Schwa: Magyar származású nyelvész megoldást talált, hogyan szóljunk semleges módon egy-egy embercsoporthoz

Azon idegen nyelvekben, amelyekben embereket jelölő szavak az eltérő végződésük alapján határozzák meg azok nemét, egy ideje megoldást keresnek arra a problémára, hogyan szóljanak semleges módon egy-egy embercsoporthoz, közösséghez. Egy félig magyar származású nyelvész megoldást talált a problémára.

A nyelvi nemeket jelölő nyelvek megmentője, a schwa

Egy olasz település, a Modena és Bologna között elhelyezkedő Castelfranco Emilia önkormányzatánál elkezdték használni bizonyos hivatalos szövegekben a „ə” (schwa) fonetikus jelet, írja az Il Post

A nagyjából az angol „about” szó a-jának, tehát a magyar -ö és -a közötti hangnak megfelelő jel használata azért forradalmi, mert magánszemélyek posztjain kívül most először használta ezt, az olasz ábécén kívüli jelet kommunikációjában egy hivatalos szerv.

vera gheno schwa
Vera Gheno a scha jelet ábrázoló pólóban / Fotó: A wandering sociolinguist Instagram

A hím- és nőnemet megkülönböztető nyelvekben, mint a Dante Alighieri által megalkotott egységes olasz nyelv is, a szavak végződése meghatározza a szó nemét. Embereket jelölő, többes számú szavaknál (pl. mindenki/tutti, tutte, gyerekek/bambini, bambine, fiatalok/ragazzi, ragazze, stb., valamint az ezekhez nemben és számban egyeztetett melléknevek esetében akkor is, ha csak egy férfi vagy fiú van egy adott társaságban, a szabály szerint a hímnemű többes számú alakokat kell használni. 

Az egyenlőség és inkluzivitás jegyében

Ha például egy előadó egy olyan csoportot kíván megszólítani, amely egy férfiből és több nőből áll, akkor gyakran elég esetlen vagy körülményes módon tudja kifejezni magát. Továbbá felmerült az a probléma, hogy milyen nemként hivatkoznak magukra azok, aki egyik nemmel sem vallják magukat azonosnak.

Így tehát az önkormányzat április 5-i posztjában azt tették közzé, hogy április 7-től a helyi bambinǝ és a ragazzǝ számára újraindul a jelenléti oktatás. Majd egy következő posztjukban elmagyarázták a közösségnek, hogy a schwa használatát az inkluzivitás és az egyenlőség mint fontos közösségi értékek gondolata inspirálta.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A schwa jelet nem igazán ismerik az európai nyelveket beszélők, de a nyelvészek a fonetikus ábécékben évtizedek óta alkalmazzák köztes hangok jelölésére. Ez a hang a világ számos nyelvében jelen van, de még néhány olasz dialektusban, például a nápolyiban vagy a közép-olaszországi régió dialektusaiban is használják a szóvégi -o vagy -a helyett, így tehát nem is teljesen „tájidegen”.

Vera Gheno szállítja a megoldást

A schwa használatát először Vera Gheno szociolingvisztikával, azon belül is a digitális nyelvhasználattal foglalkozó szakember vetette fel. Korábban a digitális térben alkalmazott nyelvben, amikor az adott szöveg alkotója valamiért fontosnak tartotta kihangsúlyozni a nemi semlegességet, a nem bináris nemi identitások inkluzivitását, a sokszínűséget, csillaggal vagy kukaccal jelölték a szavak végződését.  

A közösségi médiában azonban egy ideje kezd Gheno javaslata egyre jobban elterjedni. 

A schwát akkor használhatjuk, ha nem akarjuk kihangsúlyozni a két nyelvtani nem megkülönböztetését. A schwa az olasz nyelvben használt négy magánhangzó köztes hangalakja, vagyis mondhatni, kiejtés szempontjából hozzájuk képest semleges. Ezért is tűnt jó ötletnek, hogy a nemek megkülönböztetésére alkalmas szavaknál a nemi semlegesség kiemelése esetén alkalmazzuk

– nyilatkozta Gheno. Nem szeretné ugyanakkor, ha kötelező érvénnyel kezdenék el használni ezeket a kétségkívül szokatlan formákat az emberek. Csupán arra kívánta felhívni a figyelmet megoldási javaslatával, hogy létezik ez a probléma és az igény a nyelvhasználatban. 

„Senki épelméjű nem mondaná, hogy szüntessük meg a két nemet az olasz nyelvben, nem erről van szó. Vannak viszont olyan emberek, akik nem érzik magukat megszólítva, ha kizárólag a hímnemű vagy nőnemű alakokat használjuk” – mondta Gheno, aki rendkívüli népszerűségnek örvend Olaszországban, több nyelvészeti ismeretterjesztő könyv szerzője, és műsort is vezet a közszolgálati rádió egyik csatornáján. 

Vera Gheno édesanyja révén félig magyar származású, és egy milánói székhelyű, magyar és közép-európai szépirodalmi kiadó számára fordította le olaszra és szerkesztette Szabó Magda több kötetét, köztük az Abigélt, a Für Elise-t, legutóbb pedig a Tündér Lalát.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból