogie a lábamban?
Nem kérdezgetni akartam persze, hanem egy jót szót szórakozni egyik kedvenc muzsikámra. Simon Green, azaz színpadi nevén Bonobo, az elektronikus zene egyik legnagyobb arca nemrég Budapesten lépett fel. Nagyon vártam már, tavaly óta készültem erre a koncertre. Karácsonyra kaptam a jegyet.
A migrációról kicsit másképp
A brit producer, zenész és DJ hozta legújabb, Migration című albumát. Ez Bonobo honlapján olvasható, saját értelmezése szerint egy „emberekről és terekről készített tanulmány.” A helyváltoztatásról, a közben bennünket és az adott helyet érintő hatásokról elmélkedik Green. „Az az otthonod, ahol vagy, vagy ahonnan származol, mikor mozgásban vagy?” – teszi fel a kérdést Bonobo. Az album egy része is mozgás: DJ-zés közben, turnébuszon vagy tengerentúli repülőúton született. Így lesz a „személyes egyben univerzális”.
Bonobo új klipjét egy szobában forgatták le / ContextUs
A klipben a melankolikus zenész új számát, a Break Apartot vezeti fel, némi iróniával, hogy itt látunk közben három párt akik agyonölelgetik egymást. A Los Angeles-i rendező, Spencer Creigh ugyanabban a szobában vette fel a három pár jeleneteit (nyilván különböző időpontokban) úgy, hogy egy napra tévé, telefon és körömvágó nélkül kellett élnie minden szereplőnek.
Bonobo a Migration számait a korábbi slágerekkel vegyítve adta elő. Az általam agyon hallgatott legfrissebb album mellett üdítően hatott a régebbi, számomra kevésbé vagy egyáltalán nem ismert darabok lejátszása. A fejemben forgó lemezt így megakasztották a korábbi korszakokból származó dalok. Ezek más karakterű, eltérő életérzést közvetítő zenék voltak. Ez kizökkentett a kényelmes befogadó szerepéből, de nem bántam. Felkeltette az érdeklődésem a régebbi albumok iránt. A koncert koncepcionális felépítése részemről pipa.
Bonobo nem egyedül jött, hanem egy kisebb zenekarral: fúvósokkal, dobossal, szintissel-elektromos zongoristával, gitárosokkal. Sőt, egy csodás énekesnőt is hozott magával! Minden megvolt, ami egy szuper hangulatú koncerthez kell. Legalábbis elvben.
A takarékláng még a tavaszi melegben is kevés
Amikor elkezdték a koncertet, azt hittem, hangolnak. De azok már az új lemez Migration című számának első taktusai voltak élesben. Picit zavarba ejtő volt. Az első, ami fület szúrt, hogy valami gond van a hangosítással. Mintha a technikusok nem vették volna figyelembe, hogy a Budapest Park hatalmas nyitott terét muszáj megtölteni hangerővel.
A mélyebb hangok meg furán torz, berezonálós módon szólaltak meg. Bonobo elektronikus, downtempo és chill out jelzőkkel leírható zenéjét hallgatva nem ezt vártam volna.
Lehet, hogy a Budapest Park nem alkalmas erre a sok elemében finom, intellektuális zenére? A nyitott tér elviszi az amúgy is szubtilis hangzást. Lehet, hogy egy klubkoncert autentikusabb volna Bonobo albumának bemutatására? Ezen elmélkedtem, de szerintem technikai hibáról lehetett szó. A Vad Fruttik nemrégiben ugyanitt tartott lemezbemutató koncertjén, úgy tudom, nem volt panasz a hangosításra.
Voltak reményt keltő villanások. A vendégénekes, Szjerdene sokat dobott a hangulaton. Pedig nem volt semmi hókuszpókusz. Ez a nő mezítláb, egyszál nyáriruhában kiállt a színpadra, és nem lehetett nem rá figyelni. Egy tiszta hang és nyílt tekintet elegendő, hogy a zene a szívekig hatoljon. Hitelesen szólaltatta meg a Migration album költői számait. Nála éreztem, hogy van kapcsolódás a közönség és a színpadi történések között.
Viszont amikor Szjerdene nem énekelt, keletkezett némi űr. Hiányoltam a kapcsolatot a közönséggel. A zenészek sebészi pontossággal tették a dolgukat, ebben nem volt hiba. De mintha túlságosan is belebújtak volna a hangszereikbe, megszűnt a kontakt a külvilággal. Túl merev, túl steril volt, amit csináltak. Néha csak úgy álltak ott megszeppenve a színpadon, mint kisiskolások a bizonyítványosztón.
Bonobo-t sem lehetett frontemberi allűrökkel megvádolni. Egy kacér mosoly, egy lelkes kikacsintás, átéléssel előadott szólamok, egyszóval, tűzcsiholás a tavaszi melegben is jólesett volna.
A májusi konfettieső nem ért aranyat
Aztán egyszer csak, sajnos már a vége felé, mintha egy májusi cserebogár belecsípett volna a fenekükbe. Észbe kaptak, és elkezdtek úgy Isten igazából játszani. Ami egyfelől tök jó, mert végre azt éreztem, koncerten vagyok. Másfelől meg eléggé frusztráló a felismerés, hogy hát, ezek szerint, tudnak ők, ha akarnak. És akkor jött megint egy halom kérdés: miért csak most? Hol voltak eddig? Miért kellett megvárni, hogy a közönség egy része elszállingózzon?
[Post-EDM/Downtempo] Bonobo – “Migration” (2017) Full Album
Join The Sound Of Revolution for more electronic music stuff! Simon Green, a.k.a. Bonobo, is a British musician, producer and DJ based in Los Angeles and one…
Mire a koncertfíling végre leért volna a lábamba, elfogytak a számok. A búcsúajándékként a tavasz végi, meleg éjszakába kilőtt hatalmas konfettiágyú impresszív volt, bevallom. De úgy éreztem, ezzel akarnak levenni a lábamról. Én a közönséggel folyamatos kapcsolatot tartó lelkes zenészekkel, végigtáncolt bulizással is beértem volna. Számomra most elmaradt a csoda.
Kész a Sziget zenei programja, még hét új nevet hoztak nyilvánosságra
Hét nevet hoztak nyilvánosságra a Sziget szervezői, ezzel teljes az idei év zenei programja. Az új nevek közt van az elektronikus zene egyik legnagyobb alakja, Bonobo, aki egy speciális live set-tel érkezik. Szintén jön az EDM producer, DJ, énekes dalszerző Flux Pavilion.
Utánanéztem, nagyon sűrű a programja Bonobo-nak és alkalmi zenészcsapatának. A Migration albummal szeptember elejéig rengeteg helyen lépnek még fel Európában és az észak-amerikai kontinensen. Nézőként ez persze nem kell, hogy érdekeljen. Egy kötelezően ajánlott egykori csapatépítő tréning jutott erről eszembe. A coach mondott egy okos embertől vett bölcsességet: ne az időddel takarékoskodj, hanem az energiáddal! Lehet, hogy ez volt most Bonobo stratégiája is? Csak hát, a különbség, hogy ez nem egy irodai projekt, hanem egy másfél órás koncert. Ezt illett volna kellő odaadással és megfelelő hangosítással végigjátszani.
