Globális hatás
A norvég parlamenti képviselő, Petter Eide Nobel-békedíjra javasolta a legnagyobb amerikai civil mozgalmat, a Black Lives Mattert, írja a Dazed.
A rendszerszintű rasszizmus, azon belül is a feketékkel szemben tanúsított rendőri erőszak és a fehér felsőbbrendűség ellen harcoló mozgalom hatására tavaly már az egész világon tüntettek, Budapesten is. A nem is annyira újkeletű mozgalom George Floyd 2020. május 25-én bekövetkezett halála után a globális közbeszédet hosszabb időre a koronavírus-járványról a feketék problémájára terelte.
A The Guardianig jutott a budapesti Black Lives Matter-szobor híre, amit a kormány emelt belpolitikai üggyé
Ha mégis ledöntenék a szobrát, az arról készült videófelvételeket is felhasználná.
Kapcsolódó cikk
Amerika-szerte a nagyvárosokban hatalmas feliratokat festettek a sugárutakra, rengeteg graffiti készült, amelyeket és a mozgalomhoz kapcsolódó tárgyi emlékeket a múzeumok elkezdték a jelenkori történelem részeként kezelni.
A norvég képviselő éppen a Black Lives Matter mozgalom katartikus hatását, a színesbőrűek problémáira történő globális ráébredést hangsúlyozta indoklásában.
Úgy gondolom, hogy az egyik kulcsfontosságú kihívás nem csak Amerikában, hanem Európában és Ázsiában is az egyenlőtlenségen alapuló konfliktusok egyre növekvő száma. A Black Lives Matter pedig nagyon fontos világmozgalommá nőtte ki magát a faji megkülönböztetésből fakadó igazságtalanságok elleni küzdelemben
– jelentette ki a képviselő. Hozzátette, hogy a mozgalom jelentőségét az is mutatja, hogy tavaly nem csupán színesbőrűek vagy elnyomott emberek vettek részt a tüntetéseken, hanem a társadalom legkülönfélébb rétegeinek képviselőit mind felfedezhettük a tömegben, ez különbözteti meg a korábbi hasonló mozgalmaktól.
Hét év alatt többmillió követőjük lett
A Black Lives Matter mozgalmat 2013-ban alapította Alicia Garza, Opal Tometi és Patrisse Cullors, miután a bíróság felmentette a 17 éves Trayvon Martin önbíráskodó gyilkosát. A mozgalomhoz további támogatók csatlakoztak a következő évben, amikor szintén több fekete vált a rendőri erőszak áldozatává. Tavaly pedig, miután Breonna Taylor, majd George Floyd halála kapcsán követeltek igazságot, már az egész világ a mozgalomról beszélt.
Eide postaládája egy hétvége alatt megtelt a feldühödött amerikaiak üzeneteivel, akik azzal érveltek, hogy a BLM egyáltalán nem békés mozgalom.
Egészen pontosan ugyanezek az érvek merültek fel akkor is, amikor Dr. Martin Luther King kapta meg a Nobel-békedíjat 1964-ben
– mondta Eide.
Annak ellenére, hogy az amerikai Trump-kormányzat és a jobboldali sajtó negatív színben tüntette fel a tüntetéseket, az Armed Conflict Location and Event Data (ACLED) tavaly szeptemberben megjelent jelentése szerint a több mint 7 750 megmozdulás 93%-ában nem történt rendbontás, még a durva vagy erőszakos rendőri fellépéssel szemben sem.
A korábbi években Nobel-békedíjjal tüntették ki a nők oktatásáért harcoló pakisztáni aktivistát, Malala Yousafzait, aki történelmet írt azzal, hogy mindössze 17 évesen nyerte el a magasrangú elismerést. 2019-ben az akkor 16 esztendős klímaaktivista, Greta Thunberg is kapott jelölést, de végül a Világélelmezési Program kapta meg a díjat.
Ha a mozgalmunk nyeri el a Nobel-békedíjat, akkor az annak a többmillió embernek köszönhető, akik az elmúlt hét év során velünk együtt küzdöttek a feketék felszabadítása érdekében. Minden szervezetnek és egyénnek hálával tartozom, akik közreműködtek a mozgalomban. Mindannyiunkra szükség van
– mondta Patrisse Cullors.
