Spanyolország az egyik azon kevés európai állam közül, amelynek nincs saját intézménye a fotóművészek munkásságának megőrzésére. A legnevesebb spanyol fotósok aggódnak, hogy történelmük és kulturális emlékeik ezen része örökre elveszhet.

Nincs központi intézményük a spanyol fotósoknak

Összefogtak a spanyol fotóművészek és közösen indítottak kampányt annak érdekében, hogy végre Spanyolországban is megalakuljon egy olyan állami intézmény, amely összegyűjti, rendszerezi és gondozza az ország állóképeken megörökített történelmét, írja a The Guardian.

A Fényképészeti Központért Platform elnevezésű kezdeményezéshez olyan híres spanyol fotográfusok is csatlakoztak, mint Ramón Masats, Isabel Muñoz, Alberto García-Alix, Juan Manuel Castro Prieto és Cristina García Rodero. Spanyolország azon kevés európai államok közé tartozik, ahol nem működik kifejezetten a fotóművészetnek szentelt intézet.

Raman Masats Fotoi Spanyol Fotomuveszek
Ramón Masats 1960-Ban Készült Fotója A Kampány Egyik Jelképe / Fotó: Ramón Masats

Castro Prieto, a platform elnöke elmondta, hogy a fényképészek gyakorlatilag mindig is csak magukra számíthattak. A kormányok sosem foglalkoztak a fotográfusok igényeivel, akik állami támogatás nélkül dolgoztak, gondozták a korábbi munkáikat, és próbálkoztak eladni magukat otthon és külföldön. Az állam abban sem nyújtott segítséget, hogy a fotóművészek hagyatékukat megőrizhessék az utókor számára.

Kapcsolódó cikk

A kezdeményezés ezért azt szeretné elérni, hogy az állam mihamarabb hozzon létre egy önálló fotográfiai központot, még mielőtt még több, az ország múltját dokumentáló vizuális emlék veszik el örökre.

Elvérzett kísérletek

A nemzeti fotóintézet gondolata nem most merült fel először. Az eddigi alapítási kísérletek azonban nem vezettek eredményre. 2008-ban a gazdasági világválság hiúsította meg a terveket, majd két évvel később sem sikerült a megvalósítás.

Korábban a fotográfiát a képzőművészet egy mellékes ágának tartottuk. Ma már épp ellenkezőleg. De a közvélekedés szerint nincs szükség önálló fotóintézetre, mert a múzeumokban a többi művészeti ág mellett a fotózás is rendre képviselteti magát. A fotográfusok azonban komoly problémával szembesülnek, ha életművük megőrzéséről van szó

– indokolta Castro Prieto, miért lenne elengedhetetlen az állami segítségnyújtás. Jelenleg sok művész tárolja korábbi alkotásait méltatlan helyen vagy hely hiányában végül a szemétben végzik képeik, ha nem tudják digitalizálni alkotásaikat. Vannak, akik munkáit vállalati befektetők vásárolják fel, és így végül gyakran külföldi magángyűjtőkhöz kerülnek a spanyol fotósok munkái. Így akár örökre is rejtve maradhatnak a hazai közönség előtt ezek a képek.

Kapcsolódó cikk

A nemzeti fotográfiai intézet feladata nem csak az alkotások méltó gondozása lenne, hanem az is, hogy a legszélesebb hazai és nemzetközi közönség megismerje ezeket a műveket. Fontosnak tartanák a női fotográfusok és a fiatal, kezdő alkotók kiemelt támogatását is.

A kezdeményező művészek szerint minden csak pénz és politikai akarat kérdése. Nagyobb hangsúlyt fektetnének a fotóművészet felsőfokú oktatására is, mert jelenleg rengeteg fotóművész autodidakta módon képzi magát vagy súlyos összeget fizetnek ki tanfolyamokon.

A fotóművészek bizakodók

A platform egyik tagja, Sandra Maunac kurátor szerint soha nem látott népszerűséget adott a kezdeményezésnek az, hogy 17 spanyol díjazott fotóművész, több tucat képzőművész és kulturális szervezet is csatlakozott a felhíváshoz.

A kulturális minisztérium közleményében támogatásáról biztosította a kampányt. A minisztérium képviselői találkoztak a platform tagjaival, és megfogalmazásuk szerint „nyitottak maradnak a folyamatos kapcsolattartásra, hogy a javasolt jövőbeli projektek megvalósítására találjanak megoldást”.

Alberto García-Alix, aki a Franco-korszak utáni gazdasági fellendülés dokumentálásával tett szert nemzetközi hírnévre, sem érti, hogyhogy Spanyolország nem teremtette meg annak feltételeit, hogy az ország múltjának vizuális emlékeit megőrizze. Véleménye szerint már a múlt században létre kellett volna hozni egy ilyen intézményt, de most a művészek összefogása olyan egyedülálló alkalom, amely új impulzust adhat a törekvésnek.

Budapesten néhány napja nyílt meg a Fotóművészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban, amely kiállítás szeptember végéig látogatható. Szintén a Műcsarnok ad otthont a Képekben gondolkodnak című kiállításnak, amely különlegessége, hogy filmesek készítették a tárlat anyagát.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

301-es parcella nagy imre 1956 horvath erno kiallitas fotokiallitas

NÖRI: fotókiállítás mutatja be a 301-es parcellát

“Nemcsak a kiállítás, maga a Nemzeti Gyászpark is figyelmeztető jel számunkra, és a mi feladatunk, hogy azok számára is az legyen, akiknek 1989 nem volt az életük része, és már csak a történelem egy jelentős pillanataként tanulnak róla.”