Lelki ismeretek: a Pixar Platón lélekelméletét modern életszeretettel fűszerezte meg

Mennyire illeszkedik a Disney-Pixar filmkészítőinek felfogása a lélekről a főbb nyugati filozófiai és vallási irányzatok sorába? A Lelki ismeretek film lehet segítségünkre a kérdés megválaszolásában.

A pszichológiával elveszett a korábbi filozófiai-vallási lélekfelfogás

A Lelki ismeretek című animációs film volt az egyik izgalmasnak ígérkező mozi, amit nagyon vártak 2020 év elején. Aztán jött a koronavírus okozta világjárvány, a filmek bemutatói rendesen megcsúsztak, de a Disney Plus streamingcsatorna végül még tavaly év végén, az ünnepi szezonban műsorra tűzte a különleges túlvilági kalandot. A The Conversation annak nézett utána, hogy a tudományos, vallásos és filozófiai lélekfelfogással mennyiben van összhangban az, amit a képernyőn láthatunk.

lelki ismeretek lelek felfogasok
Jelenet a Lelki ismeretek című animációs filmból / Fotó: Disney / Pixar

A lélekről alkotott felfogás alapjaiban határozta meg a vallást és a filozófiát. A 19. századig a legtöbben magától értetődőnek vették a lélek létezését. A modern pszichológia megjelenésével azonban ez a meggyőződés érvényét vesztette, és a modern tudomány és teológia sem foglalkozik már vele. Ma már úgy véljük, hogy amit egykor léleknek véltek, az az érzelmeink és motivációink idegi kivetüléseként értelmezhető. A Disney-Pixar-féle Lelki ismeretek azonban szembemegy ezzel a felfogással.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A Lelki ismeretekben két világ létezik: a valóság, ahol maga az élet zajlik és a lelkek világa, ahol az élet kezdődik. Ezzel az elképzeléssel a producerek a nyugati lélekfelfogás legelterjedtebb elképzeléséhez nyúlnak vissza, de rátesznek egy 21. századi csavart.

A történetben Joe Gardner középiskolai zenetanár arról álmodik, hogy menő dzsesszzongorista lesz belőle. Éppen sikerülne beteljesítenie álmát, amikor egy balesetet után élet és halál közötti állapotba kerül. Ezt az alkotók úgy érzékeltetik a nézőkkel, hogy Joe lelke kilép a testéből, és a túlvilágra kerül. Mindez jól tükrözi a korai nyugati lélekfelfogást. 

Lelki ismeretek a testről és lélekről

A görögök a lélek szót, a pszichét eredetileg csak a haldoklás kontextusában használták. Homérosz szerint a halál a lélek eltávozása a testből. Az i. e. 6. században a görög filozófia már a testet életre keltő erőként tekintett a lélekre, de Homérosz felfogása is általánosan elfogadott maradt. De vajon hogyan élte túl a lélek a test halálát és hogyan létezett tőle külön?

A széles körben elterjedt reinkarnációban való hit is csak újabb kétségekhez vezetett. Az egyik legsarkalatosabb kérdés az volt, hogy emberi lelkek születhetnek-e újjá állat vagy növény formájában.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Platón és tanítványa, Arisztotelész egymástól eltérő válaszokat adtak. Platón szerint a lélek véletlenül kapcsolódik a testhez. Szókratész kivégzése előtti órákban azt magyarázta barátainak, hogy a filozófusok várják a halált, mert a lélek akkor kezdi meg valódi létezését. Arisztotelész ezzel szemben tagadta a túlvilágot, szerinte a test és a lélek megbonthatatlan egységet alkot, aminek a halál véget vet.

A keresztények hittek a halál utáni életben, de nem fogadták el a test és a lélek véletlenszerű összekapcsolódását. Aquinói Szent Tamás Platón és Arisztotelész elméletét ötvözte, amikor kijelentette, hogy a lélek halhatatlan, de örökre a testhez kötődik. A Pixar filmje leginkább Platón lélekfelfogásához hasonlít: a lélek elhagyja a haldokló testet a túlvilág felé, ahol a lelkek a földi inkarnáció előtt időznek. Néhányan, ahogy a filmben is, azonban nem igazán rajonganak a földi lét ötletéért. 

Platón szerint a lélek láthatatlan, és a filmben ezt kiválóan ábrázolják is. Az újjászületés pedig a producerek szerint lehetséges, hiszen ideiglenesen Joe lelke egy macskában él tovább.

Legyen a pillanat örök, ne az élet

Joe Gardner nem akarja elfogadni, hogy távoznia kell a Földről. A film nagy része azzal telik, hogy megpróbál visszatérni, és korábbi életét – a karriert, amelyről mindig is álmodott – folytathassa, amely most kezdődne csak igazán. Platón szerint ez arra utal, hogy Joe rossz ember, aki képtelen elszakadni az anyagias örömöktől. A történetben Joe „lelki társa” 22-es, egy fiatal lélek, akinek Gandhi, Einstein és Jung lelke sem volt képes kedvet csinálni a földi léthez. Ám Joe mentorálása mellett végül együtt visszatérnek a Földre, ahol rácsodálkozik a földi élet szépségeire, úgymint a pizzára vagy a hulló falevelekre. Platón ilyesmivel nem foglalkozott, a film viszont itt arra a modern életigenlésre világít rá, miszerint az életet önmagáért érdemes élni, és a lélek legfőbb célja, hogy örömmé varázsolja az életet.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Joe végül azt a következtetést vonja le, miután lelke elhagyta a testét, hogy a földi élet minden pillanatát ki kell élvezni. 

Ezek a 19. századi romantikus és egzisztencialista filozófusok jól ismert felfogásai. Friedrich Schleiermacher (1768-1834) kigúnyolta a halhatatlanságot, mondván, senki se akarja nevetséges módon nyomorult létezését örökkévalóvá tenni. Ehelyett a pillanat örökkévalóságát hirdette, és valami hasonlóra jött rá Joe is sajátos élménye végén. 

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból