A német parlament az éjszakai klubok új kategóriába sorolásával – kulturális intézmények – a városkép megőrzéséhez is hozzájárul.

A klubtulajdonosok üdvözlik a német parlament döntését

Több mint egy évnyi lobbizás meghozta a gyümölcsét: Németországban mostantól a klubok és azok a létesítmények, ahol élőzenét játszanak, kulturális intézménynek minősülnek a szövetségi szabályozás szerint, írja a Dazed

Eddig a klubok a fogadóirodákkal és a bordélyházakkal együtt „szórakozóhely” besorolás alatt szerepeltek. Az új jogszabályban viszont átkerültek a „kulturális célú létesítmények” megnevezés alá, az operaházakkal, koncerttermekkel és színházakkal egy kategóriába. A döntésnek köszönhetően ezentúl a klubok és zenés rendezvények helyszínei kevésbé lesznek kitéve a területüket érintő városfejlesztési tevékenységnek, a befektetőknek.

Nemetorszag Berlin Éjszakai Klubok Kulturalis Intezmeny
Feljebb léptek a német klubok besorolásban / Fotó: Antoine Julien / Unsplash

A beadványt a legnagyobb pártok – a Zöldek, a baloldal, a Szabad Demokrata Párt, a Német Szociáldemokrata Párt, valamint a néppárti konzervatív CDU/CSU is – támogatták a német parlamentben.

Pamela Schobeß, a németországi zenés-táncos rendezvényhelyszínek alkotta szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy a jogszabály módosításával a Bundestag elismerte, hogy a klubok olyan kulturális intézmények, amelyek egy-egy városrész vagy kerület arculatát formálják, és a kulturális és gazdasági élet szerves részei. A városok és az adott városrész élettel teli és élhető marad, mert a jogszabály nem engedi, hogy kiszorítsák a rendezvényhelyszíneket megszokott környezetükből.

Most már kulturális intézménynek minősülnek, a berliniek szerint a klubok a városrész életereje

Lutz Leichsenring, a berlini klubok képviseletében hozzátette, hogy a német fővárosban már több mint húsz éve lobbiznak az éjszakai szórakozóhelyek érdekében szövetségi szinten is, és most beérett az eredmény. Bízik abban is, hogy az egész világon követni fogják a rendkívüli döntést.

A berlini klubtulajdonosok azzal érveltek, hogy a szórakozóhelyek adják „a város lüktetését”, ráadásul évente hárommillió embert vonzanak Berlinbe. Egy friss felmérés szerint a klubok látogatói közel 1,5 milliárd eurót költöttek csak 2018-ban. Ennek ellenére az elmúlt tíz évben közel száz hely zárt be végleg, és ez a szám jelentősen nőtt a koronavírus-válság következtében. A neves klubok igyekeztek kreatív módon átvészelni a kényszerpihenőt: a Berghain kiállítóhelyként működött, a KitKatClubban pedig koronavírus-tesztközpontot alakítottak ki.

Amikor tavaly januárban a neuköllni Griessmühle klub bezárt, Leichsenring úgy nyilatkozott, hogy az emberek elkeseredettek, mert úgy érzik, hogy minden egyes szórakozóhely bezárásával a város jellegtelenebbé és élettelenebbé válik. A dzsentrifikáció nagyon gyorsan terjed, és teljesen átrajzolja a városrész arculatát valamint a környékbeliek társadalmi összetételét. 

A Németországban élőknek jó hír, hogy a beoltottakra nem vonatkoznak a korlátozások, szórakozóhelyekre, azaz kulturális intézményekbe is hamarosan ellátogathatnak. A német kormány a kulturális szektorral különösen bőkezűen bánt, így a magyar támogatással ellentétben várható, hogy ezután a klubok is részesülhetnek a költségvetési forrásokból.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Nincs több cikk