Archívum
A Contextus legfrissebb cikkei.
Petrányi Zsolt kiállítása eddig ritkán, vagy soha nem látott képeket mutat be, amik szerves részei egy korszaknak, amiről azt gondoljuk, ismerjük a művészetét. Az 1958 és 1968 közötti tiltott magyar művészetet elismerik itthon és külföldön is. A Keretek között összegyűjti mi volt a másik oldal – az a művészet, amit támogatott a Kádár-rendszer.
A független képzőművészeti tanszék, azaz a f***k 2013 óta tölt be hiánypótló szerepet a magyarországi oktatásban. A sokak számára megfoghatatlannak kikiáltott kortárs képzőművészetet viszi házhoz olyan egyetemekre, tanszékekre, melyeknek profilja valami teljesen más.
http://www.anothermanmag.com/life-culture/10145/erotic-collages-crafted-from-books-and-magazines
Kinga Nowak a lengyel középgeneráció festészetének egyik kiemelkedő alakja. 2014-ben beválogatták a 100 Painters of Tomorrow című irányadó angliai kiadványba, amely egy nagy nemzetközi körkép keretében mutatta be a következő évtizedekben várhatóan meghatározóvá váló képzőművészeket, akik a könyv mellett London egyik vezető kiállítóhelyén, a Beers Gallery-ben is bemutatkozhattak.
Wim Wenders mint a német újhullám egyik éllovasa termékeny fotográfus is. Noha széleskörű témaválasztásról ismert fotóit már világszerte kiállították, a ’60-as és ’80-as évek periódusában készített polaroidjai eddig nem láttak nagyközönséget.
Nan Goldin fotográfus művészetében a családi pillanatok egy egészen különleges helyet foglalnak el, hiszen mindig is csak családpótlékot fotózhatott.
A horrorfilm egy hálátlan műfaj tud lenni. Viszonylag alacsony költségvetésből kell létrehozni egy filmet, lehetőleg olyan megvalósítási móddal, ami új dolgokat képes felvonultatni. Amennyiben ez sikerül, még az sem garancia a sikerre. Az Insidious első része itthon meg sem jelent DVD-n, viszont világszinten tudott generálni olyan nézettséget, hogy a későbbi részekre ráengedték a nagy magyar szinkrongépezetet. Az évek alatt olyan SAGA-vá nőtte ki magát, hogy ha a nagyi még bírja pár rész erejéig, vélhetően legalább 1-2 bőrt még le fognak húzni róla.
A Nemzetközi Rotterdami Filmfesztivál idén is a legprovokálóbb, határáthágó filmeket vonultatja fel palettáján. Mutatjuk az 5 must-seet.
Mi köze a kódolásnak a művészethez? Hogyan lehet úgy bemutatni egy adathalmazt, hogy minden fontos jellemzője szembetűnő legyen? Mi az a digital crafting? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a MOME Open rendezvényén.
Tar Sándor bűnregénye bő húsz éve jelent meg. Az ez alapján készült Mikó Csaba dramaturg és Horváth Csaba rendező előadásában a ’90-es évek kifacsart vidéki társadalma jelenik meg. Vajon mit akar üzenni ez a mozgásszínházra épített különös formanyelv a Stúdió K konfliktusokat kíméletlenül kereső, kíváncsian kutató kritikai műhelyében?
