Sevillában a földre potyogott narancsokból állítanak elő elektromos energiát

„A világ legnagyobb narancsligetében” eddig komoly problémát okozott a közterületeken a rengeteg földre hulló gyümölcs. Most a város víztisztító üzemében használják fel egy kísérleti projekt során a belőle előállított környezetbarát energiát.

Mechanikus narancs, a környezetbarát energia

Különleges kísérleti projekt indult Sevillában a városi narancsfákról lepotyogott termések hasznosítására: elektromos környezetbarát energia termelésére termelnek a felesleges gyümölcsből, írja a The Guardian. Sevilla 48 ezer narancsfája évente 5,7 millió kg keserűnarancsot terem, ami többnyire az utcán végzi, sok kellemetlenséget okozva a járókelőknek és a köztisztaságiaknak.

sevilla narancs elektromos aram
Sevillai ucakép / Fotó: Santiago Urquijo/Getty Images

A város önkormányzata úgy döntött, hogy környezetbarát energiatermelésre használják a túlérett narancsok erjedése során keletkező metánt. A gázt egy generátorba vezetik, amely áramot fejleszt belőle. Így két legyet ütnek egy csapásra: tiszták maradnak az utcák, és a helyi víztisztító telep részben saját, tiszta energiából működhet. A sevillai vízműcég, az Emasesa kezdetben 35 tonna narancsot fog felhasználni az egyik telepén, ahol már korábban is dolgoztak fel organikus anyagokat. Benigno López, a vízműcég környezetvédelmi vezetője elmondta, céljuk, hogy az összes hulladék narancsot feldolgozzák a telepükön, de ehhez egy 250 ezer euró összegű fejlesztést kell végrehajtaniuk. 

A fruktóz rövid szénláncaiból a fermentáció során nagyon jó hatékonysággal képződik energia. Nem csak a megtakarításról van szó, hanem hozzáadott értéket is teremtünk a hulladékból

– jelentette ki López

A végső cél az, hogy az elektromos hálózatba forgassák vissza a narancsokból készült áramot. A kísérletek során 1000 kg narancsból 50 kWh áramot tudtak előállítani, ami egy háztartás egész napos áramfogyasztását biztosítja. Ha minden narancsot felhasználnak, akkor az már 73 ezer sevillai lakás fogyasztását látná el.

Juan Espadas Cejas polgármester szerint Sevilla élenjár a fenntartható városüzemeltetésben és a klímavédelemben. A projekt révén tovább tudják csökkenteni a káros anyagok kibocsátását, önállóbbá válhatnak az energiaellátás területén, valamint az újrahasznosítás aránya is növekszik.

A narancsok nagyon jól mutatnak a fákon, de amint leesnek a földre, és összenyomódnak, az egész utca ragadni fog és megszállják a legyek. Az önkormányzat kétszáz munkást foglalkoztat a narancsok begyűjtésére. 

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A spanyolok rendre keresik a fenntartható és innovatív megoldásokat. Barcelonában a zaj- és légszennyezés mérséklése érdekében hosszútávú forgalomcsökkentő átalakításba kezdtek, a város egyeteme pedig a tengerek megtisztítására keres megoldást.  

A britek kezdhetnek aggódni a lekvárjuk miatt?

A helyiek szerint Sevilla a világ legnagyobb narancsligete. A keserűnarancs Ázsiából az arabok közvetítésével érkezett Spanyolországba körülbelül 1000 évvel ezelőtt. Kiválóan alkalmazkodtak a spanyol mediterrán környezethez, és még a légszennyezést is jól tűrik. A város környékén évi 15 ezer tonna narancs terem, de a spanyolok nem fogyasztják, hanem Nagy-Britanniába exportálják. Az angolok lekvárt készítenek belőle. A sevillai narancs továbbá a Cointreau és a Grand Marnier fontos alapanyaga is.

A britek narancslekvár rajongásának eredete homályba vész. Az egyik elképzelés szerint a Rio Tinto bányacégnek dolgozó brit rézbányászok főztek először lekvárt a narancsból. Ugyanakkor egy 1683-as keltezésű, kézzel írt narancslekvárreceptet találtak a Dunrobin kastélyban a skót felföldön. A legenda szerint egy Spanyolországból narancsot szállító hajó vesztegelt a dundee-i kikötőben, és egy helyi cukrásznak, James Keillernek jutott eszébe, hogy mihez kezdjenek az egyébként ehetetlen gyümölccsel. Lehet, hogy ez csak legenda, de az biztos, hogy 1797-ben Keiller üzeme hozta kereskedelmi forgalomba az első lekvárokat.


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból