Kis János filozófus, a hazai demokratikus ellenzék meghatározó alakja most elmagyarázta: a kétharmados többség szükséges, de nem elegendő. A közjogi tisztségviselők leváltásától az új alkotmányig minden kérdés egyszerre jogi és politikai – és a megoldások nem magától értetődőek.
A CEU professor emeritusa és a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék meghatározó alakja a Qubitnek adott interjúban átfogóan elemezte a Tisza-kormány alkotmányos helyzetét. Kiindulópontja egyértelmű: az Alaptörvény nem tartható fenn, mert a Fidesz egyoldalúan, az ellenzék semmibe vételével, társadalmi vita nélkül alkotta meg. A Tisza-kormány is ezt vallja. Ugyanakkor Kis szerint a kétharmados többség önmagában nem old meg minden problémát: „Bármit megtehet a rendszerváltás érdekében a legalitás sérelme nélkül. Azonban minden nehézséget a kétharmad sem old meg.”
Kapcsolódó cikk
„A Fidesz szerint semmi újat nem tudtunk meg” – de a dokumentumokból most először derült ki, hogy Varga Judit ellenezte a kegyelmet
A Fidesz-frakció szerint Magyar Péter kedd reggeli sajtótájékoztatóján „semmi újat nem tudtunk meg” a kegyelmi ügyről. A dokumentumokból azonban most először derült ki nyilvánosan, hogy Varga Judit nem javasolt kegyelmet K. Endrének – ezt eddig senki sem árulta el.
A nehézségek két területen jelentkeznek. Egyrészt a sürgősségi jogalkotásban: rengeteg jogszabályt kell azonnal módosítani, hogy a kormány egyáltalán működhessen, és az EU-s forrásokhoz való hozzájutáshoz is erőltetett ütemű jogalkotás szükséges. Másrészt az új alkotmány létrehozásában: ehhez a kétharmadnál szélesebb konszenzus szükséges – amit a jelenlegi parlamentben csak a Fidesz nyújthatna, márpedig a Fidesz aligha lesz partner saját Alaptörvényének kukába hajításához.
A közjogi tisztségviselők leváltása
Kis János részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel is, amelyre Magyar Péter a legsürgetőbb választ várja: hogyan lehet leváltani a Fidesz által kinevezett közjogi tisztségviselőket? A filozófus szerint a leváltás akkor is indokolt, ha az érintetteknek – Sulyok Tamástól Polt Péterig – pillanatnyilag nincs erejük szembeszállni a demokratikus kormánnyal. Az ok: „Nincs tekintélyük, és így az általuk működtetett intézményt is megfosztják a tekintélyétől.” Ha a Kúria megsemmisít egy törvényt, az emberek azt gondolják: Orbán utasításait teljesítik. Ha átengedi, azt gondolják: Magyar Péter kegyeit lesik. Mindkét esetben az intézmény hitelét veszíti.
Kapcsolódó cikk
Történelmi lépés: a Tisza benyújtotta az Alaptörvény-módosítást – Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök
A rendszerváltás óta példátlan közjogi lépésre szánta el magát a Tisza-kormány, miután hivatalosan is benyújtották azt az alaptörvény-módosítást, amely azonnali hatállyal és visszamenőleg is megtiltja Orbán Viktornak, hogy valaha újra miniszterelnök lehessen.
A leváltás technikájára Kis egy konkrét javaslatot tart vállalhatónak: az Alaptörvényt egyetlen alkalomra szóló szabállyal egészítenék ki, amely felsorolja az érintett tisztségeket, és kimondja a megbízatások megszűnését – majd önmaga is hatályát veszíti. Ez nem visszamenő hatályú jogalkotás, mert a visszavonandó megbízatások jelenleg is fennállnak. Visszavonásuk a jövőre irányul, és arra épül, hogy a kinevezéskori feltételek gyökeresen megváltoztak.
Az alkotmányozás paradoxona
Kis János szerint a jelenlegi helyzet paradox: „A parlamenten kívül alkotmányozó pillanat van, a parlamenten belül viszont nincs.” A választáson hatalmas tömegek utasították el az Orbán-rendszert és az Alaptörvényt – de legitim új alkotmányhoz a kétharmadnál szélesebb konszenzus kell, amelyet ma a Fidesz nélkül nem lehet megszerezni. A néprészvételi alkotmányozás – vagyis az alkotmány népszavazással való megerősítése – sem helyettesíti a széles parlamenti koalíciót: a chilei példa megmutatta, hogy a tartalom egy-egy vitatott pontján az alkotmány elbukhat, hiába támogatja a változást a választók kétharmada.
Kapcsolódó cikk
„Orbán miniszterelnök delegációja” – a lengyel kormányszóvivő most kétszer is elszólta magát Magyar Péter varsói látogatásán, és a baki pillanatok alatt bejárta a sajtót
Adam Szlapka lengyel kormányszóvivő kedden kétszer is „Orbán miniszterelnöknek” nevezte Magyar Pétert a varsói látogatás programjának ismertetésekor – a baki pillanatok alatt bejárta a sajtót. Tusk ugyanakkor azzal fogadta a magyar kormányfőt: „barátok között van.”
Az alkotmányozás előkészítő munkáját érdemes most elkezdeni – koncepciókat kidolgozni, nyilvános vitát folytatni –, de a tényleges alkotmányozásra akár több ciklust is várni kell. „Nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy olyan helyzet van, amikor a vállalkozás nem esélytelen, tehát az előkészítő munkába érdemes belevágni.”
„Minden nehézséget a kétharmad sem old meg" – mondta Kis János, aki szerint a közjogi tisztségviselők leváltása indokolt és megvalósítható, az új alkotmány létrehozásához azonban parlamenti és társadalmi konszenzus kell – amelyet ma a Fidesz nélkül nem lehet elérni.
Kis János elemzése a rendszerváltás egyik legfontosabb szellemi keretét adja meg. A kétharmad szükséges, de nem elégséges – és aki ezt nem érti, az félreismeri a feladatot. A közjogi tisztségviselők leváltása sürgős és megoldható; az új alkotmány hosszú folyamat eredménye lehet. Az előkészítő munka most kezdődhet – a türelem és az alaposság nem gyengeség, hanem a tartós eredmény feltétele.
Kapcsolódó cikk
Döbbenetes részletek: Lévai Anikó neve is felmerült a pedofilbotrány irataiban? Magyar Péter válaszolt
Kíméletlen politikai leszámolásra és egy minden eddiginél szigorúbb vizsgálóbizottság felállítására készül a Tisza-kormány a bicskei pedofilbotrány ügyében, miután Magyar Péter a legfelsőbb szinteket, köztük Lévai Anikót és Varga Juditot is célkeresztbe vette!
