Kína Hollywood babérjaira tör a filmgyártásban is. A hazafias érzelmeket kiváltó történetek és a lélegzetelállító akciójelenetek egyben kiváló propagandaeszköz az állampárt számára. Nincs ez másképp a The Eight Hundred (A Nyolcszáz) esetében sem.
Kína meghódítja a filmipart is
Miközben a világ mozijai még nagyban a koronavírus-járvány első hulláma okozta csapásokból próbálnak kilábalni, Kínában már március végétől elkezdték kinyitni a mozikat, augusztus elejétől pedig újra gőzerővel üzemel mintegy 70 ezer filmszínház. A 2018-as első nagy kínai kasszasiker, a Menekülés a Földről után most megérkezett a második nagy dobás, a 10 év előkészület után vetített The Eight Hundred, amivel a kínai filmipar ismét párbajra szólítja Hollywoodot.
A különleges effektekben és monumentális akciójelenetekben bővelkedő hazafias háborús film eddig 400 millió dollár jegybevételt generált a hivatalosan bevallott 80 millió dolláros költségvetésével szemben. Ezzel a teljesítménnyel világviszonylatban eddig a második legnagyobb bevételt hozta az összes idén bemutatott film között. Úgy tűnik tehát, hogy Kínának egyre kevésbé van szüksége a Hollywoodból érkező filmekre ahhoz, hogy megteljenek a mozik nézőterei, írja a The Guardian.
The Eight Hundred Trailer #1 (2020) | Movieclips Trailers
Check out the new Trailer for The Eight Hundred starring Hao Ou! Let us know what you think in the comments below. ► Sign Up for a Fandango FanALERT: https:/…
A The Eight Hundred sikere nem csak azt jelzi, hogy most már Kína is képes olyan kasszasikerrel előrukkolni, amely világviszonylatban is megállja a helyét, hanem a kínai rezsim fokozódó kontrollgyakorlását is.
Egy kis történelemhamisítás a Pártért
A The Eight Hundred 1937-ben, a második kínai-japán háborúban játszódik. A főszereplői azok a kínai katonák, akik hősiesen megvédték a Sihang raktárat a japán megszállókkal szemben és ahogy a filmben fogalmaznak, „visszaadták egy nemzet büszkeségét”.
Fang Fang, az ismert kínai írónő vuhani vírusnaplója magára haragította egész Kínát
Fang Fang idén januárban kezdte el napi online beszámolóját írni Vuhanból, amikor még úgy vélték, hogy egy helyi szinten kezelhető járványról van szó. A 65 éves írónő tudósítása hamar népszerűvé vált egész Kínában, hiszen milliók számára nyújtott közvetlen betekintést a koronavírus-járvány legelső epicentrumának számító város mindennapjaiba, írja a .
A film bemutatásának története ugyanakkor furcsán alakult. Tavaly júniusban, a Sanghaji Filmfesztiválon debütált volna, de „technikai okokból” néhány nappal a bemutató előtt lefújták a vetítést. Ugyanígy járt egyébként tavaly februárban a Better Days és Zhang Yimou One Second című filmje is a Berlini Filmfesztiválon, Ai Weiwei-t pedig egy nemzetközi koprodukcióban készült alkotásból, a Berlin, szeretlekből kellett kizárni.
Nem tudni pontosan, mit történt, de talán az okozhatott némi fejtörést a cenzoroknak, hogy a bemutatott hős katonák a Kínai Köztársaság nacionalista csapatait erősítették, akiket később Mao Ce-tung kommunista hadserege legyőzött, és Tajvanra kényszerültek visszavonulni. Az egyik jelenetben a Köztársaság zászlaja körül csoportosulnak, ami a jelenlegi tajvani zászló. A jelenlegi kommunista rezsimre nem vetett volna jó fényt, ha a Tajvan jövőbeli megalapítóit dicsőítik.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ez [a jelenet] a történelem átírása, és félrevezeti a közönséget. Ha így marad, akkor egészen biztosan megkérdőjelezi a Kínai Kommunista Párt történelmileg megalapozott hatalmát. Ha pedig a párt elvesztené vezető pozícióját, a kínai nemzet egészen vagy részben gyarmatosított országok befolyása alá kerülne[/perfectpullquote]
– írta egy kínai kormányhoz közel álló kulturális egyesület meglehetősen árulkodó kommentárjában.
A végső változatban a problémás zászló már csak távolról látszódik, és eltűnt róla a bal felső sarokban lévő fehér napkorong.
