12 ritka természeti jelenség, amiről csak nagyon kevesen tudnak

A most következő rendkívül ritka, kevesek által ismert természeti jelenségek olyan elképesztő izgalmakat tárnak fel a szemünk előtt, melyekről ritkán tesznek említést az iskolai tankönyvek.

Nem a Csomolungma (Mount Everest) a legmagasabb hegy a Földön.

Termeszeti Csodak, Termeszeti Erdekessegek
Persze, ha csak a tengerszinttől kezdődő részt vesszük figyelembe, akkor a Csomolungma a maga 8 848 méteres magasságával valóban csúcstartó, viszont ha a hegységek tengerszint alatt található részét is hozzászámoljuk, akkor a Top 10-be sem kerül be. Ilyen tekintetben egyébként a Hawaiion található pajzsvulkán, a Mauna Kea a legnagyobb hegység, a maga 10 203 méteres magasságával.

A robbanó tó

Termeszeti Csodak, Termeszeti Erdekessegek1
A világ legtöbb tava általában a hirtelen mélyülés és a kiszámíthatatlan örvények miatt veszélyes, ám a Nyos-tó nem ilyen. A Nyos egy krátertó Afrikában, Kamerun Északnyugati tartományában. A Nyos továbbá egy úgynevezett „robbanó tó”, amelynek 1986-os kitörése több mint 1700 embert ölt meg. 1986. augusztus 21-én egy limnikus kitörés hatalmas szén-dioxid felhőt vetett fel a Nyos-tóból, amely megfojtott 1700-1800 embert és mintegy 3500 háziállatot. A tudósok a veszély csökkentésére öt csövet terveztek levezetni a tó mélyébe, hogy felszínre hozzák a felgyülemlő gázok egy részét, de ezekből csak egy készült el. További csövek elhelyezését kockázatosnak tartják, ugyanis félő, hogy újabb kitörést indíthatnának el. A tó más módon is veszélyt jelent az alatta fekvő régióban élőkre. Természetes sziklafalai gyengülőben vannak, és ha egy földmozgás széttöri ezt a falat, hatalmas mennyiségű víz zúdulhat a mélyebben fekvő falvakra, egészen Nigériáig.

A homokdűnék éneklése

The Songs Of Two Sand Dunes

These two sand dunes both "sing" when sand rolls down their sides. But they sing quite differently. Sand dunes only sing in a few areas across the globe, and...

A videóban is hallható éneklést valójában a homokszemcsék súrlódása okozza. Minél nagyobb a mozgó homok tömege, annál hangosabb ez a hang. Néha a homok olyan hangot bocsájt ki, mintha orgonán játszanának – a videóban is hasonlót hallhatunk.

Ismeretlen óceánban élő állatfajok

Termeszeti Csodak, Termeszeti Erdekessegek2
Kevesen gondolnánk, de a valóság az, hogy piszok keveset tudunk a Föld óceánjaiban élő állatokról és növényekről. A tudósok megállapítása szerint a teljes óceán mintegy 5%-át ismerjük napjainkban, ami azt jelenti, hogy alig tudunk róla többet, mint a távoli galaxisokról, noha itt van közvetlen mellettünk a Földön. Ennek megfelelően persze a tudósok szinte hétről-hétre új tengeri állatokat fedeznek fel, a fenti képen látható élőlényeket például 2017. júniusában találták, Ausztrália közelében.

Az Antarktika a Föld legszárazabb helye

Termeszeti Csodak, Termeszeti Erdekessegek3
Ha a legszárazabb helyről kérdeznénk az embereket a döntő többségük valószínűleg valamilyen sivatagot tippelne a legszárazabb helynek a Földön és bár nem is járna messze a valóságtól, a bolygónk legszárazabb pontja azonban mégis az Antarktikán található. Azon belül is a McMurdo száraz völgy, ahol nem esett egy csepp csapadék sem nagyjából 2 millió éve – ennek megfelelően ez az egyetlen hely, amit kivételesen nem jég borít a Déli-Sarkon.

