Az euroszkeptikus, szélsőjobbos EP-képviselők profitálnak a legtöbbet az Unióból
Az uniós honatyák mellékállásokból és privát ügyletekből szedik meg magukat.

Archívum
A Contextus legfrissebb cikkei.
Az uniós honatyák mellékállásokból és privát ügyletekből szedik meg magukat.

Az osztrák neurológus és pszichiáter megkerülhetetlen hatású nem csak a tudomány világában, de alakja, nézetei, művei máig hatással vannak különböző művészeti ágakra, és a mindennapi kultúrát is áthatják, formálják.

Milyen kellemes utazni a metrón vagy a villamoson és közben verset olvasni, nem igaz? A MAPoetry azonban új szintre emelte ezt, hiszen a közterek alkothatják a műveket. Magolcsay Nagy Gábor, a tér(kép)versek atyja mesélt nekünk a kulisszatitkokról.

Több százan pózoltak meztelenül a csípős melbourne-i hidegben hétfőn reggel egy szupermarket tetőparkolóján Spencer Tunick amerikai fotóművész új képeihez.

A Louvre különleges tárlatvezetése azokra a fő műalkotásokra fókuszál, amelyek Beyoncé és Jay-Z Apeshit című videoklipjében láthatók.

Úgy tűnik, Childish Gambino This Is America című videója még nem csengett le. Megihletett már néhányakat, a női változatról mi is beszámoltunk. A klip most retró számítógépes verzióban készül, Wahyu Ichwandardi, művésznevén Pinot animátornak köszönhetően.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken Észak-Koreába látogatott, hogy tisztázzon néhány részletet az ország nukleáris leszerelésének előmozdításával kapcsolatban. A Chosun Ilbo dél-koreai hírportál szerint azonban nem csak ez volt Pompeo egyetlen célja az utazással.

Petruska az Illés zenekar generációs himnuszát, Az utcánt gondolta újra Szeder társaságában, jobban kidomborítva a dal lírai oldalát. A klip a Szederrel közös, több évtizedes barátságát festi fel a képernyőre. Az utcán feldolgozása egyébként a dalszerző-gitáros nemrég megjelent kézműves remix lemezén, a Híd EP-n hallható.

Nagyon sokan szinte lélegzetvisszafojtva vártuk már ezt a pillanatot. Az érintett múzeumok közel több éves megfeszített munkája és valószínűleg nem kis diplomáciai ügyesség kellett ahhoz, hogy végre megnyíljon a Frida Kahlo-kiállítás Budapesten. A róla szóló életrajzi könyv, a művészeti albumok, színpadi adaptációk, de még inkább az a bizonyos film Salma Hayek főszereplésével mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az emberekben valamilyen kép alakuljon ki a mexikói festőnőről. És ahogyan az már lenni szokott, sokszor anélkül, hogy a festményeit valaha is látták volna élőben. De a budapesti tárlaton vajon megismerjük-e az „igazi” Fridát?

Vajon mit jelent igazából a neve, milyen elvarázsolt országból származik és, hogy adta fejét a zenélésre?
