Fizetni fog a Facebook a médiacégeknek
Megegyezett a Facebook és az ausztrál kormány. Korábbi vitájuk miatt a Facebook letiltotta a hírtartalmakat az ausztrál fogyasztók számára, de ezt nemsokára visszacsinálják az ún. Facebook-törvény belengetése okán. Több nagy ország és az EU is jelezte, hogy követnék az ausztrál példát, írja a brit The Guardian, amelynek szintén van ausztrál kiadása.
Valószínűleg az utolsó pillanatban sikerült megegyeznie a Facebooknak és az ausztrál kormánynak. A megállapodás után a Facebook bejelentette, hogy hamarosan visszaállítja a hírek megosztási lehetőségét az ausztráloknak. Ahogy az ausztrál médiatartalmak is újra aktívak lehetnek a felületen.
A megegyezés szerint a Facebook is fizetni fog az ausztrál médiacégek tartalmainak döntő részéért. De nem lesz kötelező minden egyes céggel megállapodnia, ha az iparági szereplők egy bizonyos hányadával már megállapodott.
Emellett azt is elérték, hogy a Facebook-törvény számára nem kell azonnal megfelelni, az érintett cégek egy hónapos türelmi időt kapnak majd. Josh Frydenberg ausztrál kincstárnok szerint Mark Zuckerberg arról tájékoztatta, hogy a Facebook újrakezdte a tárgylásokat az ausztrál médiacégekkel.
Két nagy médiatulajdonos Ausztráliában
Ausztráliában a négy legnagyobb médiavállalat adja ki a teljes médiapiac több mint négyötödét. Ennél koncentráltabb tulajdonosi viszonyok csak Kínában és Egyiptomban fordulnak elő. Közülük is kiemelkedik a Rupert Murdoch által tulajdonolt News Corp, ami egyedül birtokolja a tévék negyedét vagy az újságok felét. A legnagyobb belföldiek által tulajdonolt médiacsoport, a Nine Entertainment a második, de minden piaci szegmensben jócskán lemaradva.
Stephen Scheeler, a Facebook korábbi ausztráliai vezetője szerint inkább a Facebook hátrált meg. A BBC-nek arról is beszélt, hogy szerinte a Facebook nem számított ennyire kemény globális ellenállásra.
Nincs meghatározva, mennyi az annyi
Ausztrália olyan szabályozást tervezett, ami szerint a Google-nak és a Facebooknak fizetnie kell az ausztrál médiavállalkozásoknak, ha fel akarják használni a nagy költséggel előállított termékeiket, azaz az oldalak tartalomrészleteit.
A Black Lives Matter a Facebook döntéshozóit is térdre kényszerítheti?
Mark Zuckerberg kénytelen szembenézni a BLM követeléseivel.
Kapcsolódó cikk
Nincs meghatározva, hogy mennyit kell majd ezért fizetni. A sajtócégek nem csak külön-külön, hanem egységesen is tárgyalhatnának a tartalmaik felhasználásáról. Amennyiben nem sikerülne megállapodni az ún. Facebook-törvény kapcsán, az ausztrál médiahatóság jár el döntőbíróként. Itt elért egy fontos engedményt a Facebook a héten, nem lesz muszáj minden egyes szereplővel dűlőre jutnia.
A Google engedett, a Facebook harcolt
Eleinte mindkét nagy cég hevesen ellenkezett, de aztán a Google rekordösszegű megállapodást írt alá két nagy ausztrál médiavállalattal. Többek közt azután, miután a Microsoft rögtön felajánlotta a saját keresőjét, a Binget, arra az esetre, ha a Google kivonulna az országból.
A Facebook viszont ellenállt. Nemrég pedig a szabályozási tervekre válaszul elvágta az ausztrál fogyasztókat a hírtartalmaktól, az ausztrál médiatartalmak külföldön sem jelenhettek meg a Facebook hírcsatornáján.
A cég fő érve az volt, hogy ők nem úgy működnek, mint a Google keresője vagy épp a Google News.
