A Psychology Today szakértője, Susan Snycerski elmagyarázta, miért veszélyes, ha a maszkviselésből politikai kérdést csinálunk. Az amerikai pszichológus példája a magyar társadalomban is értelmezhető.
Egy kisvárosnyi ember hal meg, ha az emberek nem hordanak maszkot
„Vajon miért van az, hogy az Egyesült Államokban az emberek komolyan veszik a hurrikánokkal és az erdőtüzekkel kapcsolatos hatósági figyelmeztetéseket, de sokan nem engedelmeskednek, ha a szintén élet-halál kérdést eldöntő maszkviselésről van szó?” – teszi fel a kérdést Susan Snycerski, a San José Állami Egyetem pszichológia karának docense a Psychology Today-ben.
Az Egyesült Államokban január óta 6,3 millió koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, ebből 256 ezer fő az utóbbi egy hétben kapta el a vírust. Ez naponta közel 40 ezer fő, ennyi volt már június végén is, amikor Anthony Fauci sürgős szigorító intézkedéseket követelt. Több mint 190 ezren haltak bele a Covid-19-be eddig, év végére a halálesetek száma elérheti a 300 ezret is.
Tudósok kiszámították, hogy ha mostantól a lakosság 95%-a hordaná a maszkot, akkor december elejéig ez a szám 66 ezerrel csökkenthető lenne az USÁ-ban.
Az olyan természeti csapások esetében, amely emberéleteket is követelhet, a lakosság általában betartja a hatóságok által előírt óvintézkedéseket. Amikor augusztus végén például a „túlélhetetlen” Laura hurrikán tombolt, az érintett területek lakói a felszólításra összepakoltak és kiköltöztek lakásaikból. A mostani kaliforniai tűzvész esetében is a tűzoltó hatóság kérésére a helyiek bepakolták a legszükségesebb holmijaikat az autójukba, és elhagyták otthonaikat, így megmenekültek.
A Grace Klinika 17. évada koronavírus-történeteket dolgoz majd fel
Talán többekben is felmerült, hogy vajon mit kezd majd a sorozatipar, azon belül is az orvosi sorozatok a koronavírus-járvánnyal? Hamarsan kiderül, ugyanis a filmes kényszerszünet után a Grace Klinika stábja is hamarosan visszatér a munkába. Az ABC csatorna orvosi sorozatának forgatása szeptember második hetében kezdődik Los Angelesben, tudta meg a .
Hogy a koronavírus-járvány esetében miért nem működik ez a mechanizmus, annak több oka is van, véli Snycerski. Egyrészt, az erdőtüzek és a hurrikánok pusztítását az amerikaiak egész életük során megtapasztalhatták, tudják, hogy minden évben várhatóak. A hatásuk is érzékelhető: a gomolygó füst és a vörösen izzó lángok szemmel láthatóak, a füst szaga érezhető távolról is, a kormot és a pernyét messzire elviszi a szél.
A tévében és a közösségi oldalakon valós időben láthatják a képeket a pusztításról. Az emberek tudják, hogy mire számíthatnak. Megbíznak a szakértőkben és a hatósági szakemberekben, akiknek az a munkája, hogy az adatokat elemezzék, és mindenki számára érthetően elmondják, mit kell tenni a vészhelyzetben.
A koronavírus kommunikációját elhibázták a politikusok
A Covid-19 azonban más. A vírus nem látható. Az emberek nem tapasztaltak még világjárványt, ezért nem is tudják, mire lehet számítani. Az ismeretlen pedig gyakran félelmetes. Az influenzajárványok, a H1N1 vagy az Ebola sem hasonlíthatóak a koronavírushoz.
Azzal, hogy a szövetségi kormányzatban és az egyes államok vezetőségében a kezdetektől fogva nem vették komolyan a járványt, vagy egyenesen tagadták a létezését, a lakosság téves és ellentmondásos üzeneteket kapott azzal kapcsolatban, hogy mit kell tenni a járvány megfékezése érdekében.
Miközben egyes politikusok a #maradjotthon, a társasági távolságtartás és a maszkviselés mellett kampányoltak, mások, és Donald Trump elnök és még jópár kormányzó is kamunak tartotta a koronavírust.
Koronavírus: Szakértők először erősítették meg az újrafertőződés lehetőségét
Az év elején kirobbant koronavírus-járvány számos kérdést vetett fel, amelyek közül többet egy korábbi cikkünkben igyekeztünk megválaszolni. Ugyan három potenciális oltóanyag is komolyabb vizsgálat alatt áll, amelyeket már embereken is tesztelnek, még mindig számos kérdés vetül fel a pandémiával kapcsolatban. Régóta foglalkoztatja az embereket a második hullám lehetősége, ami egy izraeli matematikus szerint csak spekuláció.
