Mentőkutyák mindennapjai a skót hegyekben

Murdo MacLeod fotós, egy mentőcsapat és keresőkutyáik munkáját örökítette meg a skóciai Carnigorm hegyekben. Ez az önkéntes segítőkből álló csapat a rendőrség és a hegyimentők munkáját támogatja az eltűnt emberek keresése során.

Molly a keresőkutya munka közben

A Skót Kereső-és Mentőkutyák Szövetsége (Sarda) több mint 20, betanított kutyákból és önkéntes idomárokból álló csapatot működtet. Wicktől Peebles városáig bármely órában és minden időben rendelkezésre állnak

/ Fotó: Murdo MacLeod

Steven Worsely és kutyája, Rona

A Sarda-t 1965-ben alapította Hamish MacInnes, Skócia egyik legjelentősebb hegymászója és hegyimentő szakértője, miután meglátogatott egy lavina mentő kutyatanfolyamot Svájcban. MacInnes 2020 november végén bekövetkezett haláláig az egyesület elnöke maradt.

/ Fotó: Murdo MacLeod

Tom Gilchrist és kutyája, Meagaidh

„Ezek a kutyák elsősorban háziállatok” – mondja Tom Gilchrist, aki a most hatéves Meagaidh-lel dolgozik. A gyerekek nagyon szeretnek velük bújócskázni. Az edzés tekintetében azt mondja: Az első alapvető utasításokat (pl. ül, marad, jön) már egész kicsi korban meg kell tanítani a kutyáknak.

/ Fotó: Murdo MacLeod

A kutyák szemét sokszor szemüveggel védik

Tom Gilchrist közel három évtizedet töltött eltévedt kirándulók keresésével Skócia lélegzetelállító tájain. Az első akció emléke azonban még most is élénken él benne: akkori kutyájával, az Orna névre hallgató border collie-val együtt helikopterrel szállították a Kintail hegyekhez. Napkelte volt, és a kutya szagot fogott. Durva és veszélyes talajon jártak, mivel a pár, akit kerestek elhagyták a kitaposott utat.

/ Fotó: Murdo MacLeod

Fiona Henderson és kutyája, Conival

A Sarda önkéntesei a bizalom, a fegyelem és az ösztön egyensúlyát emelték ki, amely meghatározza a kutya és az ember közötti partnerséget.

/ Fotó: Murdo MacLeod

Rendszeres próbákkal tartják edzésben a kutyákat

A mentő kutyák képzése 12 hetes korukban kezdődik, de két három évbe is telhet, míg egy kutyacsapat teljes mértékben kvalifikálttá válik. Szeretnék kihasználni a border collie-k vadászösztönét, de a terelő képességüket is, hogy nagy területen kutathassanak az eltűntek után.

/ Fotó: Murdo MacLeod

Innes Beaton és kutyája, Glen

A képzés háromféle módon zajlik: sípolással, kézmozdulatokkal és kiáltásokkal is, hogy az olyan esetekre is felkészítsék őket, amikor a látási viszonyok nem megfelelőek, vagy hallótávolságon kívül kerülnek.

/ Fotó: Murdo MacLeod

Daz Steatham és kutyája, Cassie

A kutyák többnyire vadászfajták: border collie, labrador, springer spániel. Kíváncsinak, társaságkedvelőnek és mozgékonynak kell lenniük ahhoz, hogy kezeljék a munkájukkal járó fizikai igényeket. Természetesen kiváló szaglásra is szükségük van hozzá, hogy felismerjék az emberi szagot a levegőben.

/ Fotó: Murdo MacLeod

Alasdair Earnshaw és kutyája, Cridhe

Olyan embereket is megtalálnak, akiket emberi szem nem lát, ráadásul sokkal nagyobb területet tudnak lefedni a keresés során. De a Sarda önkéntesei hangsúlyozzák, hogy a kutya és a kezelő közötti partnerség fejleszti ezeket az egyedülálló keresési képességeket.

/ Fotó: Murdo MacLeod

Alison Smith és kutyája, Meg

A kutya gyakran gyorsabban talál rá az eltűntekre, mint a kezelő, mert a veleszületett vadászkészséget használva követi az emberillatot a vadonban. A kezelő feladata, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a kutyából. Ehhez ismernie kell a hegymászás logisztikáját, valamint azt is, hogy az illat milyen módon mozog a földön a domborzat és az időjárás függvényében.

/ Fotó: Murdo MacLeod

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból