Állig felfegyverkezve vagy okos előre tervezéssel? Így várják Bergamóban a második hullámot

A bergamói XXIII. János Pápa Kórház sürgősségi és intenzív osztályának igazgatója október végén elmondta, milyen tanulságokat vontak le a koronavírus-járvány első hulláma után.

Kórházak közötti együttműködés a tartományon belül

Az egész világ láthatta a tömegesen érkező, fuldokló betegek megmentéséért folytatott küzdelmet, a kétségbeesett és végtelenül kimerült olasz orvosok és nővérek segélykiáltását. Láthattuk a koporsókat szállító katonai konvojokat. A bergamói XXIII. János Pápa Kórház, a világ egyik legjobban felszerelt kórháza volt az első európai gócpont fő ellátóhelye Lombardiában. Dr. Luca Lorini, a sürgősségi és intenzív osztály igazgatója az Il Postnak adott interjújában október végén elmondta, tapasztalatai alapján hogyan kellett volna felelősen felkészülni a második hullámra.

bergamo korhaz covid 19
A bergamói XXIII. János Pápa Kórház hatalmas tömbjei / Fotó: L'Eco di Bergamo

„Jelenleg 15 páciensünk van az intenzív osztályon, közülük 11-en szorulnak gépi lélegeztetésre. A 15 betegünkből 11-en 65 év felettiek” – kezdte dr. Lorini

Kapcsolódó cikk

Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Elmondta, hogy az első hullámban a 4000 intenzívre került lombardiai beteg adatainak alapján a 65. életév vízválasztónak bizonyult. 65 év felett közel 50% volt a halálozási arány, míg az intenzívre került 65 év alatti betegek esetében kevesebb, mint 25%. Ezért tehát elsősorban az időseket és az alapbetegséggel rendelkezőket kellene elkülöníteni, védeni, hogy a lakosság többi része folytathassa a megszokott életvitelét.

Jelenleg többféle szakterület betegeit is tudjuk kezelni, azaz vannak kardiológiai, idegsebészeti, gyermeksebészeti, daganatos betegeink, baleseti sérültjeink az intenzív osztályon. Ők is ugyanúgy ellátásra szorulnak a járvány alatt és meghalhatnak, mint a covidosok. Mivel most nem mi vagyunk a gócpont Lombardiában, így biztosítanunk kell számukra is az intenzív ellátást. Tavasszal ez pont fordítva volt: mi kizárólag koronavírusos betegeket fogadtunk, és az egyéb betegeket szállították másik kórházakba

– folytatta a főorvos. Tavasszal, annak ellenére, hogy megdöbbentő gyorsasággal nőtt a fertőzöttek száma, a kiváló szervezési háttérnek köszönhetően tudtak viszonylag rugalmasan és összehangoltan reagálni az egyes kórházak. 

„Aki még most sincs felkészülve a járványra, az bűnös”

„Azt tudtuk, hogy valamikor majd jönni fog a második hullám. Július 9-én ünnepeltük, hogy kiengedhettük az utolsó koronavírusos beteget az intenzívről, akkor lett Bergamo úgymond covidmentes. Aznap egy interjúban elmondtam, hogy ez egy szép nap, de fel kell készülnünk arra, hogy amíg nincs vakcina, együtt kell élnünk a vírussal. Tudtuk, hogy valami majd történni fog. Azt nem tudhatjuk, hogy milyen mértékű lesz a következő hullám, de négy hónap állt rendelkezésre felkészülni. Azok, akik még most sem állnak készen, akár szervezési, akár politikai, akár orvosi szinten, azok véleményem szerint bűnösök” – fogalmazott az orvos, aki már az első hullám során is rengeteg megkeresést kapott a protokolljaik kapcsán, amit egy letölthető kiadványban tettek közzé.

Kapcsolódó cikk

Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

„A koronavírus most már mindenkivel megértette, hogy az egészségügyben folyamatos befektetésekre van szükség, ha eredményes védekezést akarunk folytatni. Mi, orvosok nagyon régóta mondogatjuk ezt, de osztályharcnak tűnt, miközben egyáltalán nem az. Most a lakosság is megérthette, hogy igenis fontos az egészségügyre áldozni, mert láthattuk, az elmúlt 15 év folyamatos forrásmegvonása hova vezetett” – okolta a hibás politikai döntéseket.

Időben megtörni a járványgörbét

Az első hullám tanulsága, hogy a beazonosított fertőzöttek száma kevésbé érdekes. A napi intenzívre kerülők számát és a halálozást kell elsősorban figyelni az intézkedések meghozatalához, mert ez a két mutató nem függ az elvégzett tesztek mennyiségétől. A halálozások száma az, ami befolyásolja a beavatkozás időpontját. Október vége felé 100-120 ember halt meg a közel 60 milliós Olaszországban naponta, ami gyorsan 200 fölé emelkedett az utolsó napokra. Lorini szerint 300-400 főnél már szükséges lesz komolyabb intézkedéseket elrendelni. Ha újra megtörténik az, ami tavasszal, sokkal nehezebb lesz nekik is, hiszen most már tudják, mi vár rájuk.

 

Jelenleg a 10 milliós Lombardia tartományban 280 főt kezelnek intenzív osztályon. A tavaszi csúcs idején 1400-an kerültek intenzívre a régiós szinten eredetileg 1000 intenzív férőhellyel rendelkező kórházakban. Műtőket, sürgősségi osztályokat kellett rohamléptekben intenzív osztállyá átalakítaniuk. Lorini szerint a jelenlegi dinamikus helyzet még bármerre alakulhat. Azt kell figyelni, hogy milyen meredek a járványgörbe. Azt is szemmel kell tartani, hogy mit csinál a többi ország. 

„Amikor Olaszországban kitört a járvány, a többiek nézték, de nem tanultak belőle, ostobán viselkedtek. Nekünk nem szabad ezt a hibát elkövetnünk. Három hét előnyünk van most Franciaországhoz és Spanyolországhoz képest. Ez azt jelenti, hogy három héttel hamarabb hozhatjuk meg azokat az intézkedéseket, amiket ők most. Ha nekik sikerül megfogni a járvány terjedését a teljes lezárással, akkor nekünk is azt kell csinálnunk” – jelentette ki az orvos.

Kapcsolódó cikk

Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Olaszországban jelenleg több mint 2000 covidos beteget ápolnak intenzív osztályon, ami a tavaszi csúcs fele. A napi halálozás október 27. óta már 200-300 között mozog, a hónap elejétől megtízszereződött. Giuseppe Conte november 3-án este jelenti be a legújabb szigorító rendeletet, amely tartományonként különböző intézkedéseket tartalmaz, egyszerre figyelembe véve az adott régióban a járvány terjedési ütemét (R érték) és a szabad kórházi kapacitások alakulását. 


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból