Röviden úgy lehetne megmagyarázni a címben feltett kérdést, hogy a rovarirtó egy kifejezetten arra kifejlesztett eszköz, ami hatással van a neurológiai rendszerükre, amennyiben közvetlenül megcélozzák vele. Ezzel szemben a nukleáris bombák nem közvetlenül a csótányokat célozza, így fennáll a lehetősége, hogy elég ideig ne legyen kihatással a föld alatt megbúvó példányokat ahhoz, hogy túléljenek.

Nagy a túlzás a csótányok túlélőképessége körül

Ha valaki a hosszú magyarázatra vágyna, először is le kell szögeznünk, az a széles körben elterjedt elmélet, miszerint a csótányok még a nukleáris támadás után is könnyen életben maradna, túlzás – szögezi le a MentalFloss.

Természetesen egy csótány sem tudná túlélni, ha eltalálná egy nukleáris bomba, se az azt követő lökés hullámot, de még a sugárszintet sem.
A tévhit igazságalapja az, hogy a rovarok kis mérete és szűrő kitinvázuk sokkal ellenállóbbá teszi őket a sugárzással szemben, mint a gerincesek. Emellett a csótányok ismertek arról, hogy képesek nagyon korlátozott táplálékkal is túlélni, és méretükhöz képest nagyon gyorsan tudnak szaporodni.

Megfelelő eszköz a megfelelő ellenség ellen

Emiatt vélik azt a tudósok, hogy a csótányok esélyei jobbak a túlélésre egy olyan városban, amit nukleáris támadás ért, mint a gerinceseké lenne. Az, hogy ez így van-e vagy sem, idővel eldőlhet. A túlélés esélyei korántsem a legkedvezőbbek, a csernobili lezárt zónában például egyre kevesebb méhkirálynő van a sugárzás miatt. 

A rovarölő szerek olyan kémiai anyagok, amiket pontosan arra a célra fejlesztettek ki, hogy minél gyorsabban okozzák a rovarok halálát az idegrendszerük megtámadásával, miközben hosszan fennmarad a hatásuk a felületen.
A rovarölőket csótányok irtására tervezték, míg a nukleáris fegyvereket városok elpusztítására. Lényegében a megfelelő eszköz a megfelelő ellenség ellen használ.
Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet