„A home office inkább home, mint office”

„Mindenütt jó, de legjobb otthon” – mondta Dorothy az Óz, a csodák csodájában. Azóta többen is használták ezen szállóigét, ám egészen 2020-ig, amikor milliók kényszerültek arra, hogy otthonról dolgozzanak. De mégis miért esik sokak nehezére a környezetváltás? Mi a helyzet a kisebbséggel? Van egyáltalán megoldás a „home office-szindróma” ellen?

Miért ennyire stresszes otthonról dolgozni?

A home office, vagyis az otthoni munkavégzés, alapvetően hatékony, a munkáltató és a munkavállaló által is preferált lehetőség. Viszont amikor hónapokig, évekig muszáj otthonról dolgozni, az rányomhatja a bélyegét egy ember jóllétére. Az Alex Dimitriu pszichiáter által is használt „home office-szindróma” mint elnevezés roppant találó erre a jelenségre. A szindróma bizonyos kóros jelenségek együttes jelenlétét jelenti.

Ebben az esetben a szindróma komoly stresszt okozhat, hiszen a munkavállalók több, korábban nem megszokott problémákkal találkozhattak. Nehezen állítanak fel egy munka-magánélet struktúrát, és hiányzik a megszokott rutin is a mindennapjaikból. Dimitriu hozzátette, hogy minderre a változásra rátelepszik még a pandémia okozta bizonytalanság érzése személyes, szociális és gazdasági szempontból egyaránt.

Ami a kapcsolatokat illeti, megkérdeztünk egy HR gyakornokot az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalatairól. 

Az első és legnyilvánvalóbb hátrány a szociális kapcsolatok kialakítása a kollégákkal. Főleg, ha az ember egy új helyen kezd, mint én tavaly ilyenkor. Sokkal tudatosabban kell kialakítani a kapcsolatainkat

– mondta a ContextUsnak a nevét felfedni nem kívánó gyakornok.

Mindennek az lehet a következménye, hogy az elvárt megnövekedett produktivitás helyett még szétszórtabbá válunk. „Amikor leülök dolgozni, nehéz nem azon gondolkodni, hogy milyen teendőim vannak a személyes életemben” – árulta el a gyakornok, aki hozzátette, „én elég szerencsés helyzetben vagyok, mert olyan helyen dolgozom, ahol akár ezeket is megcsinálhatom napközben, és utána folytatom a munkát. Habár sokkal rugalmasabban lehet megszabni a munkaidőt, ez el is billenhet az egyik vagy a másik irányba a személyes idő és a munkaidő között.”

A munkahely-otthon terének összemosódásával többször is túlórázunk, hiszen már nincs meg a megszokott rutin, hogy a dolgunk befejeztével hazamegyünk. Ez a határtalanság korlátozza a pihenés lehetőségét. Mivel bárhol és bármikor elvégezhetővé vált a munka, hajlamosak lehetünk többet foglalkozni vele, ezzel leszűkítve a teljes kikapcsolódás lehetőségét. Úgy érezhetjük, hogy megállás nélkül dolgozunk.

Helstáb Laura pszichológus egyik cikkében kiemelt hangsúlyt fektetett az otthon által kínált lehetőségekre, mint egy másik nagy stresszforrásra. A munkáltatók gyakran nem veszik figyelembe, hogy ezek nem teljesen olyan színvonalúak, mint egy irodában – lassú az internet, nincs irodai asztal és a szomszédok is folyton hangosak. Mindezek ellenére az elvárás marad a régi. 

Ezt kíséri a folyamatos szorongás, hogy elveszítjük-e a munkánkat, ha nem tudjuk teljesíteni a feladatainkat

– tette hozzá Helstáb. Ez a fokozott, megemelkedett stressz szint káros viselkedésekhez vezethet, mint például a nem kielégítő alvás, vagy akár szomatikus panaszok is megjelenhetnek.

Tényleg annyira rossz, mint mondják?

Hirdetések

Félreértés ne essék, a sok negatívum ellenére akadnak olyan helyzetek, amikor kifejezetten jó megoldás a home office! Egy szokásos irodai munka megkívánja a gyakori interakciókat másokkal. Habár a szociális kapcsolatok elengedhetetlenek az általános jólléthez, ha valaki introvertált, neki nem ez a forgatókönyv lesz a leghőbb vágya. Sophia Dembling írónő épp erre hozott egy személyes példát.

