A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást rendel el a Paks II. beruházáshoz kapcsolódó 80 milliárd forintos tőkeemelés ügyében, miután az Európai Bíróság megsemmisítette a projekt uniós állami támogatási engedélyét.
Hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanújával rendelt el nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a Paks II. atomerőmű-projekt 80 milliárd forintos állami tőkeemelése miatt – számolt be róla az Index. Az eljárást Tordai Bence feljelentése nyomán indította meg a hatóság Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya augusztus 26-án, miután a korábbi országgyűlési képviselő név szerint tett feljelentést Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Magyar Levente államtitkár ellen.
A feljelentés alapját az adja, hogy az Európai Unió Bírósága még tavaly szeptemberben jogerősen megsemmisítette a Paks II. beruházás állami támogatásának bizottsági jóváhagyását. Tordai Bence érvelése szerint a kormány ennek ellenére utalt át 2025 decemberében mintegy 80 milliárd forintot a projektcégnek, amelyet a társaság azonnal továbbított az orosz fővállalkozónak, a Roszatom leányvállalatának. A politikus Facebook-posztjában kifejtette, hogy érvényes uniós engedély hiányában a közpénz folyósítása teljes mértékben jogellenes volt, a döntéshozók pedig a büntetőjogi felelősségre vonás szélére sodorták magukat.
Hűtlen kezelés gyanúja és az orosz milliárdok útja a Paks II. projektben
Az eljárás előzményeihez tartozik, hogy Tordai januárban már benyújtott egy első feljelentést az ügyben, amelyet a hatóságok akkor még érdemi vizsgálat nélkül elutasítottak. A fordulat tavasszal következett be, amikor Teresa Ribera, az Európai Bizottság illetékes alelnöke írásbeli állásfoglalásában is megerősítette: brüsszeli engedély hiányában jogellenesnek minősül az állami támogatások folyósítása a Paks II. építésére. A független politikus ezt követően májusban élt a jogi lehetőségeivel, és a kormánycsapat kulcsfiguráit nevesítve újabb beadvánnyal fordult a nyomozó hatósághoz.
A Készenléti Rendőrség tájékoztatása alapján a Btk. 376. paragrafusába ütköző, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult meg a nyomozás. Ez a kategória a jogszabályok szerint akár 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, ami komoly politikai és jogi hullámokat vethet a kabinet legfelsőbb köreiben. Hasonló elszámoltatási kezdeményezések korábban is okoztak már vihart a kormányzati apparátusban – ahogy arról a 300 milliárdos hűtlen kezelési gyanút felvonultató lélegeztetőgép-ügy kapcsán a Contextus is beszámolt.
Jogi csapda és politikai következmények a paksi bővítés körül
Tordai Bence a közösségi oldalán úgy értékelte a rendőrség döntését, mint ami a jogállami működés magától értetődő alapja, ugyanakkor a helyzet groteszk vonásaira is rámutatott. Szavai szerint a törvényeknek mindenkire egyformán kell vonatkozniuk, függetlenül az érintettek aktuális hatalmi pozíciójától. „Orbánnal és Szijjártóval indulhat az »Út a börtönbe« program. Orbánék 5-10 év börtönnel néznek szembe” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a rendőrségi nyomozás elrendelése még csak az első lépés a felelősségre vonás felé vezető úton.
Jogi szempontból ugyanakkor a nyomozás elrendelése még nem egyenértékű a vádemeléssel vagy a bűnösség megállapításával. A hatósági eljárás feladata most az, hogy feltárja a döntéshozatali mechanizmusokat, tisztázza a kifizetések jogalapját, valamint megállapítsa, hogy valóban érte-e a magyar államot bizonyítható vagyoni hátrány. A Készenléti Rendőrség a következő hónapokban tanúmeghallgatásokkal és dokumentumok bekérésével göngyölítheti fel a döntési láncot, amely meghatározza a beruházás és a felelősök jogi jövőjét.
