Jár-e szólásszabadság az erőszakra bujtogatónak, mint Donald Trump amerikai elnöknek?
Amikor január 6-án a rendbontók betörtek a Capitolium épületébe, a nagy közösségi oldalak irodáiban rémült tanakodásba kezdhettek: mit tegyenek Donald Trump hergelő posztjaival, amelyekben még mindig magát hirdette ki az elnökválasztás győztesének?
Először a Twitter függesztette fel néhány órára a fiókját, majd a Facebook, aztán sorra a többi népszerű közösségi oldal. Donald Trump végleges kitiltása a Twitterről izgalmas vitát indított el a szólásszabadságról, és arról, hogy a nagy tech-cégek vezetői eldönthetnek-e, hogy elhallgattatják saját oldalukon a nagy befolyással rendelkező emberek profilját. A The Guardian azt tekintette át, hogy milyen érvek szólnak a tiltás mellett és ellen.
Vissza az igazságot a közösségi oldalakra
Sokan, köztük Mark Warner demokrata párti szenátor, úgy vélték, hogy Trump letiltása helyes döntés volt. Viszont túl későn történt, mert addigra már felhergelte az embereket, akik bejutottak az amerikai törvényhozás épületébe. A politikus szerint az elnök régóta arra használta a Facebookot és a Twittert, hogy megossza az embereket és erőszakot keltsen. Erre évek óta figyelmeztettek a dezinformációt és szélsőséges mozgalmakat vizsgáló kutatók.
Mary Trump, Donald Trump unokahúga szerint az elnököt azonnal el kell távolítani hivatalából
„Az elmúlt négy év esszenciáját láthattuk élő egyenes adásban” – mondta a pszichológus Mary Trump.
Kapcsolódó cikk
Greg Bensinger, a The New York Times szerkesztője úgy fogalmazott, hogy január 6-a a közösségi média számvetésének napja kellene legyen.
Létezik a nyereségnél egy sokkal magasabb rendű cél: Zuckerberg úrnak és Jack Dorsey-nak, a Twitter vezérigazgatójának alapvető szerepet kéne vállalni abban, hogy visszaadják az országunkban és a világ demokráciáiban az igazság és a tisztesség súlyát
– írta Bensinger.
Főben járó bűn erőszakot szítani
Voltak olyan szakértők, akik korábban még a beavatkozás ellen érveltek, de néhány nappal a szerdai események után meggondolták magukat.
Ben Thompson IT-elemző is amellett foglalt állást, hogy kapcsolják le Trumpot a Twitterről. Azzal indokolta, hogy erőszakot szítani azért, hogy megváltoztassuk a nekünk nem tetsző választási eredményt, főbenjáró bűn. Hozzátette, hogy szerinte az alkotmányos vádeljárás (impeachment) lenne a méltó büntetés, bár kicsi az esélye, hogy végig tudják vinni a Szenátusban is.
Jillian C. York, a szólásszabadság szakértője is egyetértett a beavatkozás szükségességével. Ugyanakkor kárhoztatta a Facebookot, amiért az utolsó pillanatig kivártak annak ellenére, hogy már hónapokon át jelentkeztek a problémák.
„A Twitter esetében úgy vélem, hogy engedékenyebbek lehetünk. Régóta igyekeztek óvatos intézkedéseket hozni. Igen, egy hivatalban lévő elnök elhallgattatása mindenképpen probléma. Akkor is problémás, ha egy szint felett mindenképpen ez a helyes döntés” – mondta York.
No Title
No private company is obligated to provide a megaphone for malicious campaigns to incite violence. It took blood & glass in the halls of Congress-& a change in the political winds-for the most powerful tech companies to recognize, at the last possible moment, the threat of Trump. https://t.co/td1qIMPteW
„Ablaküvegeknek kellett betörnie és vérnek kellett folynia ahhoz, no és persze szükség volt a politikai széljárás megváltozására is, hogy a legnagyobb tech-cégek felismerjék legalább az utolsó pillanatban, milyen fenyegetést jelent Trump” – írta a Twitteren Richard Blumenthal, Connecticut szenátora.
„Erre még Mao is büszke lehetne”
„Meghalt a szólásszabadság, és balos teljhatalmú urak ellenőrzése alatt áll” – tweetelte az elnök fia, Donald Jr. mit sem törődve azzal a logikai bukfenccel, hogy vajon miért kell a már halott szólásszabadságra vigyázni.
Az ajatollah és számos további diktatórikus rezsim vezetői nyugodtan írogathatják tovább a Twitteren, hogy egész országokat irtanak ki vagy megölik a homoszexuálisokat, stb… De az Amerikai Egyesült Államok elnökét örökre kitiltják. Erre még Mao is büszke lehetne
– folytatta az elnök fia egy erős bezzegeléssel.
A precedenst teremtő döntés néhány médiaszakértőt is aggaszt.
„Egy hivatalban lévő elnök letiltása akárhonnan is nézzük, a szólásszabadság ellen irányuló támadás. Az a tény, hogy a letiltást többek közt Michelle Obama is követelte, aki csütörtökön [január 7.] azt nyilatkozta, hogy a közösségi oldalaknak „gyalázatos viselkedése miatt” le kell állítaniuk Trumpot, csak növeli a gyanút, hogy politikai indok vezetett a letiltáshoz” – írta a Sunday Times vezércikke.
Angela Merkel német kancellár, akit nem vádolhatunk azzal, hogy túlzottan elfogult lenne az elnökkel, úgy gondolta, hogy problémás Trump blokkolása. Szóvivőjén keresztül úgy fogalmazott, hogy a szólásszabadság meghatározó jelentőségű alapjog. Hozzátette, hogy bármiféle korlátozást a jogszabályi kereteken belül kell meghozni, nem pedig a közösségi médiacégek vezetőinek döntése alapján.
Miért csak Trumpt tiltották ki?
„Az amerikai demokratikus intézményrendszernek négy éven át nem sikerült Trumpot fékezhetetlen autokratikus vezetéséért, gyűlöletbeszédeiért és rasszista megnyilvánulásaiért felelősségre vonnia. Az amerikai demokrácia tényleg komoly veszélyben van, ha egy magánkézben lévő vállalat szolgáltatásának megvonásán áll, hogy megvédje a népet az elnöktől, ahelyett, hogy a demokratikus igazságszolgáltatás felelős intézményrendszerére bízná” – fejtette ki a véleményét Silkie Carlo, a Big Brother Watch civil jogvédő szervezet vezetője.
Kapcsolódó cikk
York szerint ezek az aggodalmak jogosak, de a fő probléma az, hogy más vezetők, akik szintén gyűlöletbeszédet folytatnak a Twitteren, mint például Jair Bolsonaro, maradtak, csak Trumpot iktatták ki.