Egy irodában fennáll annak az esélye, hogy egy introvertált „túlszocializálódik”, kimerül és nem lesz energiája a munkájára fókuszálni. Ezért számukra jó lehetőség lehet a home office, ahol korlátoltak az interakciók, így az erőforrásaikat a munkának tudják szentelni. Nem is beszélve az anyagi erőforrásokról! A home office keretein belül nem kell annyit aggódnunk az utazásra, a parkolása és az elviteles ebédekre fordított kiadásokon. Ez ugyanúgy igaz a munkáltatókra is, akik így sokat spórolhatnak az iroda fenntartásának költségein.
Home Office Előnyei Hátrányai Koronavírus Hatása
Képünk illusztráció / Fotó: Pixabay

Akadnak olyanok is, akiknek a mindennapos bejárás okoz jelentős stresszt. Az Amerikai Egyesült Államokban az emberek évente átlagosan száz órát – ebből negyvenegyet dugóban – töltenek utazással az otthonuk és a munkahely között. Tehát ha otthonról dolgozunk, nem csak több időnk lesz, hanem egy extra, nem kívánatos stressz forrást is kiiktathatunk. Az így megspórolt órákat pedig egészségesebb dolgokkal tölthetjük, mint például az alvás vagy séta a friss levegőn. Ha pedig valaki családban él, akkor a felszabadult időt a gyerekekkel is eltöltheti. Több kutatás is bizonyította, hogy ha legalább egy szülő konzisztensen jelen van a gyerek életében, az több szempontból is (egészséges önbecsülés, magasabb empátia szint) jótékony hatással lehet a jövőjére.

A tökéletes home office kialakítása

Legyen akár jó, akár rossz az otthoni munkavégzéshez fűződő érzésünk, mindig van hova fejlődni! Számos szakember, mint például Colin Ellard professzor és Brett Sears fizioterapeuta foglalkozik a home office „pozitív pszichológiájával”, vagyis hogyan hozhatjuk ki belőle a legtöbbet. Íme néhány tipp, ami megkönnyítheti a dolgod!

Rutin és határok felállítása

Az első és talán leglényegesebb dolog, hogy meghatározod a munkaidő intervallumát. Ez személyre és munkakörre szabható, de fontos tudni, hogy mikor fejezed be a munkát és térsz nyugovóra. Figyelj viszont arra, hogy munka közben is legyenek rendszeres, rövid szünetek (főleg napi ebédszünetek) – ezek segítségével kicsit felfrissülhetünk, majd újra maximálisan tudunk koncentrálni! A saját rendszer, rutin kialakítása nélkül a határok összemosódhatnak, ezért érdemes előre tervezni, időbeosztást írni és azt becsületesen betartani!

A környezet berendezése

A határok nem csak átvitt értelemben, hanem fizikailag is fontosak. Ha teheted, alakíts ki egy munkának dedikált helyet az otthonodban. Gondold át, milyen eszközökre van szükséged, milyen környezetben vagy a legproduktívabb. Nem kell okvetlenül egy külön helyiségben gondolkodni, az is épp elég jó, ha el tudod magad szeparálni a figyelmet elterelő tényezőktől. Akad viszont néhány faktor, amire érdemes odafigyelni a „munkahelyed” kialakításakor. Ilyen például a felszereltség, a világítás és az ergonómia.

Ergonómia

Az ember-gép-munkakörnyezet kapcsolata megér egy külön misét. Egészségünk és jóllétünk miatt elengedhetetlenek az ergonomikus tárgyak és berendezés. Sok mindent figyelembe kell venni, a számítógép és szék pozíciójától kezdve, az asztal és monitor magasságáig. Szerencsére manapság számos olyan cikk elérhető, amely mindenki számára érthetően, képekkel illusztrálva lépésről-lépésre leírja az ergonomikus munkakörnyezet kialakításának mikéntjét.

Ne haragudj magadra

Mindez szép és jó, de mind tudjuk, hogy a váratlan fordulatok még a legjobban kidolgozott tervet is romokba dönthetik. Az ilyen helyzetek miatt gyakran mindent eldobnánk és feladnánk. De ennél jobb stratégia az, ha rájövünk, hogy a home office-hoz tartozó rugalmasság a javunkra válhat. Ilyen esetekben próbáld nem magad hibáztatni a kiesett időért, egy olyan dolog miatt, ami a kontrollodon kívül esik, és igyekezz minél hamarabb visszalendülni a munkába!
A fentebb is megszólaltatott HR gyakornok szerint olyan irányba haladunk, ahol végül mindenki megtalálja a helyét. Úgy véli, van, akinek a home office nyújtotta lehetőségek alakítják ki leghatékonyabb munkakörnyezetet és van, akinek az irodai munka. “Nekem a kettőnek a keveréke, egyensúlya. Érdemes lehet egy arany középút megtalálására törekednie nemcsak a munkavállalóknak, hanem a cégeknek is” – zárta gondolatmenetét.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Nincs több cikk

Ez is érdekelhet