Görbe erdő

Termeszeti Csodak, Termeszeti Erdekessegek4
Ez az erdő Lengyelország nyugati részén található, nem messze Gryfino-tól. Az ott növekvő fák természetüknél fogva görbék, hogy miért, az nem teljesen világos. Számos elmélet létezik: egyesek szerint a fákat talán az erős szél vagy hóvihar formálta ilyenné, más elméletek szerint a fákat direkt így ültették egykoron.

Afrika szeme

Termeszeti Csodak, Termeszeti Erdekessegek5
A Richat-képződmény (vagy más néven az Afrika szeme) egy akkora méretű kör alakú képződmény a Szahara mauritániai részén, hogy az űrhajósok szokták használni a navigációhoz. A nagyjából 50 kilométer átmérőjű szemet formáló jelenséget kezdetben egy meteoritbecsapódás nyomának vélték, de ma már szimpla talajbesüllyedésnek tartják, ami az erózió miatt jöhetett létre.

Vitorlázó sziklák

Termeszeti Csodak, Termeszeti Erdekessegek6
A Racetrack Playa egy kiszáradt, hegyekkel körülvett lapos sivatag a Death Valley Nemzeti Parkban. A nyáron szikkadt talajú, télen havas-jeges táj ad otthont a világ egyik legfurcsább jelenségének, a homokban vitorlázó köveknek. A kövek nagysága a számítógépes egértől a mikrohullámú sütőig terjed, mindegyiket egy nyomvonal követ a porban. Néhány nyom csak néhány méter hosszú, de vannak olyanok is, amelyek egy focipálya hosszát is meghaladják. Bár még nem létezik minden kétséget kizáró jelenség a kövek mozgására, a legtöbb tudós mégis úgy véli, hogy a kövek felszínén képződő jég, egészen pontosabban annak az olvadásával járó csúszósság az, ami miatt a kövek akár szélcsendben is képesek mozogni a homokdűnéken.

A nagy lyuk-sáv

Termeszeti Csodak, Termeszeti Erdekessegek7
Bárki megtekintheti ezeket a szabályos sávban elterülő lyukakat a Google Maps segítségével, ezek ugyanis Észak-Peruból egészen Dél-Peruig tartanak. A régészek úgy vélik, hogy a lyukakat az inkáktól adóként beszedett élelmiszerek tárolására használták.

Elszigetelt civilizáció

Termeszeti Csodak, Termeszeti Erdekessegek9
Számos törzs él a világ különböző részein jól elkülönülve a civilizációtól úgy, hogy semmilyen formában sem tartják a kapcsolatot más emberekkel. Nem sokat lehet róluk tudni, még fényképet készíteni is körülményes róluk, arról nem is beszélve, hogy néhány törzs olyan ellenséges, hogy még megközelíteni sem lehet a területeiket.

Vérző vízesés az Antarktikán

Termeszeti Csodak, Termeszeti Erdekessegek10
Az Antarktiszon van egy vízesés, ami sok tekintetben eltér a bolygó más vízeséseitől: azonkívül, hogy sós víz folyik benne, a vize vérvörös színű. A vízesés forrása egyébként egy ősi tó, ami körülbelül 400 méter vastag jégpáncéllal van borítva. A vízesés „véres” színét a benne található extrém magas vastartalom okozza. Tudósok megállapították, hogy a tó vízében olyan mikroorganizmusok élnek, melyek teljesen alkalmazkodtak a napfény nélküli világhoz.

A világ legrégibb vízvezetékrendszere

Termeszeti Csodak, Termeszeti Erdekessegek11
A képen látható lyukakat Qanat-nak nevezik – ez egy ősi perzsa vízrendszer volt, mely az emberi települések és az öntözés vízellátását biztosította. Egészen hihetetlen építmény, pláne annak tekintetében, hogy ez a kezdetleges, ám annál ötletesebb vízvezetékrendszer körülbelül 3000 éves és még mindig áll!

Csodálatos a természet, és olyan dolgokat alkot amiktől tátva marad a szánk,  mint például szív alakú dinnye belsőt. Ha szeretnéd megtekinteni ezeket a nagyszerű képeket, itt találod az oldalunkon.

A Bright Side által több természeti csodáról is tudomást szerezhetünk.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból

Nincs több cikk