Kína nagyon vevő az európai filmekre, ebben még az USA-t is megelőzi
A kutatás eredményei alapján az európai filmek Kínából származó bevétele 37%-ot tett ki. Ugyanakkor 2017-ben 29 millióról 27 millióra csökkent az európai filmek jegyeladása Amerikában. A latin-amerikai exportpiac 27%-ot tesz ki az európai filmek tekintetében. Úgy tűnik tehát, hogy Kína válhat az európai filmek legnagyobb exportpiacává, amelynek az is oka, hogy az USA-ban csökken az európai filmek iránti kereslet.
Tavaly a legtöbb bevételt hozó 20 filmből négy kínai gyártású volt. Idén augusztusban a kínai illetékes hatóságok elrendelték, hogy még több kínai gyártású sci-fi filmet kell készíteni. A további iránymutatás szerint a kínai filmekben hangsúlyozni kell a kínai értékeket, a kínai kultúrát és esztétikát, be kell mutatni a kínai innovációt, valamint érvényre kell juttatni Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság – Micimackóra egyáltalán nem hasonlító – elnökének gondolatait.
Öncenzúrázó színészek
2018-ban a kommunista párt propagandarészlege átvette a közvetlen irányítást a szórakoztatóipar felett. A kormány megszigorította az adócsalásokra vonatkozó jogszabályokat a filmiparban, és a nemzetközileg is ismert filmsztárral, Fan Bingbinggel statuáltak példát. A színésznő hirtelen rejtélyes módon eltűnt. Majd három hónap után hirtelen előkerült: egy propagandisztikus hangvételű nyilvános bocsánatkérés közzététele és 130 millió dollár bírság befizetése után folytathatta az életét.
Wonderland * October 2020
No Description
„A cenzúrában a legrosszabb nem is a létezése, hanem a kiszámíthatatlansága. A kerülendő témák köre nagyjából állandó: Mao Ce-tung, Tibet, a Tiananmen-téri mészárlás és a hongkongi demokrácia. De ha filmesként, befektetőként, producerként állandóan ott lebeg a fejed felett, hogy akár a bemutató előtti napon, amikor már minden marketingre szánt pénzt elköltöttél, törlik a filmedet, az igencsak problémás” – nyilatkozta a James Mudge, az egyesült királyságbeli Kínai Vizuális Fesztivál igazgatója.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az amerikai filmstúdiók nehéz és kínos kompromisszumokat kötnek a szólásszabadság ellenében azért, hogy eljussanak a kínai közönséghez[/perfectpullquote]
– ítélte el Hollywood kínabarát öncenzúráját a múlt hónapban az amerikai PEN Klub. Quentin Tarantino viszont nem engedett a nyomásnak, és nem készített kínai exportra szánt változatot legutóbbi filmjéből.
A személyi megfigyelés új korszaka jöhet el Kínában
Annak érdekében, hogy az emberek betartsák a karanténra vonatkozó utasításokat, a kínai hatóságok megfigyelőrendszert telepítenek a lakosok ajtajára, és elképzelhető, hogy az otthonuk belsejébe is, írja a . Az elmúlt két hónapban különböző kínai tartományokban megkezdték a kamerák telepítését. Ezzel hatékonyan kibővítik az ország már jelenleg is hatalmas megfigyelő rendszerét, kiterjesztve az emberek magán szférájának 24 órás megfigyelésére is.
A Disney-féle Mulan több irányból is botrányt keltett. Egyrészt, a filmet a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen forgatták, ahol az ujgur kisebbség elleni emberi jogi visszaélések történtek, ezért a kínai média hírzárlatot rendelt el a filmmel kapcsolatban. Másrészt Liu Yifei állásfoglalása miatt Hongkongban és Tajvanon is bojkottálták a filmet.
“We will be stronger together.” Stream Disney’s #Mulan today exclusively on #DisneyPlus with Premier Access. For more info: DisneyPlus.com/Mulan (link in bio)
No Description
A kínai színészek már nem szívesen foglalnak állást politikai kérdésekben. Azok a sztárok, akik korábban támogatásukról biztosították a hongkongi demokráciáért tüntetőket, feketelistára kerültek Kínában. Jackie Chant, aki évekig a kínai filmgyártás arcának számított külföldön, egy kormánypárti nyilatkozata után pedig Hongkongban utálták ki. De ő ezt világsztárként már megteheti.
Kínának nem igazán áll érdekében a szórakoztatóipari termékeinek exportja: bőven elég, ha az 1,4 milliárd fős belső piacára támaszkodik.
A kínai sikerfilmek bevételeinek ugyanis mindössze 1%-a származott külföldi forgalmazásból.
