Azt gondolhatnánk, a 21. században egy világjárvány kellős közepén egy olyan egyszerű témában, mint hogy kell-e maszkot viselni, viszonylag könnyű állást foglalni. Ám úgy tűnik, mégsem. Hordjunk maszkot vagy tényleg felesleges? Miért kell, kinek és milyen maszkok vannak?
A maszk körüli maszatolás nem hungarikum
A járvány európai elterjedése óta egészségügyi szakértők, politikusok, az Operatív Törzs, a WHO is azt sulykolták, hogy az embereknek nincs szüksége maszkra, hacsak nem betegek vagy nem ápolnak Covid-19 beteget. Ez a logika ott bukik meg, hogy tesztet kiharcolni gyakorlatilag lehetetlenség, és tünetmentesként is lehetünk fertőzöttek. Már a kínai híradásokból azt láttuk, nem kérdés, kell-e maszkot hordani. A maszkviselés fontosságát erősítették meg a gyógyszertárak üres polcai és a hiánygazdaságra adott kreatívabbnál kreatívabb barkácsmegoldások, amiken februárban még csak elborzadva somolyogtunk Európából.
Ma Olaszországtól az Egyesült Államokig mindenhol állandó téma az egészségügyi dolgozók hiányos védőfelszerelése, amelyekért szó szerint élet-halál harc folyik az egyes kormányok között. A járványhelyzet miatt egyébként leállásra kényszerülő gyárak, még a neves divatipari luxusmárkák is beálltak az egészségügy számára maszkokat, védőruhát készíteni. A YouTube és a közösségi média ontja a maszkkészítő oktatóvideókat. Ugyanakkor a hivatalos kommunikáció még mindig ellentétes irányba megy, erőteljes kognitív disszonanciát keltve a tudatosabb állampolgárokban.
Már a legnagyobb olasz divatházak is beálltak maszkokat készíteni
Manapság a koronavírus elleni védőfelszerelésekből van a legnagyobb hiány a világon. Gyakran még a frontvonalban dolgozó orvosoknak és ápolószemélyzetnek sincs megfelelő felszerelése, vagy nagyon kell spórolniuk a szűkös készletekkel. Nem csoda tehát, hogy a hatóságok minden követ megmozgatnak, hogy el tudják látni a kórházi dolgozókat a szükséges védelemmel.
Az elmúlt napokban a nemzetközi sajtóban is ismét fókuszba került a maszkkérdés. Néhány országban, például Csehországban már jóideje nem lehet fedetlen arccal utcára menni, Ausztriában viszont már a boltokban is kötelező a viselete. A járvány egyik fő gócpontjában, Lombardiában viszont még csak a napokban vezették be a kötelező utcai maszkviselést. Budapesten is van olyan bolt, ahova már hetekkel ezelőtt is csak kézfertőtlenítés után és maszkkal engedték be a vásárlókat. Az utóbbi hetekben mintha Európa-szerte felerősödött volna a pro-maszkisták hangja a maszktagadókkal szemben.
Mi akkor az igazság a maszkok körül? Maszkológiánkkal megpróbáljuk a külföldi szakértők tudományos tényekre alapuló véleményeivel tisztázni a helyzetet.
Inkább legyen kevésbé hatékony, mint semmi
Az Egyesült Államokban sincs összhang a hivatalos álláspont kommunikációja, a józan paraszti ész és a tudományos tények között. Erre mutatott rá március végén megjelent Miért kéne mindenkinek maszkot viselnie? című cikkében dr. PhD Sui Huang biológus professzor, aki tudományos alapon adott részletes választ a kérdésére.
Az olasz nővér megmutatta, milyen káros hatásai vannak a koronavírusnak
Az orvosok és a nővérek is kimerültek Alessia Bonari a koronavírus elleni harc frontvonalán küzd nap, mint nap. Instagram-posztban osztotta meg a munkájával kapcsolatos megpróbáltatásait, írja a . 923.4k Likes, 34.9k Comments – Alessia Bonari (@alessiabonari_) on Instagram: “Sono i un’infermiera e in questo momento mi trovo ad affrontare questa emergenza sanitaria.
