Margaret Sullivan újságíró olyan lapoknál is dolgozott, amelyek dollármilliárdos tulajdonosai a világ leggazdagabb embereinek számítottak.

Jó tanácsok médiabefektetőknek a független újságírás megmaradásáért

Pár napon belül eldőlhet néhány nagy amerikai lap – többek közt a Chicago Tribune és a Baltimore Sun – sorsa, ha kiderül, hogy a profitra hajtó fedezeti alap vagy látszólag jószándékú dúsgazdag befektetők vásárolják meg őket, írja a The Washington Post

A cikk írója, Margaret Sullivan többévtizedes újságírói pályafutása során már két dollármilliárdos tulajdonos irányítása alatt is dolgozott: a Buffalo News-nál Warren Buffett tulajdonlása és a The Washington Postnál Jeff Bezos irányítása alatt.

Fuggetlen Ujsagiras Szabad Sajto
A The New York Times 2018. Augusztus 15-Ei Száma / Fotó: Peter Morenus / Uconn Photo

Sullivan leírta tapasztalatait és tanácsait, hogyan járjon el és mire számíthat, aki médiavállalkozó kíván lenni, és meg szeretné őrizni az újságírás függetlenségét. Nem titkolta, hogy egyértelműen milliárdoséknak szurkol, ahogy szerinte mindenki, akinek fontos a független újságírás.

Egy független szerkesztőség bátran kiteregetheti a tulajdonos szennyesét

Az Alden Global Capital, a fedezeti alap menedzsmentje ugyanis korábban már néhány általuk felvásárolt lapnál alaposan lerombolta az újságok színvonalát. A Denver Postnál és a San Jose Mercury News-nál olyan szinten leépítették a szerkesztőséget, hogy azok nem tudják már a korábbi alapossággal tájékoztatni az olvasóikat. A lapok jövőbeli fenntarthatóvá alakítása pedig lekerült a napirendről.

Kapcsolódó cikk

Sullivan első és legfontosabb tanácsa, hogy az új tulajdonos ne szóljon bele a szerkesztőség munkájába. A főszerkesztő határozza meg, milyen hírek kerülhetnek a lapba. Ezek között lehetnek a tulajdonos cégbirodalmáról, családjáról és hozzájuk köthető régebbi ügyekről szóló cikkek is. Amint egy tulajdonos elkezd beleszólni a szerkesztőség munkájába, arról azonnal tudni fog a teljes újságírói gárda és a világsajtó, és azzal lőttek a tulajdonos és az újság jó hírnevének. 

Valószínű, hogy Jeff Bezos, a világ jelenlegi leggazdagabb embere, aki 250 millió dollárért vásárolta meg a nehézségekkel küzdő The Washington Postot, sem olvasott szívesen lapjában az Amazon munkavállalóival folytatott jogvitáiról vagy nem nézegette elégedetten a nagy nyilvánosság elé tárt válását megelőző fotóriportokat. De úgy tudni, hogy Bezos sosem próbált meg nyomást gyakorolni a szerkesztőségre.

Újságírás vagy profitszerzés?

Egy újság lehet, hogy sosem fog profitot termelni. A tulajdonos már akkor örülhet, ha sikerül nullszaldósra kihozni a vállalkozást. A másik célja pedig a társadalmi hasznosság lehet. Az, hogy a The Washington Post most éppen sikeres pénzügyileg, azért lehetséges, mert egész Amerikában, ha nem az egész világon olvassák. Egy kis helyi lap erre nem aspirálhat. 

A harmadik fontos tudnivaló, hogy egy újsággal csak baj van. A szerkesztőséget állandóan – jogosan vagy indokolatlanul – folyton beperelik. Az alkalmazottak is, természetüknél fogva, mindig elégedetlenkednek. 

Patrick Soon-Shiong, a világ leggazdagabb orvosa 2018-ban fél milliárd dollárért megvásárolta a The Los Angeles Times-t.

Az időzítés nem volt éppen a legszerencsésebb, hiszen a járvány teljesen bedöntötte a hirdetési piacot, tavaly nyáron pedig a rasszizmussal kapcsolatos belső feszültségeket kellett helyre tenniük. 

A The Wall Street Journal azt írta, hogy Soon-Shiong gondolkodott azon, hogy túlad a lapon, de végül meggondolta magát. Sullivan mindenesetre bízik benne, hogy Soon-Shiong esete meghatározó lehet abban, hogy a gazdag befektetők vagy a fedezeti alap kerekedik végül felül.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet