Hogyan működik a megszégyenítés? Vajon a renitens maszktagadók ellen hatékony eszköz a megszégyenítés? Két professzor két különböző hozzáállásból közelítette meg a témát.
Ízlelgessük a fogalmat: maszkszégyenítés
Éppen az elmúlt hétvégén járta be a világsajtót a hír, miszerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, először viselt maszkot nyilvános eseményen. Az elnök mindeddig azt vallotta, mindenkinek saját döntése, viseli-e a védőfelszerelést, amelyről régóta bebizonyosodott megelőző szerepe. Úgy tűnik tehát, hogy a rekordszámú regisztrált megbetegedésekkel fenyegető Dr. Anthony Fauci és népszerűségének csökkenése miatt a „magányos harcos” is kénytelen volt változtatni maszkszkeptikus hozzáállásán.
Az amerikai társadalomban is megosztottságot és feszültséget generál a maszkot viselők és maszkot nem viselők közötti konfliktus. Florida államban egy élelmiszerlánc alkalmazottját kirúgták, mert egy vevőt figyelmeztetett a maszkviselésre. Nevada államban viszont azt a vendéget tartóztatták le, aki nem volt hajlandó maszkot felvenni egy kaszinóban. Franciaországban elhunyt az a buszvezető, aki rászólt egy maszk nélkül utazó társaságra, akik emiatt összevertek. De Magyarországon is történt tettlegességig fajuló konfliktus a maszk hiánya okán.
A Big Think a „maszkszégyenítés” témájában két tudós véleményét ütköztette. Egyre több olyan videót töltenek fel az emberek ugyanis a közösségi oldalakra, amelyben egészen új szintre emelik a virtuális közösség előtti megszégyenítést. A maszkviselés-pártiak fegyvere vajon tényleg hatékony?
Opening day at Trader Joe’s in North Hollywood, Ca.
Karen is mad she was mask shamed… pic.twitter.com/pF3Zgj3w2E
— Rex Chapman (@RexChapman) June 27, 2020
Tess Wilkinson-Ryan a Penn Egyetem jogász és pszichológia professzora azt állítja, a felháborodásunkat az egyének helyett az intézményeken kéne kitöltenünk.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ha a kollektív haragunkat, felháborodásunkat, gyászunkat a politikai változás kiváltására használnánk, egészen más helyzetben lennénk. A társasági távolságtartás hiánya miatt megszégyeníteni másokat értelmetlen és káros. Ahhoz, hogy a megszégyenítés célba érjen, újra kéne értelmezni a fogalmat: ne az embereket okoljuk a helytelen döntéseik miatt, hanem azt kérjük számon, miért lehetséges a helytelen döntés[/perfectpullquote]
– fejtette ki véleményét a szakértő, aki a kormánytól sokkal szigorúbb központi intézkedéseket, egyértelmű kommunikációt várna az újranyitás után. Elítélte, hogy a világjárványt politikai fegyverként kezelik. Az egyéneknek a másokon való felháborodás helyett viszont az empatikus viselkedést ajánlja, és hogy Wilkinson-Ryan szerint a lényeg az, hogy részrehajlás nélkül ítéljük meg a többiek törekvéseit.
Így szégyeníts meg hatékonyan
Jennifer Jacquet, a New York-i Egyetem docense szerint viszont működhet a megszégyenítés a renitensekkel szemben. Úgy véli, az individualista és kollektivista társadalom különbözőségeiből ered a probléma. Rámutat, a szégyenérzet olyan alapvető érzelem, ami rendkívül nagy elriasztó hatással bír az egyénre a kisebb (max. 150 fős) közösségeken belül.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A szabályszegésnek ki kell váltania valamilyen csoport ellenérzését. A kívánt magatartástól jól megkülönböztethetőnek kell lennie, hivatalos büntetés nem jár érte. A szabályszegőnek meg kell értenie, miért vált ki a csoportban ellenérzést. A szégyenítésnek megbízható forrásból kell érkeznie. Oda kell irányulnia, ahonnan a legnagyobb előny származhat, és következetesen kell végrehajtani[/perfectpullquote]
– foglalta össze Jacquet a hatékony megszégyenítés hét feltételét.
A maszkviselés kérdése nyilván a közösség minden tagját érinti. A maszk nem hordása távol áll a kívánt magatartástól, és jelenleg nincs szankcionálva (bár Amerikában néhány városban éppen változtatni akarnak ezen). Több köztiszteletben álló szakértő szervezet, személyiség szólít fel a maszkviselésre, bár ez a kérdés átpolitizálódásának is tűnhet, ami az utolsó két tényezőt befolyásolhatja.
Jacquet azzal érvel, hogy rengeteg megszégyenítésen alapuló, hatásos kampány jött már létre. A delfineket megölő halászok vagy a munkásaiknak elégtelen feltételeket biztosító gyártulajdonosok elleni sikeres fellépés után az elnyomott csoportok körülményei javultak.
Wilkinson-Ryan azt mondja, hogy a veszélyeztetetteknek (immunológiai kezelés alatt állók, idősek, húsipari dolgozók) hatékonyabb kormányzati intézkedésekre van szükségük. Jelenleg azonban a megszégyenítés az egyik olyan kevés eszköz, amely jobb belátásra bírhat.
Woman in Florida claiming to be a doctor violates Costco’s mask policy while her mother blinks the word “HELP” in morse code pic.twitter.com/TOM90DFEaf
— Fifty Shades of Whey (@davenewworld_2) July 8, 2020
Jacquet azt írja, hogy amennyiben a megszégyenítést jól és jókor használják, az a közösség szolgálatában áll, amivel fejlődhet a társadalom.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Amerikában sokkal rosszabb már nem jöhet, így néhány jól irányzott megszégyenítés hatásos lehet, kisebb vagy nagyobb mértékben[/perfectpullquote]
– ajánlotta a professzor.
MTI / Mónus Márton
Magyarországon a jelenlegi szabályozások szerint a tömegközelekedési eszközökön, boltokban, piacokon és taxiban kötelező a maszkviselés. Bár jelenleg a hivatalos adatok szerint kevés a fertőzött, fontos az elővigyázatosság, főleg, hogy a környező országokban újra erősödő tendenciát mutatnak a járványügyi statisztikák.
