A járvány során meghozott intézkedések a 2. világháború óta nem tapasztalt károsanyag-kibocsátás csökkenést hoztak. A tudósok elmondták, hogy ez mire lesz elég, ha el akarjuk érni a párizsi egyezmény céljait.

Régóta nem tapasztalt kibocsátás-csökkenést hozott 2020

A globális széndioxid-kibocsátás mennyiségét számszerűsítő és okait vizsgáló Globális Széndioxid Projekt (GCP) adatai szerint 2020-ban 2,4 milliárd tonnával csökkent a légkörbe került széndioxid mennyisége, írja a BBC. Az Earth System Science Data szaklapban megjelent tanulmány számításai alapján ez globális szinten 7%-os visszaesést jelentett idén.

koronavirus szendioxid kibocsatas csokkenes
Kerékpáros közlekedés a nagyvárosokban / Fotó: Getty Images

Ez a csökkenés sokkal jelentősebb, mint az utóbbi 100 évben két alkalommal mért nagyobb visszaesés: a 2009-es gazdasági válság alatt mindössze 500 millió tonnával, a 2. világháború vége után pedig 1 milliárd tonnával kevesebb káros anyag került a levegőbe. Európában és az Egyesült Államokban átlagosan 12% körüli csökkenést regisztráltak, de az egyes országokat tekintve ennél magasabb is lehet a változás mértéke. Franciaország 15%-kal, az Egyesült Királyság 13%-kal bocsátott ki kevesebb széndioxidot. 

Kapcsolódó cikk

Corinne Le Quéré, az East Anglia Egyetem professzora és a tanulmány egyik szerzője szerint a két ország átlagnál magasabb eredménye a többi országhoz képest szigorúbb karanténintézkedéseknek köszönhető. Ebben a két országban a szennyezés fő forrása a közlekedés, nem az ipari termelés vagy egyéb ágazat. Franciaországra mindez fokozottan igaz, mert ők az elektromos energia nagy részét atomenergiából állítják elő, náluk az üvegházhatású gázok 40%-a közlekedésből származik. 

A légiközlekedést nagyon súlyosan érintették a korlátozások: ebben az ágazatban a 2019-es szint 40%-a alatt marad a kibocsátás. 

Kínában viszont másképpen alakult a tendencia. A kutatás becslései alapján mindössze 1,7%-kal csökkent az ország széndioxid-kibocsátása. Néhány elemző szerint viszont a gazdaságuk már olyan szinten helyreállt a járvány után, hogy összességében a kibocsátás inkább meghaladja a tavalyi szinteket. 

A Covid-19 hatása vagy beérett a klímapolitika?

„Adataink arra utalnak, hogy Kínában februárban és márciusban jelentősen visszaesett a kibocsátás mértéke, de 2020 vége felé a tendencia megfordult. Az idei év utolsó hónapjaiban Kína minimum megközelítette a 2019-es napi szintű adatokat, sőt, néhány becslésünk azt mutatja, hogy összességében nőtt a 2020-as kibocsátásuk”

– nyilatkozta Jan Ivar Korsbakken, a Nemzetközi Klímakutató Központ (CICERO) vezető kutatója, aki szintén közreműködött a tanulmány elkészítésében. 

A kutatók azonban úgy vélik, a világjárvány alatt tapasztalt drasztikus kibocsátás-csökkenés valójában inkább a hosszú távú globális klímapolitikának köszönhető.

Kapcsolódó cikk

A széndioxid-kibocsátás növekedésének éves mértéke már a 2000-es évek elején 3% alá esett, a 2010-es évekre pedig 0,9% körül mozgott. Mindez annak tudható be, hogy a szén mint energiaforrás egyre inkább kiszorult a világgazdaságban. 

Glen Peters, a CICERO kutatási igazgatója elmondta, 2020 előtt még az volt az egyik fő kérdés, vajon mindez azt jelenti-e, hogy a CO2-kibocsátás a tetőzés közelében jár-e. A Covid-19 után viszont azt kéne megcélozni, hogy a kibocsátás ne pattanjon vissza a korábbi években mértek szintjére.  

Ugyanakkor minden szakértő egyetért abban, hogy 2021-ben szinte elkerülhetetlen a visszapattanás. Ezért a kutatók a zöld és nem a barna helyreállítást sürgetik, azaz az Európai Unió helyreállítási alapjából a fenntartható, minimális környezetterheléssel járó projekteket kell támogatni és nem a fosszilis energián alapulókat. 

Ezen kívül a gyalogos és kerékpáros közlekedést, valamint az elektromos járművek mihamarabbi elterjedését kell támogatni a városokban. 

A tudósok szerint bár örvendetes az idei csökkenés, a párizsi klímaegyezmény céljainak elérése érdekében az elkövetkező évtized minden évében legalább 2 milliárd tonnával kéne csökkenteni a globális kibocsátás mértékét

Attól még, hogy idén valamelyest csökkentek a kibocsátási adatok, továbbra is 39 milliárd tonna széndioxid került a levegőbe. A légkör széndioxidszintje és ennek következtében a klíma majd akkor fog helyreállni, ha gyakorlatilag egyáltalán nem történik légszennyezés

– nyilatkozta Pierre Friedlingstein professzor, az Exeteri Egyetem vezető kutatója.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

meghalt-karsai-daniel-halalanak-oka

Szívszorító: Meghalt Karsai Dániel

Egy ország rendült meg. Negyvenhét éves korában elhunyt Karsai Dániel alkotmányjogász. Halálának hírét szombaton este testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán. Karsai Dániel majdnem

idojaras elorejelzes 2024 aprilis sarkvideki hideg

Érkezik az év hidegfrontja, hó is eshet

Sarkvidéki hideg zúdul az afrikai melegre, jövő hétfőről keddre helyenként 25 fokot zuhanhat a hőmérséklet, és komoly viharok alakulhatnak ki, a hegyekben havazás sem kizárt.

nyugdijkorhatar 2024 nyugdij nyugdijas nyugdij utalas 2024

Tényleg csak 70 évesen mehetünk nyugdíjba? Itt a nyugdíjszakártő válasza

A világ egyik nagy vagyonkezelő cége arra figyelmeztette a munkavállalókat, hogy ne számítsanak arra, hogy kényelmesen nyugdíjba tudnak vonulni a hatvanas éveikben, hanem meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt akár 70 évre, mert az emberek sokkal tovább élnek, mint korábban, és kevesebb fiatal kép be a munkaerőpiacra.