Február végén az amerikai ÁNTSZ, a CDC még azt terjesztette a közösségi médiában, hogy senki ne vegyen maszkot, mert nem hatékonyak. Az egészséges egyéneknek nincs szükségük maszkra, csak a betegek hordják. Ez az irányelv ismerősen csenghet az Operatív Törzs napi szereplését követők számára is.
Ám ennek a koncepciónak semmiféle tudományos vagy szakmai alapja nincs, kizárólag az a célja, hogy a lakosság ne vásárolja fel az egészségügyi dolgozók elől a szűkös készleteket – vagy ne szembesüljön a készlethiánnyal.
Ez a hozzáállás ráadásul meg is bélyegezte a köztéri maszkviselőket azzal, hogy biztosan betegek vagy őmiattuk nem jutott a kórházakba.
A professzor szerint azonban, ha a közös célunk az, hogy „lapítsuk a görbét”, akkor bármilyen, a fertőzés terjedését akár csak részlegesen lassító eszköz használata üdvözlendő. A legfrissebb kutatások szerint a koronavírusok a tüsszentéssel és köhögéssel a levegőbe távozó nyál- és orrváladékcseppekkel terjednek elsősorban, a maszkok viselése pedig gátolja ezen cseppecskék légtérbe kerülését.
100%-os védelem nincs
A biológus szerint egyik maszk sem biztosít 100%-os védelmet. A CDC logikájával viszont ha valami csak mondjuk 60%-os védelmet biztosít, akkor azt nem is szükséges használni. A végtelenül leegyszerűsített világunkban pedig az az üzenet ment át ebből, hogy akkor ne is használjuk.
Mennyi ideig marad életben az új típusú koronavírus?
Mennyi ideig marad életben az új típusú koronavírus? A koronavírus élettartama A vírusoknak a túléléshez és szaporodásukhoz szükségük van egy gazdaszervezetre. Az emberi szervezeten kívül a koronavírus nem életképes hosszabb ideig. Eddig azonban nem tudtuk, hogy pontosan mennyi ideig élnek túl a különböző anyagokra kerülve.
A cseppfertőzéssel terjedő betegségek esetében a vírus szervezetbe kerülésének pontos mechanizmusa még nem teljesen ismert. Méret alapján kétféle nyál- és orrváladékcseppecskét különböztetnek meg. A 10 mikrométer alattiak az aeroszolok. Olyan picik, hogy lejutnak a tüdőbe, a hörgőcskékig, ahol a gázcsere történik, és ide is vihetik magukkal a vírusokat. Az aeroszolok ellen csak az FFP2-es maszkok védenek 95%-os biztonsággal, a sima sebészi maszkok nem.
A 10 mikrométernél nagyobb cseppek kilégzéskor kb. 2 méterre is képesek eltávolodni – nem véletlenül határozták meg éppen két méterben a fizikai távolságtartás mértékét. De egy tüsszentés vagy köhögés esetében úgy távoznak a szervezetből a részecskék, mint egy kilőtt puskagolyó, és akár 6 méterrel odébb is landolhatnak. Ekkor már kevésnek bizonyulhat az emberek közötti ajánlott távolság betartása. Ezek a részecskék az orrüregbe, szájüregbe, torokba valamint a felső légutakba kerülnek.
Csak elő kellett venni egy régi kutatást
Egy 2007-ban készült holland tanulmány összehasonlította egy textilből készült házi maszk, egy standard sebészi maszk és egy FFP2-es maszk védelmi képességét. Mindkét irányból megvizsgálták a három maszkot: milyen védelmet nyújt viselőjének és a külvilág felé.
Az eredmények szerint még egy sima házimaszk is harmadára csökkenti a levegőből belélegezhető cseppek mennyiségét. Ha azonban a maszk viselője köhög, szinte semmit sem ér: a cseppek 90%-a átjut a környezetbe.
Ebben az esetben a sebészi maszk is csak a váladék felét tartja vissza. Arról nem szólt a tanulmány, hogy az a váladékcsepp, amely sikerrel átverekedte magát egy maszkon, vajon eljut-e 6 méterre vagy jóval kisebb lesz a hatótávolsága.
Huang azt állítja, mivel már egy egyszerű sebészi vagy porfogó maszk is képes felfogni a nagyobb cseppek egy részét, és hogy bármilyen részleges védelem sokkal jobb, mint a semmilyen.
Megjegyzi, hogy még nem tudjuk, a Covid-19 milyen mértékben terjed az aeroszolokon és a nagyobb részecskéken keresztül. Továbbá azt sem tudjuk még biztosan, hogy mekkora emberek közötti fizikai távolságot kell tartani egy koronás betegtől, hogy biztosan ne fertőzzön meg másokat. Mindenesetre Huang azt tanácsolja, hogy ha az egyes kormányok feloldják a karantént a gazdaság életben tartása végett, a kötelező maszkviselés ésszerű kompromisszum lehet a kijárási tilalom és a teljes mozgásszabadság között.
A japánok megmutatták, amit eddig nem láthattunk
Egészen friss a japán Népegészségügyi Központnak megfeleltethető szerv, az NHK alábbi videója, amely dr. Huang cikkében szereplő aeroszolok mozgását kutatja. Egyedülálló felvételeken mutatják be, hogyan terjednek cseppfertőzés útján a vírusok.
A szervezet elnöke, Kazuhiro Tateda elmondta, hogy vizsgálataik alapján egy sima beszélgetés során is át lehet adni a vírusokat, nem szükséges tüsszentés, orrfújás, köhögés sem hozzá. Ez a mikrocseppfertőzés, ami a cseppfertőzéssel szemben egy új fertőzési mód.
Az elmélet bizonyításának egyik lépéseként az NHK a világon először képes volt megmutatni a levegőben a mikrométer nagyságrendű aeroszol részecskéket.
Coronavirus: New Facts about Infection Mechanisms – NHK Documentary
Learn more on the full documentary on NHK WORLD-JAPAN. https://www3.nhk.or.jp/nhkworld/en/ondemand/video/5001289/?cid=wohk-yt-2004-corona03-hp Watch more qua…
Lézersugár és rendkívül érzékeny kamera segítségével 0,1 mikrométer, azaz a milliméter tízezred részének megfelelő méretű váladék- és nyálcseppeket is képesek voltak láthatóvá tenni. Az aeroszolok a beszéd vagy erősebb kilégzés során is távoznak a szájból és orrból.
Így terjed a levegőben a vírus
Az első kísérletben, amikor egy tüsszentés során távozó mikro- és makrorészecskék útját láthatjuk, azt vették észre, hogy a 10 mikrométernél kisebb (1/100 mm-nél kisebb átmérőjű) részecskék nem esnek le a földre, hanem hosszan a levegőben maradnak.
Egy további kísérletben azt illusztrálták, hogy mi történik, ha két ember 1-1,5 méteres távolságból beszélget. Hangos beszéd közben szintén rengeteg mikronyálcsepp távozik, amik a videón látható módon a két ember közötti térben lebegnek. Azt még a japán tudósok sem tudják, hogy milyen mennyiségű vírusos részecske szükséges ahhoz, hogy valaki ilyen módon tovább tudja adni a fertőzést. Tateda szerint azonban nem zárható ki, hogy a fertőzések egy része így jön létre. A mikrocseppfertőzés jelentőségét most kezdik felismerni.