Az Egyesült Államok politikailag rendkívül megosztott, véli a pszichológus. A pszichológia ezt a jelenséget csoporton belüli elfogultságnak nevezi. Azaz, sokkal kedvezőbben ítéljük meg azokat, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak, mint azokat, akik nem a mi köreinkhez tartoznak. A maszkviselők tábora szerint a maszkviselést megtagadóknak nincs igaza és fordítva. Ráadásul az egyének viselkedését a csoport is erősíti.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
#NoMask La mascherina non serve. La vignetta di @maurobia per #larepubblica
Számos jelenetet láthattunk a közösségi médiában, amikor az egyik tábor beszólt a másiknak, konfliktus, verekedés tört ki, a maszkviselők pedig megszégyenítették azokat, akik nem voltak hajlandóak eltakarni az arcukat. A zavaros politikai kommunikációhoz hozzájönnek még a kuruzslók és a tudományellenes összeesküvéselméletek, amelyek futótűzként terjednek a közösségi oldalakon.
Asimovtól Orwellig: mi valósul meg a sci-fi irodalomból a koronavírus utáni világunkban?
Miután a több héten át tartó bezártság elmúltával lassan újraindul a gazdaság itthon és külföldön is, feltehetjük magunknak a kérdést: milyen lesz a világ, ha már túl vagyunk a járvány nehezén? Sokan a spanyol náthával példálódznak, a szakértők pedig azt vetítik előre, hogy az újranyitás után jön majd a visszaesés, a húzd meg-ereszd meg elven történő működés.
A maszkot nem viselők azzal érvelnek, hogy személyes szabadságukat korlátozza az előírás.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Jogom van dönteni a saját egészségemről, senkinek nincs joga ahhoz, hogy rám kényszerítse a maszkot[/perfectpullquote]
– hallani sokaktól. Csakhogy a maszkot nem viselők elsősorban a többiek életét veszélyeztetik, csak kisebb részben a maguk egészségét. A pszichológusnő az alkoholfogyasztás és az autóvezetés példájával magyarázza, miért nem állja meg a helyét a fenti okfejtés: a törvények nem tiltják meg, hogy valaki lerészegedjen, de aki ivott, nem vezethet járművet, mert azzal mások életét veszélyezteti.
A kulcs a közbizalom elnyerése és a szakmaiság
A közegészségügyi iránymutatásokat tehát nem szabad átpolitizálni, jelentette ki a szakértő. Az egészségügyi hatóságok egyik legfőbb szerepe, hogy élvezzék a lakosság bizalmát, különben nem tudják hatékonyan kezelni a válsághelyzeteket. Az amerikai lakosság azért hallgatott a tűzvész esetében a hatóságokra, mert megbízott bennük, a koronavírus esetében viszont szemmel láthatóan hiányzik ez a közbizalom a kommunikációt tekintve.
A tudomány, a megbízható adatok és a bizonyítottan hatékony eljárások, azaz a szakmaiság kell, hogy irányítsa a járványügyi hatóságok munkáját, és nem a politika. Ha a maszkviselésből is politikai kérdést csinálunk, azzal tovább fokozzuk az emberek megosztottságát. A napi esetszámok és az áldozatok száma növekedni fognak, és még kevésbé fogunk tudni visszatérni a normális élethez.
Jane Goodall: Bölcsebbnek kell lenni a bolygóval a járvány után
Jane Goodall több mint 50 éve kezdte tudományos pályafutását Afrikában, ahol először csimpánzokat tanulmányozott. Tudományos munkássága az évtizedek alatt összeforrt a környezetvédelmi és állatvédelmi tevékenységével. A kilencvenes években indult, fiatalokat célzó környezetvédelmi programja már 60 országban működik. A tudós, aki előadásokat tartva szinte egész évben a világot járja, a járvány miatt most angliai otthonába, Bournemouthba vonult vissza.
A koronavírus tönkreteszi a családokat, a közösségeket, a gazdaságot és a hangulatunkat. Hallgassunk a független szakértőkre, akik egész pályafutásukat a vírusok tanulmányozásával és a járványok kezelésével töltötték. Ha azt szeretnénk, hogy 2021-ben biztonságosabban élhessünk, akkor hordjunk maszkot, amivel életeket menthetünk, kéri mindenkitől Snycerski.
