Elérték a provokátorok a céljukat
Tavaly szeptember 26-án Budaházy György közismert homofób provokátor és tucatnyi, fekete gyakorlóba öltözött társa egy zárt rendezvényen jelent meg közvetlenül kezdés előtt. A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBTQ) kisebbséget támadó transzparensekkel és hangosítással felszerelt hívatlan csoport lökdösődött, akadályozta a bent lévők mozgását, homofób jelszavakat skandált és sértegette a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Magyar LMBT Szövetség közös rendezvényének résztvevőit. Sőt, döglött patkányt is bedobtak a helyre Budaházyék. A zavargók kijelentették: céljuk a műhelyelőadás megakadályozása.
Az Auróra szervezői segítséget kértek a rendőrségtől. Ők hamar kiérkeztek, de húsz percig nem történt semmi, kint várakoztak, nem léptek fel a jogsértő, megfélemlítő provokáció felszámolása érdekében. Amikor pedig végre bementek, nem szólították fel a hőzöngőket, hogy távozzanak, és nem léptek fel ellenük. A Magyar Helsinki Bizottság megjegyzi, hogy a helyzet vitathatatlanul felvetette legalább is a szabálysértés gyanúját, de még bűncselekményét is. A közösség tagja elleni erőszak elkövetéséhez ugyanis önmagában elegendő a védett csoport elleni riadalomkeltés is, nem szükséges a testi erőszak, írja a Magyar Helsinki Bizottság.
A rendőrség téblábolásának is köszönhetően a huzakodás jó három órán át tartott, a rendezvény meghiúsult, és aznap néhány órára az Aurórának is be kellett zárnia. A homofób provokátorok elérték céljukat.
Fővárosi Törvényszékre vitték az ügyet
szervezők és a jogsértő akció sértettjei Győző Gábornak, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének a segítségével panaszt nyújtottak be a rendőrséghez. A szervezet közleményéből kiderül, hogy a VIII. kerületi kapitányság csak abban talált hibát rendőrei fellépésében, hogy nem intézkedtek, amikor kiderült, hogy a hőzöngők az Auróra engedélye nélkül tartózkodtak a ház nagytermében. A rendőrség szerint azonban itt sem érte sérelem a panaszosokat, mert utólag szabálysértési eljárást indítottak Budaházyék ellen magánterületen hozzájárulás nélküli gyülekezés miatt.
A sértettek megtámadták az elsőfokú panaszhatározatot, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság lényégében fenntartotta azt másodfokon is. Így jutott el az ügy a Fővárosi Törvényszékhez.
A bíróság szinte minden fontos kérdésben a felperes polgárokkal és a szervezőkkel értett egye, írja a jogvédő szervezet. Az ítélet kimondja, hogy a rendőröknek haladéktalanul intézkedniük kellett volna, indokolatlan volt 20 perces kinti várakozásuk az akció parancsnokára.
Kövér László onnan kapott kioktatást, ahonnan nem várta volna – Az IKEA frappánsan reagált a homofób megnyilvánulásra
“Senki nem egyenlő mindaddig, amíg nem mindenki egyenlő!”
Kapcsolódó cikk
Úgy persze nem érzékelhették a szabálysértést vagy bűncselekményt, hogy nem mentek be. Ezen túl szabálysértést kellett volna érzékelniük nem csak a nagyteremben, hanem az Auróra kocsmarészén és kerthelyiségében is.
A felvételeken látszik, hogy a rendezvény megzavarói azért maradhattak a helyszínen és folytathatták a jelenlévők zaklatását, mert a rendőrök nem intézkedtek erélyesen a távozásuk iránt, hanem hagyták, hogy folytatódjon a kéretlen agitációjuk és vitázásuk. Ebből következően órákig húzódott az a szabálysértési helyzet, melyet a rendőröknek […] kötelességük lett volna haladéktalanul megszakítani
– állapítja meg a bíróság a rendőrök felelősségét.
"Riadalomkeltésre való alkalmasság"
Az ítélet kitér arra is, miszerint a támadók azzal védekeztek, hogy ők csak alapjogukkal élnek, amikor „közterületen békésen gyülekeznek”, írja a Magyar Helsinki Bizottság.
Móka és zászlók – Így néznek ki az LMBTQ+-zászlók
A szivárványon túl: az egyes szexuális és gendercsoportok már a ’90-es évek végén elkezdték megalkotni a saját zászlóikat.
Kapcsolódó cikk
A rendőrök a helyszínen lényegében a helyzetnek ezt a fonák értelmezését fogadták el. Csakhogy a jogvédő szervezet megjegyzi, hogy egyrészt a vendéglátóhely vagy közösségi ház (ilyen pl. az Auróra is) fő szabályként nem közterület, hanem „nyilvános hely”, és ott a tulajdonos engedélye nélkül gyülekezés nem tartható. Másrészt a meleg közösség elleni ilyen megfélemlítő tiltakozás nem élvez alapjogi védelmet. A gyülekezési jog visszaélésszerű használata ellentétes ugyanis a demokratikus társadalmaknak a tolerancia, társadalmi béke és diszkrimináció-mentesség iránti igényével.
Az LMBTQ mozgalom tagjai és szubkultúrája elleni előítéletes és ellenséges fellépés kifejezetten a gyülekezési joggal azonos védelmi szinten álló magánélet tiszteletben tartásához és annak alapját képező emberi méltósághoz való jogot támadja, vagyis az alapjogok védelmi körén [kívül] esik. Az ellenséges jellegen nem változtat, ha a kommunikáció burkoltan békés, barátságos, szeretetteli álarcot ölt, ha e mögött valós érzületként és üzenetként ítélkezés, lenézés és becsmérlés van. Az ilyen célú gyülekezés az emberi jogok európai védelmi rendszerében nem érdemel védelmet, így résztvevői nem hivatkoznak arra, hogy csak az adott helyszínen tudják hatékonyan elérni az összejövetelük célját, mások jogai gyakorlásának akadályozását. Ha pedig nem akarták volna megakadályozni a rendezvényt – amit kimondottan akartak –, hanem csak annyi lett volna a gyülekezésük célja, hogy tiltakozzanak az LMBTQ ellen, az magánrendezvény feldúlása nélkül, közterületen, a gyülekezési törvény szabályainak betartásával is megtehető.
– idézi az ítéletet a Magyar Helsinki Bizottság, amely megjegyzi, hogy a “Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete fontos nem csak a tavaly szeptemberi homofób támadás áldozatainak, de a hazai LMBTQ közösség tagjainak is. Emellett egyértelmű eligazítást ad a magyar államnak és szerveinek, mit is kell tenniük, ha meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű embereket ér támadás.”
