Európai köznevelési körkép: „Játszani is engedd” vagy szabad a játék?

Európában leginkább a finnek ismerték fel a játék fontosságát és személyiségformáló erejét a kisgyerekek nevelésében. Ezért nem csak az óvodákban, hanem a 7 éves korban kezdődő általános iskolában is alapvető fontosságú a kötetlen játék – ha lehet, akkor a szabadban. A déli országok ennél jóval vaskalaposabbnak tűnnek.

Északi lazaság: játék az iskolában is

Finnországban az óvodáskorú gyerekek legfontosabb feladatának azt tekintik, hogy megtanuljanak barátkozni, egymással kommunikálni, ügyesen találják fel magukat és fedezzék fel a kinti világot. Az a jelszó, hogy a gyerekek maradjanak gyerekek.

Ez számukra azt jelenti, hogy hagyják őket a szabad levegőn játszani. Az óvodák legfőbb feladata nem az iskolára történő felkészítés, hanem hogy boldog és önálló egyéniségek kerüljenek az iskolába.

gyerekek jatek europa
Barcelonában gyerekek játszanak egy mászókán / Fotó: Marek Stepan/Alamy

A híres finn iskolarendszer is alkalmazza a játékos nevelés szemléletét. Azt vallják, hogy a gyerekeknek az iskolában is szükségük van a játékra, nem csak a társas kapcsolatok kialakításához, hanem fizikailag és szellemileg is. A játék után jobban tudnak koncentrálni is. Ezért kötetlen és a tanárok által irányított játékok is az iskolai nevelés részét képezik. A játék elősegíti az életben való boldogulást, a tanulást, a figyelmet, a problémamegoldó képességeket és a kitartást.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A játék különösen most, hogy a járványügyi szigorítások után újra megnyitottak az iskolák, még inkább fontos. Stresszoldó hatású, a gyerekek a közös játék közben újra kapcsolódhatnak egymáshoz. A finnek szerint most még nagyobb szükségük van a gyerekeknek a játékra az iskolai nyomás és a számonkérés, no meg a képernyők bámulása helyett.

A németek a gyerekjogokért lobbiztak a járvány alatt

Németországban a szigorú lezárások alatt is nyitva maradhattak a játszóterek. A szülők és a gyermekorvosok ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy a gyerekek érdeke mindig a legutolsó helyre került a kormány intézkedései alapján a válság alatt. 

Johannes Hübner, a Müncheni Egyetemi Gyerekkórház igazgatóhelyettese szerint a lezárások számos járulékos kárt okoztak a gyerekeknek. Az egyik gyerekjogi szervezetnek sikerült elérnie, hogy a tervezettel ellentétben ne vezessék be, hogy egyszerre csak két kisgyerek találkozhat egymással.

A csoport vezetője, Daniel Grein elmondta, hogy a kortársakkal való játék alapvető fontosságú a gyerekek fejlődésében. Hozzátette, jónak tartja, hogy a járvány alatt volt alkalmuk alapos társadalmi párbeszédet folytatni a gyerekek egészségéről és neveléséről.

Spanyolországban száműzték az iskolai játékot

Nem mindenütt vélik úgy, ahogy Finnországban, hogy 18 éves kor előtt nem szabad vizsgákat tartani, szelektálni, rangsorokat állítani a gyerekek között. De azokban az országokban, ahol a dolgozatok és a versenyszellem uralkodik, a játék szerepét is egyre inkább elismerik. Spanyolországban hatéves kor előtt nem kötelező a köznevelés, de mivel a szülők dolgoznak, ezért a legtöbb kisgyerek már bölcsődés vagy óvodás korában bekerül a rendszerbe.

Hatéves kor alatt nagy szerepe van a játéknak, de 3-6 éves korban már sokkal strukturáltabb módon foglalkoznak a gyerekekkel, és a kötetlen játék háttérbe szorul. Az iskolában már szinte csak a szünetekben élvezhetik a közös játékot gyerekek, az osztályban már nem. A spanyol oktatási rendszer alapvetően azt vallja, hogy a tanulás komoly dolog, tehát a játéknak nincs helye benne.

Spanyolországban azonban az életmódjuknak és a környezetnek köszönhetően alapvetően nagyon sok időt töltenek szabadtéren egymás társaságában az emberek és így a gyerekek is.

Az olaszok a házi feladatok mennyiségét csökkentenék

Olaszországban is hat éves korban kerülnek iskolába a gyerekek, írja a The Guardian. A szülők eldönthetik, hogy 8:30 perctől délután 13 óráig vagy 16:30 percig maradjanak iskolában. Azok, akik hazamennek ebédelni, otthon készítik el a házi feladatot, míg a napközisek a menzán ebédelnek és csak hétvégére kapnak leckét. Egy kétgyermekes anyuka szerint a napközisek kényelmesebb tempóban tanulhatnak, és délutánonként különórákra, iskolai szakkörökre járhatnak. 

 

Olaszországban gyakran vitáznak a házi feladatok kérdéséről, elsősorban arról, hogy a tanítási szünetekre van-e értelme feladatokat adni a gyerekeknek. Egy szardíniai polgármester egyenesen betiltotta a nyári szünetre kiadott iskolai feladatokat. Helyette inkább azt kérte a gyerekektől, hogy sétáljanak, nézzék meg a napfelkeltét.

„A gyerekeknek arra is időt kellene hagynunk, hogy önállóan fedezzék fel az őket körülvevő világot” – mondta Luca Barone, Mamoiada polgármestere.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból