Az introvertált személyiségtípushoz társított negatív tulajdonságok magyarázhatják, hogy miért érezzük megbélyegzőnek a magányt.

Modern korunk rákfenéje

„Istenem, de hát az élet örök magány” – írta naplójában Sylvia Plath. A 21. században a magányosság mint jellemvonás mindennapos. Sokan a civilizáció csendes pestisének nevezik, tehát egy járványhoz hasonlítva. Az Egyesült Királyságban 2018 elején még minisztert is kineveztek, aki az elmagányosodott emberekért felel. A magány nem önálló érzelem, hanem inkább a düh, a gyász, a félelem, a szorongás, a szomorúság és a szégyen összetett elegye, amely időben változó, valamint társadalmi és politikai dimenzióban is értelmezhető, írja a Big Think.

introvertalt szemelyisegtipus maganyossag erzese civilizacio
/ Fotó: Pixabay

Az 1800-as években az egyedüllét szóhoz nem kapcsolódott érzelmi töltet. Nem egészségtelennek vagy mindenképpen elkerülendőnek, hanem inkább az elgondolkodáshoz szükséges körülménynek. Egy és két évszázaddal később megjelent a magányosság fogalma, amelyhez már olyan negatív fogalmak társultak, mint az üresség és a társas kapcsolatok hiánya.

Kapcsolódó cikk

Jelen értelmezésünk a nyugati kultúrákban lezajlott kulturális és gazdasági átalakulásból adódik. Az iparosodás, a fogyasztói társadalom és a gazdaság gyarapodása, az egyház befolyásának hanyatlása és az evolúció elméletének elterjedése mind az egyén fontosságát hangsúlyozták a hagyományos paternalista társadalmi berendezkedéssel szemben, amelyben mindenkinek megvolt a maga helye. 

A 20. században az olyan új tudományágak, mint a pszichológia és a pszichiátria határozták meg az egészséges és egészségtelen érzelmek körét. Carl Jung írta le először az introvertált és „extravertált” személyiségtípusokat 1921-ben. Az introvertáltságot a rendellenes viselkedéssel és a magánnyal, míg az extrovertáltságot a barátságossággal, társaságkedveléssel és önállósággal kapcsolta össze. Amerikában még olyan tulajdonságokhoz is társították, mint a személyiség-fejlesztés, függetlenség, ami az amerikai álom megvalósításához szükséges. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Quiet moments 💕

Marzi (@introvertdoodles) által megosztott bejegyzés,

Az introvertált személyiségtípus negatív megítélése megmagyarázza, hogy ma a magányos embereket miért bélyegzi meg a társadalom. A magányosok ezért sem szívesen ismerik el a tényt, a kiterjedt társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők pedig még kerülik is a magányosokat, mintha fertőző betegség lenne – ezért sem szerencsés, ha az elmagányosodás jelenségét járványként emlegetjük. 

Ki, mikor és miért magányos?

A közösséghez való tartozás és a lelki egészség közötti kapcsolatot a tudósok évszázadok óta felismerték. John Cacioppo, a társadalmi és kognitív idegtudományok szakértője, mint fogalmazott, a magányosság az éhséghez hasonlóan a jó közérzetünket fenyegeti, mert azt érezzük, hogy kívül rekedtünk a törzsből. John Donne 1624-ben írta a Devotions Upon Emergent Occasions című költeményében, hogy „senki sem egy sziget”. 

Kapcsolódó cikk

A politikusok azért tartanak a magányosságtól, mert sokba kerül, főleg az elöregedő társadalmakban. A magányos emberek hajlamosabbak a rákos valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekre és a depresszióra, és 50%-kal nagyobb valószínűséggel fiatalabban halnak meg azoknál, akik nem szenvednek a magánytól.  

Kapcsolódó cikk

Az individualista országokban (Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Németország, Ausztrália) másképpen élik meg a magányt, mint a kollektivista társadalmakban (Japán, Dél-Korea, Kína, Brazília). 

Az érzelmek tehát nem függetleníthetők a társadalmi, gazdasági és ideológiai környezettől. A magány is csak ott létezhet, ahol az egyént a társadalomtól különállónak, és nem a társadalom részének tekintik.

Kétségtelen, hogy az individualizmus előretörése erodálta a társadalmi és közösségi kapcsolatokat, és ezért változhatott meg a magányosság fogalmának értelmezése 200 évvel ezelőtt.

Akon - Lonely (Official Video)

Music video by Akon performing Lonely. (C) 2005 SRC Records, Inc., Universal Records, A Division Of UMG Recordings, Inc.

A karantén is csak növelte a modern ember magányosság érzését, különösen a nagyvárosokban. És az sem segít, hogy a közösségi média –ironikus, nem? – is romokba dönti a kapcsolatainkat.

Miközben a filozófusok egykoron azzal foglalkoztak, hogy mi az értelmes élet titka, a fókusz mostanra már az egyéni döntésre, vágyakra és sikerre terelődött. Ha a magányosság korunk járványa, akkor az okai is modernek, és ha tisztában vagyunk kialakulásának történetével, az életmentő lehet. 

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

meghalt-karsai-daniel-halalanak-oka

Szívszorító: Meghalt Karsai Dániel

Egy ország rendült meg. Negyvenhét éves korában elhunyt Karsai Dániel alkotmányjogász. Halálának hírét szombaton este testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán. Karsai Dániel majdnem

idojaras elorejelzes 2024 aprilis sarkvideki hideg

Érkezik az év hidegfrontja, hó is eshet

Sarkvidéki hideg zúdul az afrikai melegre, jövő hétfőről keddre helyenként 25 fokot zuhanhat a hőmérséklet, és komoly viharok alakulhatnak ki, a hegyekben havazás sem kizárt.

nyugdijkorhatar 2024 nyugdij nyugdijas nyugdij utalas 2024

Tényleg csak 70 évesen mehetünk nyugdíjba? Itt a nyugdíjszakártő válasza

A világ egyik nagy vagyonkezelő cége arra figyelmeztette a munkavállalókat, hogy ne számítsanak arra, hogy kényelmesen nyugdíjba tudnak vonulni a hatvanas éveikben, hanem meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt akár 70 évre, mert az emberek sokkal tovább élnek, mint korábban, és kevesebb fiatal kép be a munkaerőpiacra.