Szerintük náluk az újságok önként teszik közre a tartalmaikat. És az újságoknak nagyobb haszna is van az egészből, mint a Facebooknak. Erről alább bővebben olvashat. Emellett pedig még fizetni is hajlandók lettek volna önként valamennyit, de a készülő ausztrál törvény kemény feltételeinek nem akartak megfelelni. A korábban említetteknek megfelelően ebben el is értek némi változást.
A Facebook egyébként azzal is bármikor megoldhatta volna a helyzetet globálisan, ha soha többé nem engedi a felhasználóinak, hogy médiacégek tartalmait osszák meg.
A versenyhivatal az erőfölényre hivatkozik
Az ausztrál versenyhivatal (ACCC) szerint itt viszont nem két átlagos cég megegyezéséről lenne szó. Szerintük a Facebook piaci ereje annyival nagyobb a többi iparági szereplőénél, hogy visszaélhetnének vele. Azaz a társadalom érdekében más szabályok kell, hogy vonatkozzanak az ekkora cégekre.
Emellett azzal is érvelnek, hogy a közösségi média rengeteg ausztrálnak az internetre való belépési ponttá vált. A média mindig is erősen szabályozott iparág volt, de ha egy csatorna ennyire domináns pozícióba kerül a fogyasztók jó részénél, akkor extra szabályok kellenek a helyzetre.
A Facebook alkalmazottjai „sztrájkba kezdtek”, miután Mark Zuckerberg engedte megjelenni Donald Trump rasszista bejegyzéseit
„A rasszizmussal szemben nem lehet semlegesnek maradni.”
Kapcsolódó cikk
A versenyhivatal szerint a Google és a Facebook ezzel „megkerülhetetlen kereskedelmi partnerré” váltak a médiacégek számára. Az alkuerő viszont annyival nagyobb a az említett techcégeknél, hogy a médiavállalatok nem tudnak fair árat kiharcolni azért a eredeti tartalomért, amit generálnak az előbbieknek.
Több ország is követné Ausztrália példáját
Kanada néhány hónapon belül tervezi bejelenteni a hasonló saját szabályozását, és az EU-ban is folyamatban van a hasonló szabályozási változtatás.
Az Egyesült Királyságban Julien Knight konzervatív képviselő egy hatalmaskodó iskoláshoz hasonlította a Facebookot. Vélhetően nem független a véleménye Donald Trump volt amerikai elnökkel szembeni cenzúrától. (Részletesen Trump kitiltásáról ebben a cikkünkben írtunk.) Szerinte „ez nem csak Ausztráliáról szól”, és a hasonló platformok óriási pénzeket tesznek zsebre más emberek munkája után. Knight a parlament Digitális -, Kulturális- , Média- és Sportbizottságának elnöke. Mellette a brit Hírmédia Szövetség is keményebb szabályozást kért közösségi médiában monopóliumként működő Facebookra.
Varga Judit és Donáth Anna is a Facebook-törvény mellett
Varga Judit igazságügyi miniszter nemrég belengette, hogy tavasszal a minisztériuma törvényjavaslatot nyújt majd be a techóriások szabályozásáról.
Tavasszal terjeszthetik be a Facebook-törvényt Magyarországon Varga Judit javaslatára
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint ellenőrizhető működést szeretnének elérni a nagy tech cégekkel szemben.
Kapcsolódó cikk
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szintén ostorozza a techcégeket. Donáth javaslata, hogy ideje szabályozni a nagy technológiai cégeket európai szinten is, és ideje igazságos Facebook-törvényt hozni Európában. Mint írta egy korábbi bejegyzésében, hétköznapi felhasználóként gyakorlatilag semmilyen szinten nem tudjuk befolyásolni, hogy a Facebook milyen tartalmakat jelenít meg, vagy hallgat el előlünk, és olyan technológiai óriásplatformmá nőtte ki magát, amely egymagában képes egy kitiltással törölni a múltunkat, és az évek alatt felépített online személyes és üzleti kapcsolati hálónkat.
Varga a fenti bejegyzésében egyébként bírálta a Momentumot, és amellett, hogy megengedőbb hangvételt ütött meg, „baloldalazásra” is volt ideje. A miniszter szerint „Ausztráliában már megbukott a Momentum és a baloldali ellenzék ötlete.