Megvan a koronavírus lehetséges ellenszere, augusztusra kész lehet
Az interjúban a San Franciscó-i Jacob Glanville – aki a Netflix Pandemic című dokumentumfilmjében is látható – kifejtette, hogy a laboratóriumban olyan semlegesítő antitesteket állítottak elő, amelyek képesek blokkolni a vírust. Mint hozzátette, “egy sor szuperhatékony antitestet fejlesztettünk ki, amely blokkolja a vírus felületén lévő tüskéket, így a vírus elveszíti fertőzőképességét- fogalmazott az immunológus.”
Számítógéppel szimulálták a makro- és mikrocseppek mozgását. Az animáción kékkel és zölddel jelölték az egy köhintéssel távozó makrocseppeket, amelyek egy idő után leesnek a földre. A piros és sárga mikrocseppek azonban tovább úsznak a levegőben, a köhögő személytől a grafika alapján olyan 1,5-3 méteres távolságban. 1 perc múlva már 0,5-3 méteres magasságban terjednek szét. 10 és 20 perccel a köhögés után is még jelen vannak a levegőben.
Maszkot mindenkinek!
Néhány nappal ezelőtt a The Guardian négy szakértőt szólaltatott meg maszk-ügyben. A járványügyi szakemberek egyetértettek abban, hogy az FFP2-es maszkokat, meg kell hagyni az egészségügyi dolgozók számára. A cikk szerint a CDC azóta felülvizsgálta dr. Huang által is erősen bírált álláspontját a maszkviseléssel kapcsolatban. Azért válthattak álláspontot, mert a statisztikáik azt mutatták, hogy a fertőzöttek közel negyede tünetmentes, tehát úgy terjesztik a betegséget, hogy nem is tudnak róla.
Jeremy Howard a San Francisco-i Egyetem kutatója és a #Masks4All (maszkot mindenkinek) kampány alapítója részletesen válaszolt a lap kérdéseire.
Véleménye szerint a fertőzések nagy része a lappangási idő alatt történik, a fertőzéstől számított első hétben, amikor még nem alakultak ki tünetek. A koronavírussal kapcsolatban úgy kéne viselkednie mindenkinek, mintha potenciális fertőzött volna.
A kutató elmondta, hogy a sebészi maszkok valamennyire védik a viselőjét is. Azzal, hogy maszkot hordunk, a közösséget védjük. Ha a közösség többi tagja is viseli, akkor az mindenki védelmét szolgálja.
Vajon a koronavírus egyenlő-e a sajtó halálával? – ContextUs
A koronavírus következtében legtöbben otthonmaradásra és életmódváltásra kényszerültünk, ám nemcsak ezzel a problémával kell megküzdenünk. Súlyos, szintén az egész társadalmat érintő gondot okoz a megfelelő, hiteles forrásból való informálódás, a biztonságunk és persze a mentális egészségünk érdekében.
A lap kérdésére Howard is megerősítette dr. Huang véleményét, miszerint a WHO és a CDC is csak az egészségügyi dolgozókat védték a kommunikációjukkal, hogy nekik jusson első sorban FFP2-es maszk.
A helytelen maszkhasználattal és az abból fakadó hamis biztonságérzetről úgy véli, hogy a biztonsági övhöz és az óvszerhez hasonlóan vannak a maszk használatának is bizonyos betartandó szabályai.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]De ha pusztán amiatt nem propagálják a védőfelszerelés használatát, ami egyébként látványos módon lassítja a járvány terjedését, mert lehet, hogy valaki majd rosszul használja, ezzel a gondolkodással teljesen felesleges lenne bármiféle intézkedést meghozni[/perfectpullquote]
– teszi hozzá a kutató. Azok számára is van megoldása, akik nem szeretnek varrni: a kampány honlapján olyan maszkot is készítenek, amihez mindössze egy olló szükséges. A férfiak számára jó hír, hogy a lakossági maszknak Howard szerint nem szükséges a tökéletesen illeszkednie az arcra és a szakáll is maradhat. Amíg valakinek nem kell betegeket intubálnia, addig felesleges. A cél a körülöttünk lévők megóvása.
