Életének 74. évében elhunyt Apró Attila, a Magyar Televízió egykori főrendezője, írja az MTI.

2004-től lett főrendező

A halálhírről a család adott tájékoztatást hétfőn az MTI-nek.

Apró Attila 1947. február 3-án született Budapesten. Édesanyja (Weninger Erzsébet) első házasságából született féltestvére, Petrovics Emil kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző.

Apró Attila tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte 1966 és 1969 között, majd 1981 és 1985 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt.

Eközben 1971-től 1976-ig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezőjeként dolgozott, míg 1972 és 1976 között a Magyar Televízió külső munkatársa volt, majd 1976-tól belső munkatársa lett.

1984 és 1987 között a rendezői osztály osztályvezetője, 1987-1990 között pedig a szerkesztőség vezetője volt. 1997 óta dolgozott az Eastern Kft. producer-rendezőjeként, 2004-ben lett főrendező.

Operafilmeket is rendezett

Apró nevéhez fűződik többek között a Magyar Televízió Nemzetközi Karmesterversenye (1974-2002), a Játék határok nélkül (1993-1997), a Zene-zene-zene (50 adás), a Remekművek (18 adás) és a Zenebutik (100 adás) rendezése.

Kapcsolódó cikk

Operafilmet rendezett más alkotások mellett Verdi Traviata, Gounod Faust és Csajkovszkij Anyegin című operájából, balettfilmet Monteverdi Tankréd és Klorinda, valamint Sztravinszkij Pulcinella című zeneműveiből.

Számos művészről készített portréfilmet, többek között Fodor Andrásról, Gulyás Dénesről, Doráti Antalról, Sass Sylviáról, Budai Líviáról, Szokolay Sándorról, Jandó Jenőről vagy Marton Éváról.

Nevéhez számtalan televíziós közvetítés rendezése fűződik, emellett színpadra vitte Mascagni Parasztbecsület, Leoncavallo Bajazzók, valamint Gounod Faust című operáit is.

Apró Attilát 1976-ban az MTV nemzetközi rendezőversenyének első díjával tüntették ki.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

goballoon.hu - 2024 július - LinkMarketing - 6

Felkészülés a hőlégballonos repülésre

Ma már nem úgy készülünk egy hőlégballonos sétarepülésre, mint a 2019-ben megjelent “A hőlégballon” című film szereplői, akik az NDK-ból próbáltak megszökni egy ilyen légijárművel.