Japánban egyre nagyobb számban találunk olyan embereket, akik hátat fordítva a társadalomnak éveken keresztül élnek saját lakásukba zárva.

Éveket tölteni egy lakásban

A hikikomori kifejezést – amit magyarra “befelé húzásként” fordíthatnánk – Tamaki Saito pszichiáter alkotta meg 1998-ban. A terminus azoknak a fiataloknak – általában férfiak – a kifejezésére szolgál, akik a társadalom által rájuk rótt nyomást nem tudták elviselni, és ezért teljes izolációba vonultak – emlékeztetett a The Conversation. Későbbi kutatások viszont kimutatták, hogy a középkorúak mellett a nők is jelentősen érintettek lehetnek. A hikikomorik, akik évekig nem mozdulnak ki a lakásukból, vagy hagyják el saját ágyukat ma a japán társadalom 1,2 százalékát teszik ki.

A magányos művész toposza

Ulrich Heinze és Penelope Thomas manga kutatók kifejtették, hogy az utóbbi években megváltozott a társadalom viszonyulása a remete életmódot folytató emberekhez. Mint mondják, nagyobb empátiával és megértéssel fordultak a hikikomorikhoz, aminek hatására több tehetséges, elvonultan élő művész is szélesebb közönségre találhatott.

Abban általában az alkotók nagy része megegyezik, hogy munkájukhoz elengedhetetlen az egyedüllét és az ebből következő önvizsgálat. Sokaknak viszont ezzel az én-idővel a koronavírus miatt akkor is szembesülni kellett, ha nem akartak. Egy japán nő például tükörtojásokból készítette el gyerekkorunk ikonikus alakjait. Úgy látszik, rá is termékenyen hatott az elszigeteltség.

Kapcsolódó cikk
A kreatív anyuka mellett persze akadnak olyan alkotók is, akik szintén azt tapasztalták, hogy hatékonyabban tudnak dolgozni a világtól elzártan, de munkáik nagyobb esztétikai és művészeti értéket képviselnek.

A hikikomori közeg megmutatta a világnak kik is ők valójában

A volt hikikomori művész, Atsushi Watanabe művészeti projektje a Fedd fel a sebeid nevet viseli. Ennek keretében bárki küldhet neki üzenetet, amiben kiadhatja magából legnagyobb fájdalmát, ezt pedig Watanabe egy betonból készült tányérra festi, amit aztán össze is tör. A folyamat lezárásaként egy tradicionális japán módszert alkalmaz, hogy aranyozott lakkal újra egymáshoz illessze a darabokat. Ez a munka a szenvedést hivatott manifesztálni, az átalakulás és a gyógyulás lehetőségét egyaránt megmutatva.

Hikikomori Muveszek Karanten Elszigeteltseg
Egy Hikikomori A Szobájában / Fotó: Yuta Onoda Alkotása

Nito Souji, egy másik izolációban élő alkotó azért választotta ezt az életmódot, mert csak a számára legfontosabb dolgoknak akarta szentelni életét. Tíz évet töltött el így, ez idő alatt pedig kifejlesztette a Pull Stay videójátékot. A játék célja, hogy karakterünket megvédjük attól, hogy bárki is megzavarja otthoni magányát. A Pull Stay azt üzeni nekünk, hogy kreatív dolgok is születhetnek abból, amikor valaki ennyire áhítja az én-időt.

Megőrizni a reményt, kis lépésekkel haladni. Nekem ez vált be

– jegyezte meg Souji, a videójáték alkotója.

Hasonló véleményen van az ismert vállalkozó és volt hikikomori, Kazumi Ieiri is, aki szerint a társadalom és az elszigeteltek közt kibomlott csomót lassanként kell megkötni újra.

A normális életbe való visszatérés egy lassabb folyamat mindannyiunk számára. Önmagunk kreatív kifejezése azonban jó lehetőség lehet rá, hogy megosszuk az elvonulás tapasztalatát és újra felvegyük a kapcsolatot másokkal a lezárások alatt és után egyaránt – zárta le gondolataival a cikket a hírlap újságírója.
Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet