Az Európai Parlament kész az uniós bíróság elé vinni az Európai Bizottságot Sargentini-ügyben

Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában felszólította a törvényhozó testület elnökét, David Sassolit, hogy két héten belül hívja fel a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelességének teljesítésére az Európai Bizottságot. Felszólította továbbá arra, hogy kezdje meg az EU végrehajtó testülete elleni esetleges uniós bírósági eljáráshoz szükséges előkészületeket, amennyiben a bizottság nem reagál. A lengyel igazságügyi miniszter antidemokratikusnak és a jogállamiságot sértőnek nevezte az állásfoglalást.

Az Európai Parlament a végrehajtásért felelős Európai Bizottság ellen

Az állásfoglalásban a képviselők rámutattak, hogy az uniós költségvetést védő jogállamisági feltételrendszer már január elsején hatályba lépett, és a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó alapokra is vonatkozik. Kiemelték: a bizottság ennek ellenére semmilyen lépést nem kezdeményezett, és nem tartotta tiszteletben azt a június elsejei határidőt sem, amelyet az EP március végi állásfoglalásban meghatározott.

„Egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik” – hangsúlyozza az állásfoglalás.

A bizottságnak az összes rendelkezésére álló eszközt – többek között az uniós szerződés 7. cikkében szereplő eljárást, a jogállamisági feltételrendszert és a kötelezettségszegési eljárásokat – be kell vetnie annak érdekében, hogy kezelni tudja a demokrácia és az alapvető jogok tartós megsértését, beleértve a média szabadsága és az újságírók, valamint az egyesülési és a gyülekezési szabadság elleni támadásokat is

– közölték az állásfoglalást megszavazó képviselők.

Az Európai Tanács haladékot kért a Bizottságtól a jogállamiság ügyében

A jogállamisági feltételrendszer január 1-jén lépett életbe, de a tagállami kormányok vezetőit tömörítő Európai Tanács arra kérte a bizottságot, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását addig, amíg Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróság elé nem viszi a jogszabályok ügyét, és amíg a bizottság ki nem dolgozza a jogszabály alkalmazására vonatkozó külön útmutatóját.

Míg Magyarország és Lengyelország március végén az uniós bírósághoz fordult, az EP elfogadott állásfoglalásában azzal érvelt, hogy az Európai Tanácsnak a mechanizmusra vonatkozó következtetései nem rendelkeznek törvényi erővel, és a bizottság számára június elsejét tűzte ki az iránymutatások elfogadásának határidejeként.

Az EP állásfoglalását Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter csütörtöki sajtóértekezletén úgy kommentálta: ez annak bizonyítéka, hogy a demokráciával „nem Lengyelországban, hanem az EU-ban van gond”. A megszavazott dokumentumot Ziobro „nyíltan antidemokratikusnak és a jogállamiságot sértőnek” minősítette, azzal érvelve, hogy az EP képviselői egy szuverén, demokratikus államra akarják rákényszeríteni akaratukat olyan területeken, amelyekben a demokratikusan megválasztott nemzeti szervek az illetékesek.

Június 1-én megkezdte munkáját az Európai Ügyészség, amely elsődleges feladata az európai forrásokkal való visszaélések, korrupció feltárása. Kedvezőtlen hír a magyar kormány számára, hogy a jogállamisági problémákat feltáró 2018-ban elfogadott Sargentini-jelentés alapján indult 7. cikk szerinti eljárás is folytatódhat. A kormány tavaly februárban felfüggesztette a bizottság alelnökével, Vera Jourovával való diplomáciai kapcsolatokat, miután Magyarországot „beteg demokráciának” nevezte.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból