Eszköz 1
Eszköz 1
Youtube Facebook-f Instagram
A hideg idő mindenki egészségére hatással lehet, de leginkább az idős emberekére.

Nagy hátrány, hogy az immunrendszer szenved, elsősorban a lelassult vérkeringés és az orr csökkent védekezőképessége miatt – ez az első védvonala szervezetünknek a kórokozókkal szemben. A baktériumok és vírusok a hideg időben tovább életben maradnak, a lakás száraz levegője pedig tovább szárítja az orrnyálkahártyát, így azon keresztül a kórokozók könnyebben tudnak bejutni a szervezetbe. Napfény nincs, az immunrendszer számára nélkülözhetetlen D-vitaminból is hiányt szenvedünk. Mindennek eredménye az, hogy a hidegebb hónapokban a megfázás és az influenza négyszer gyakrabban fordul elő, mint az év többi részében.

Rosszabbodnak az ízületi panaszok

A hideg idő súlyosbítja a fájdalmat az ízületeseknél, bár ennek okát pontosan még nem ismerjük. Egy kísérletben az ízületi gyulladásban szenvedők 92%-a állította, hogy hideg időben felerősödnek a fájdalmai és mikor összevetették az időjárás rosszabbra fordulása és a fellépő fájdalom közötti kapcsolatot, valóban fény derült rá, hogy az alacsony hőmérséklet bizony több fájdalommal jár. Az ízületi fájdalmakat természetes úton is enyhíthetjük, pl. kurkuma vagy gyömbér segítségével.

Az influenza a telet kedveli

Az influenzát okozó vírusok minden évben mutálódnak és különösen szaporák télen, amikor akár 24 órán át is képesek életben maradni a testen kívül. Ez azt jelenti, hogy ha egy fertőzött beteg megfog egy kilincset, az utána következő egy napban azon keresztül még meg tud fertőzni másokat. A vakcina igénylése jó megoldás, főleg idősebb korban. Ám kutatók szerint a szelén hiánya is szerepet játszhat abban, ha valaki fogékonyabb a fertőzésre. Kimutatták, hogy szelénhiányos szervezetben a vírusok könnyebben mutálódnak és ez adhat magyarázatot arra is, hogy miért Ázsiából érkezik a legtöbb súlyos betegséget okozó influenza vírus, ahol a leggyakoribb a szelén hiány.

Kapcsolódó cikk

A szívrohamok száma télen tetőzik

A nyugati világ legveszedelmesebb egészségi problémája a szívroham, ami a legtöbb ember haláláért felelős. Előfordulása a hideg téli hónapokban a leggyakoribb, amikor megnő az artériás görcsök veszélye. A szokatlanul intenzív fizikai megerőltetés, mint pl. a hólapátolás is kiválthatja ezt. Ez még egy ok arra, hogy maradjunk a melegben és rendszeresen végezzünk testmozgást, kövessünk szívbarát, egészséges életmódot.

Kihűlés veszélye

Az egészséges testhőmérséklet 36,5-37,5 Celsius fok között mozog. Hipotermiáról akkor beszélünk, mikor a testhőmérséklet 35 fok alá csökken. A kihűlést csendes gyilkosnak is nevezik, hiszen a legtöbben észre sem veszik, hogy fenyegeti őket. Főként idős emberekre nézve jelent veszélyt, akik érzékenyebbek a külső hőmérsékletre, ugyanakkor nehezebben veszik észre, hogy fáznak. A hőmérsékletnek nem kell mínuszba mennie ahhoz, hogy a kihűlés megtörténjen. A 65 éven felüliek egy tizede képtelen szabályozni a testhőmérsékletét, ezért náluk akár magasabb hőmérsékleten is előfordulhat a kihűlés.

A D-vitamin növeli a védettséget a légúti megbetegedésekkel szemben

Sok száz évvel ezelőtt a légúti megbetegedéseket csukamájolajjal és napfénnyel kezelték, melyek mind fokozzák a D-vitamin mennyiségét. Ez a védőhatás pedig fontosabb, mint gondolnánk. Vizsgálatok szerint a D-vitamin szedése még azoknál is rövid idő alatt növeli a védettséget a kórokozókkal szemben, akik eredetileg D-vitamin hiánnyal küzdenek. A D-vitamin nemcsak influenza ellen hatékony, de vizsgálatok igazolják, hogy az asztmásokon is képes segíteni. Egy kísérletben kimutatták, hogy azoknál az asztmásoknál, akik D-vitamint szedtek a téli hónapokban, a betegség jóval enyhébb tüneteket produkált.

A cikk a Bright Side angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

idojaras elorejelzes 2024 aprilis sarkvideki hideg

Érkezik az év hidegfrontja, hó is eshet

Sarkvidéki hideg zúdul az afrikai melegre, jövő hétfőről keddre helyenként 25 fokot zuhanhat a hőmérséklet, és komoly viharok alakulhatnak ki, a hegyekben havazás sem kizárt.

nyugdijkorhatar 2024 nyugdij nyugdijas nyugdij utalas 2024

Tényleg csak 70 évesen mehetünk nyugdíjba? Itt a nyugdíjszakártő válasza

A világ egyik nagy vagyonkezelő cége arra figyelmeztette a munkavállalókat, hogy ne számítsanak arra, hogy kényelmesen nyugdíjba tudnak vonulni a hatvanas éveikben, hanem meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt akár 70 évre, mert az emberek sokkal tovább élnek, mint korábban, és kevesebb fiatal kép be a munkaerőpiacra.
Facebook Youtube Instagram