Meghalt Jankovics Marcell Oscar-díjra jelölt rajzfilmkészítő-grafikus

Életének 80. évében meghalt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotót szombat reggel érte a halál a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közleménye szerint.

Anyagmozgató segédmunkásként is dolgozott

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. Családját 1951-ben kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. 1955-ben a pannonhalmi bencés gimnáziumba íratták be, ott is érettségizett. Kétszer egymás után jelentkezett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára. Nyíltan édesapja „bűnei” miatt nem vették föl. 1959–1960-ban az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat (ERŐKAR) Anyagvizsgáló Laboratóriumában dolgozott, előbb anyagmozgató segédmunkásként, majd betanított csőtágítóként. Ezt az időszakot is élete meghatározó élményének tekintette.

Ennek a munkahelyének köszönheti a továbblépést is – hangzik az MMA nekrológja –, egy munkatársa ugyanis a Pannónia Filmvállalathoz (utóbb Pannónia Filmstúdióhoz, majd Pannóniafilm Kft.-hez) „közvetíti”, ahol 1960-tól fázisrajzoló-gyakornokként kezdhetett dolgozni. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű, Gusztáv című rajzfilmsorozatot. A pályája innentől kezdve egyenesen ívelt fölfelé. A Gusztáv sorozat népszerűséget és gyakorlatot biztosított számára, de hamar tovább tudott fejlődni. Újabb és újabb (nemzetközi sikereket és szakmai elismertséget hozó) kisfilmeket készíthetett, közben kialakult saját művészi koncepciója, ars poeticája is.

meghalt jankovics marcell ranzfilmkeszito grafikus magyar nepmesek feherlofia
Jankovics Marcell Kossuth-díjas és Oscar-díjra jelölt rajzfilmkészítő / Fotó: Balogh Zoltán / MTI

1971–72-ben már tanított is, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban animációt oktatott. 1973-ban elkészült az első, egész estés rajzfilmje, a János vitéz, mely a magyar rajzfilmtörténet életében is fordulópont, mérföldkő, valamint mindmáig siker a magyar nézők körében.

Semmifajta gátlás nem volt bennem. Százötven embert vezetni nagyon furcsa dolog, ma több a gátlás bennem, ha emberekkel kell dolgoznom, mert már van összehasonlítási alapom

– mondta erről egy 2019-es portréfilmben.

23 éven át doglozott Az ember tragédiáján

Az egész estés filmek mellett a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük nemzetközi szakmai megmérettetéseken; a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. 1977-ben elkészíti a Küzdők című rövidfilmjét (cannes-i Arany Pálma díj). A három fekete-fehér rövidfilmje (Mélyvíz, Sisyphus, Küzdők) valamiféle triptichon részének tekinthető, a témák mitológiai allegóriákba vannak kódolva. Formabontó, lecsupaszított, egyedi rövidfilmjeivel Jankovics Marcell katartikus hatást akar kiváltani, megrendít, elgondolkoztat – méltatja a művészt, tiszteletbeli elnökét az MMA.

Kisfiam, a büdös életben nem fogsz még egyszer ilyen jó filmet csinálni

– mondta az édesanyja, miután látta a Sisyphust.

1977-ben elkezdi Jankovics a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondoz. Ezeken a népmese-animációkon generációk sora nőtt fel, és ma már hungarikum lett.

meghalt jankovics marcell rajzfilm
/ Fotó: Balogh Zoltán / MTI

2011-ben Az ember tragédiája című 160 perces alkotása is megjelent, amelyen 23 éven át dolgozott.

Jankovics Marcell: „Ha nem halunk bele, akkor nem volt semmi értelme”

Félszáz körüli magyarországi és nemzetközi díj, valamint számos magyar kitüntetés tulajdonosának mondhatta magát, zsűritagként is több alkalommal képviselte hazánkat nemzetközi filmfesztiválokon: Zágrábban, New Yorkban, Teheránban, Espinhóban, Ottawában, Oberhausenben, Krakkóban, Hirosimában, többször magyar sikerrel.
Néhány a fontosabb hazai elismerései közül: 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima Díjat kapott, 2013-tól a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés birtokosa, s az elsők között – 2014-ben – ítélték meg számára művésztársai a Nemzet Művésze elismerést.

Több társaságban, egyesületben, szervezetben volt tag, vagy viselt tisztséget. 1998–2000-ig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, majd 2007–2009 között az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. felügyelőbizottságának elnöke volt. 2010-ben bő egy évre újra az NKA elnökének nevezték ki. Az MMA egyesülethez 1993-ban csatlakozott. 2011. november 5-étől a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztotta az akadémia elnökségébe. 2014–2020 között a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, majd 2020-tól a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke lett.

Népszerűségét Jankovics Marcell a mindenki által ismert animációs filmjei mellett közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége – olvasható az MMA méltatásában.

Ez a dolgunk, ha nem halunk bele, akkor nem volt semmi értelme

mondta 2019 karácsonyán a munkájáról.

Életének utolsó éveiben is megszállottan dolgozott. Tavaly a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára Trianon címmel rendezett kiállítást, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is beszédet mondott.

Sőt, néhány napja számoltunk be arról, hogy 4k-s felbontásban restaurálták a Fehérlófiát, amelyet a 2021 júniusában mutatnak meg az Annecy animációs filmfesztiválon.

Mint ismert, 40 évvel ezelőtt mutatták be a mozik Jankovics szóban forgó filmjét, amelyet az 1984-ben Los Angeles-ben megrendezett animációs olimpián minden idők legjobb 50 filmje közé választottak.

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból