Északi lazaság: játék az iskolában is
Finnországban az óvodáskorú gyerekek legfontosabb feladatának azt tekintik, hogy megtanuljanak barátkozni, egymással kommunikálni, ügyesen találják fel magukat és fedezzék fel a kinti világot. Az a jelszó, hogy a gyerekek maradjanak gyerekek.
Ez számukra azt jelenti, hogy hagyják őket a szabad levegőn játszani. Az óvodák legfőbb feladata nem az iskolára történő felkészítés, hanem hogy boldog és önálló egyéniségek kerüljenek az iskolába.
A híres finn iskolarendszer is alkalmazza a játékos nevelés szemléletét. Azt vallják, hogy a gyerekeknek az iskolában is szükségük van a játékra, nem csak a társas kapcsolatok kialakításához, hanem fizikailag és szellemileg is. A játék után jobban tudnak koncentrálni is. Ezért kötetlen és a tanárok által irányított játékok is az iskolai nevelés részét képezik. A játék elősegíti az életben való boldogulást, a tanulást, a figyelmet, a problémamegoldó képességeket és a kitartást.
Így oktatja digitálisan Észtország a világot a koronavírus-járvány alatt is
Leiskoláztak mindenkit.
Kapcsolódó cikk
A játék különösen most, hogy a járványügyi szigorítások után újra megnyitottak az iskolák, még inkább fontos. Stresszoldó hatású, a gyerekek a közös játék közben újra kapcsolódhatnak egymáshoz. A finnek szerint most még nagyobb szükségük van a gyerekeknek a játékra az iskolai nyomás és a számonkérés, no meg a képernyők bámulása helyett.
A németek a gyerekjogokért lobbiztak a járvány alatt
Németországban a szigorú lezárások alatt is nyitva maradhattak a játszóterek. A szülők és a gyermekorvosok ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy a gyerekek érdeke mindig a legutolsó helyre került a kormány intézkedései alapján a válság alatt.
Johannes Hübner, a Müncheni Egyetemi Gyerekkórház igazgatóhelyettese szerint a lezárások számos járulékos kárt okoztak a gyerekeknek. Az egyik gyerekjogi szervezetnek sikerült elérnie, hogy a tervezettel ellentétben ne vezessék be, hogy egyszerre csak két kisgyerek találkozhat egymással.
A csoport vezetője, Daniel Grein elmondta, hogy a kortársakkal való játék alapvető fontosságú a gyerekek fejlődésében. Hozzátette, jónak tartja, hogy a járvány alatt volt alkalmuk alapos társadalmi párbeszédet folytatni a gyerekek egészségéről és neveléséről.
Spanyolországban száműzték az iskolai játékot
Nem mindenütt vélik úgy, ahogy Finnországban, hogy 18 éves kor előtt nem szabad vizsgákat tartani, szelektálni, rangsorokat állítani a gyerekek között. De azokban az országokban, ahol a dolgozatok és a versenyszellem uralkodik, a játék szerepét is egyre inkább elismerik. Spanyolországban hatéves kor előtt nem kötelező a köznevelés, de mivel a szülők dolgoznak, ezért a legtöbb kisgyerek már bölcsődés vagy óvodás korában bekerül a rendszerbe.
Hatéves kor alatt nagy szerepe van a játéknak, de 3-6 éves korban már sokkal strukturáltabb módon foglalkoznak a gyerekekkel, és a kötetlen játék háttérbe szorul. Az iskolában már szinte csak a szünetekben élvezhetik a közös játékot gyerekek, az osztályban már nem. A spanyol oktatási rendszer alapvetően azt vallja, hogy a tanulás komoly dolog, tehát a játéknak nincs helye benne.
Spanyolországban azonban az életmódjuknak és a környezetnek köszönhetően alapvetően nagyon sok időt töltenek szabadtéren egymás társaságában az emberek és így a gyerekek is.
Az olaszok a házi feladatok mennyiségét csökkentenék
Olaszországban is hat éves korban kerülnek iskolába a gyerekek, írja a The Guardian. A szülők eldönthetik, hogy 8:30 perctől délután 13 óráig vagy 16:30 percig maradjanak iskolában. Azok, akik hazamennek ebédelni, otthon készítik el a házi feladatot, míg a napközisek a menzán ebédelnek és csak hétvégére kapnak leckét. Egy kétgyermekes anyuka szerint a napközisek kényelmesebb tempóban tanulhatnak, és délutánonként különórákra, iskolai szakkörökre járhatnak.
Olaszországban gyakran vitáznak a házi feladatok kérdéséről, elsősorban arról, hogy a tanítási szünetekre van-e értelme feladatokat adni a gyerekeknek. Egy szardíniai polgármester egyenesen betiltotta a nyári szünetre kiadott iskolai feladatokat. Helyette inkább azt kérte a gyerekektől, hogy sétáljanak, nézzék meg a napfelkeltét.
„A gyerekeknek arra is időt kellene hagynunk, hogy önállóan fedezzék fel az őket körülvevő világot” – mondta Luca Barone, Mamoiada polgármestere.
Az Appalache-hegység mélyszegény gyerekeinek fotói, amikről árad a túlélésért folytatott harc
A fiatal tanárnő által összeállított könyv a szociofotózás egyik híres kiadványává vált, most bővített változatban jelent meg.
