Címke
A Magyar Péter legfrissebb cikkei a Contextuson.
Sulyok Tamás aláírta a saját mandátumát is megszüntető Alaptörvény-módosítást. Harminc napon belül új köztársasági elnököt választanak.
A választási korhatár 16 évre csökkentését támogatná Magyar Péter az új alkotmány kidolgozása során, így a jelenlegi szabályoknál két évvel korábban kaphatnának szavazati jogot a fiatalok. A miniszterelnök egyelőre személyes álláspontot fogalmazott meg, de a felvetés már előrevetíti, hogy az alkotmányozási folyamat egyik legélesebb társadalmi vitája a választók körének bővítéséről szólhat.
Osztie Zoltán Magyar Pétert „a Sátán eszközének” nevezte, miközben arról beszélt, hogy a katolikus közösségeknek is szerepet kell vállalniuk a Fidesz újjászervezésében. A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosának kijelentése azért teremt egyházi-politikai konfliktust, mert a főegyházmegye már korábban jelezte: Osztie nem egyházi felhatalmazással szólalt fel a Sándor-palota előtt rendezett fideszes demonstráción.
Magyar Péter kormánya néhány hét alatt kezdte felszámolni az Orbán-rendszer legfontosabb intézményi maradványait – írja hosszú magyarországi riportjában a Financial Times. A Tisza kétharmados győzelme után felgyorsult átalakítást azonban ugyanaz a hatalmi helyzet teszi kockázatossá, amely lehetővé teszi a gyors rendszerváltást: alig maradt olyan intézmény, amely korlátozhatná az új miniszterelnököt.
Róna Péter Magyar Péter első komoly tévedésének tartja, hogy az Alaptörvény 17. módosításában 12 évre korlátozta az országgyűlési képviselők parlamenti pályafutását. A jogász-közgazdász szerint Sulyok Tamás és más közjogi vezetők eltávolítására a Tisza egyértelmű választói felhatalmazást kapott, a cikluskorlát azonban nem szerepelt a kampányban, és éppen ez nyithat utat az önkényesség vádjának.
Szijjártó Péter BYD-nál vállalt vezetői állása miatt Magyar Péter morális, jogi és nemzetbiztonsági aggályokat fogalmazott meg, a miniszterelnök pedig egyenesen a korrupció „legvérlázítóbb fajtájának” nevezte a váltást. Bizonyított bűncselekményről egyelőre nincs szó, a vita központi kérdése az, hogy a volt külügyminiszter részt vett-e a kínai autógyár támogatásáról szóló döntésekben, majd ezek után milyen feltételekkel kapott a vállalattól nemzetközi vezetői pozíciót.
Gulyás Gergely lemondása mögött nemcsak az Alaptörvény módosítása, hanem egy elveszített frakcióbeli vita is állhatott Schlanger Márton politikai elemző szerint. A feltételezés alapja, hogy Gulyás állítólag az összes fideszes képviselő mandátumának visszaadását javasolta, Magyar Péter szerint a frakció ezt leszavazta, a távozó frakcióvezető viszont azt állítja, ilyen szavazás nem történt – vagyis a történet legfontosabb részletéről három különböző értelmezés versenyez.
Havasi Bertalan végkielégítéséből 2,6 millió forintot, vagyis a teljes juttatás harmadát már átutalta a Miniszterelnökség. A Fidesz kommunikációs igazgatójának korábbi helyettes államtitkári jogviszonya után összesen 7,8 millió forint jár, így végül teljesült az az állítása, amelyet a kormányváltás utáni heves vitákban is következetesen képviselt: a törvényes járandóságát az új kabinet politikai szándéka ellenére is meg fogja kapni.
Magyar Péter a fideszes képviselők videózása miatt a kormánypárti padsorokhoz lépett, majd vezetésével a teljes Tisza-frakció kivonult az Országgyűlés rendkívüli üléséről. A konfliktus után Toroczkai László már annak lehetőségét is felvetette, hogy ebben a ciklusban egyszer fizikai összetűzésig fajulhatnak a parlamenti viták, de kijelentése jóslat és politikai minősítés volt, nem egy készülő verekedésről szóló konkrét információ.
Sulyok Tamás előtt már ott van az Alaptörvény 17. módosítása, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését is tartalmazza. A Sándor-palota egyetlen általános mondattal reagált arra, mit tesz az államfő a házelnök által megküldött dokumentummal, pedig Sulyoknak öt napon belül olyan döntést kell hoznia, amely saját tisztségének sorsát is közvetlenül befolyásolja.
