A Hintalovon Alapítvány jelentése szerint továbbra is vannak olyan magyar gyerekcsoportok, akiknek súlyosan sérülnek a jogaik.

A Hintalovon Alapítvány jelentése szerint a Magyarországon azóta sem javult sokat a gyerekjogok helyzete, hogy harminc éve csatlakoztunk az ENSZ gyerekjogi egyezményéhez, írja a Blikk.

A jelentés szerint vannak olyan gyerekcsoportok, pl. a romák és speciális nevelési igényűek, akiknek súlyosan sérülnek a jogaik, és vannak olyan alapjogok, amiktől tudatosan fosztják meg a gyerekeket, például az információhoz való hozzáférés. 

A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak

– olvasható hatályos köznevelési törvényben a gyerekjogok alapvető teljesüléséről. Ennek ellenére nagy probléma, hogy a gyerekjogok sem a tanárképzés kötelező tananyagában nem szerepel, és a gyerekek oktatásának sem része a jogaik ismertetése. Mivel a civilszervezeteket kitiltották az iskolákból, így a tanárokra van bízva, hogy foglalkozik-e a gyerekjogokkal az órákon. 

De nemcsak a gyerekek jogairól szóló, hanem a bántalmazással kapcsolatos képzések is teljesen hiányoznak

– állította Németh Barbara, a Hintalovon Alapítvány gyermekrészvételi programjának vezetője..

Ugyan a fizikai erőszak már nem jellemző a tanárokra, sok helyen a lelki abúzus még mindig mindennapos jelenség a magyar iskolákban.

Ez az öröklött helyzet részben a hatalomról szól, amit a felnőttek nem szeretnek megosztani. Ez arra a félelemre vezethető vissza, miszerint a gyerekjogok csak a felnőttek, szülők, tanárok jogainak a rovására érvényesíthetők.

“Pedig ez nem egy torta, amiből annál kevesebb jut egy embernek, minél többen esznek belőle. A gyerekeknek átadott hatalom nem arról szól, hogy onnantól csak az lehet, amit a gyerek mond, hanem annak elismeréséről, hogy saját fejlődésük, biztonságuk aktív alakítóivá válhatnak. A jogaik ismerete a gyerekekben épphogy a felelősségvállalást segíti, ezen keresztül tanulják meg, hogy milyen fontos a másik jogainak a tisztelete is” – tette hozzá a szakember.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Nincs több cikk