Szeretem a rendet, akkor máris OCD-s vagyok?

Az internetnek köszönhetően egyre többekhez elér a pszichoedukáció, ám az OCD esetében még most sem pontos a többség ismerete. Mégis mi ez a mentális zavar? Tényleg csak annyit jelent, hogy mindig minden tiszta, vagy ennél azért bonyolultabb? Milyen egyéb tévhitek és sztereotípiák vannak a köztudatban?

Mit is takar az OCD?

Az OCD (obsessive-compulsive disorder), vagyis az obszesszív-kompulzív (kényszeres) zavar egy krónikus, élethosszig fennálló mentális betegség. Egészen 1877-ig nagyon keveset lehetett tudni erről, amikor is Carl Westphal német pszichiáter definiálta azt. Néhány évtizeddel később, 1895-ben Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja megpróbálta feltárni az OCD mögött meghúzódó okokat. Véleménye szerint a kényszergondolatok a (általában szexuális) vágyak elnyomása miatt alakulnak ki. Napjainkban a szakemberek úgy tartják, hogy neurobiológiai, genetikai, viselkedéses, kognitív és környezeti faktorok kombinációjának hatására alakulhat ki az OCD.

Epidemiológiai kutatások alapján bolygónk lakosságának 2-3%-a (tehát ötven ember közül legalább egy) él kényszerbetegséggel, ez azt is jelenti, hogy az obszesszív-kompulzív zavar a negyedik leggyakoribb pszichiátriai betegség. Ez az arány a világon több mint 100 millió, Magyarországon pedig 200-300 ezer főt jelent. Ahogy azt az elnevezés is sejteti, az OCD-vel élőkre jellemzőek a rögeszmés gondolatok és a kényszeres, már-már rituálészerű tevékenységek.

Habár ez a két tünet minden érintettnél jelen van, akadnak egyéb „alkategóriák” is. Az első és legismertebb tünetcsoport a tisztasággal kapcsolatos. „Ha nem csillog-villog minden, akkor valami rossz fog történni” – ilyen és ehhez hasonló gondolatok eredményezik a rögeszmés takarítást. Szintén ide kapcsolható még a rendtartás és a szimmetriára való törekvés is. Sőt, az ismételgetés is lehet az OCD egyik jele. Erről első kézből Ashley Dawson divatmodell edukálja a követőit a közösségi platformjain. A hipochondria és a dolgok felhalmozása a kevésbé ismert kényszeres tünetek listáját bővítik.

Rögeszmék kontra kényszerek

Az apróbb különbségek ellenére a lényeg ugyanaz: azért végeznek bizonyos cselekedeteket, hogy csökkentsék a gondolatok által kiváltott stresszt. Nézzük meg ezt a két tényezőt részletesebben!
Az OCD esetében a rögeszmék olyan impulzusok vagy képek, amelyek betolakodnak a gondolatainkba és szorongást okoznak.

A leggyakoribb obszessziók közé tartoznak a fertőzéstől való félelem, a perfekcionizmus és a nem kívánt szexuális gondolatok. Ezeket az érintettek úgy próbálják csökkenti, hogy belevetik magukat egy másik gondolatba vagy tevékenységbe.

Mindenki egy kicsit OCD-s?

Sokak életében jelen lehet egy-egy sztereotipikus, OCD-vel asszociált gondolat vagy cselekvés. Viszont ez nem jelenti azt, hogy diagnosztizálható is! Ezek a félreértések tévhitekhez vezethetnek. De mégis mi számít annak és mi nem? Vizsgáljuk meg mindezeket tévhitek és azok cáfolataival!

Tévhit: Mindannyian kicsit OCD-sek vagyunk.

Igazság: Ez egy komplex zavar, amely megnehezíti a mindennapi élet vezetését. Nem ragaszthatjuk rá mindenkire ezt a címkét, csak mert szereti a rendet, hiszen egy hivatalos diagnózis felállításához ennél több mindennek kell teljesülnie.

Ocd Kezelese Ocd Tunetei Mentalis Betegseg Mentalis Zavar Kenyszerbetegseg
Képünk illusztráció / Fotó: Shutterstock

Tévhit: Az OCD kizárólag a rendről és tisztaságról szól.

Igazság: Ahogy arról fentebb is szó esett, a kényszerzavar esetében csak az obszesszió és kompulzus kettőssége az állandó – az, hogy ezek mivel kapcsolatosak, egyénenként változik. Mi több, mind a gondolatok, mint a cselekvések változhatnak és kiegészülhetnek az idő előrehaladtával. Tehát nem minden OCD-vel élőnek makulátlan a környezete (de ha igen, azt sem kedvtelésből teszi).

Tévhit: Biztos nem tudnak relaxálni.

Igazság: Sajnos a lenyugvás a kényszeres emberek számára roppant nehéz. Idővel és kezelés nélkül a jelen lévő gondolatok egyre szorongatóbbá válhatnak és át is vehetik az irányítást az élet fölött.

Mit lehet tenni a stigmatizálás és a tünetek ellen?

A tévhitek mellett előítéletek is jelen vannak az OCD körül. Egy korábbi cikkünkben már szó esett a tabuk negatív hatásairól – ez a kényszerbetegség esetében sincs másképp. A külvilágból érkező stigmatizálás romboló hatással van az érintettek produktivitására és szociális kapcsolataira. Mi több, mindezek miatt szégyent és félelmet is érezhetnek a betegségük és az előítéletek miatt. Utóbbi miatt hajlamosak lehetnek arra, hogy magukba zárkózzanak, és egyedül próbálják megoldani a nehézségeiket. Ez késleltetheti a segítségkérést, és a terápia kezdetén is felmerülhetnek problémák, például a rendszeres jelenléttel kapcsolatban.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Az előítéletek nem csak a terápiás folyamatra, hanem az önértékelésre is negatív hatással vannak. Az OCD-vel élők elkezdhetik önmagukat is stigmatizálni és megbélyegezni. Amint ez a folyamat elindul, egyre magatehetetlenebbek lesznek. Ezzel bele is kerülnek egy ördögi körbe: az önállóság hiánya miatt szükségük van másokra, de mégis elkerülik a társas eseményeket.

Mivel az OCD tünetei és az azokat övező stigmák a mindennapi élet számos területére kihatnak, fontos megfelelő megoldásokat találni. Jó kiindulópont lehet a megküzdési stratégiák széles tárháza. Ezen módszerek közé tartozik többek között a testtudatosság és a különböző relaxációs technikák. Utóbbit a kényszeres személyek 35,9%-ánál használják. Terápiák során gyakran alkalmaznak kognitív-viselkedés terápiát (CBT) is, amely során a kliensek a gondolatok és a cselekedetek kapcsolatáról tanulnak. Súlyosabb esetekben a terápiát kiegészítik gyógyszeres kezeléssel is. A szelektív szerotonin visszavétel-gátló (SSRI) gyógyszerek (mint például az antidepresszánsok) a szerotonin szint megnövelése által csökkentik a szorongás érzését, ezzel enyhítve a tüneteken. Emellett fontos az érintettek bátorítása, ezzel is segítve az előítéletek negatív következményeinek az enyhítését.

Mindezek mellett egy másik (és talán a legfontosabb) megoldást a pszichoedukáció jelentheti.

Ez érvényes úgy a családra és barátokra, mint a publikumra. Ehhez nagyban hozzájárul a média, hiszen az nagy hatással van a közönség attitűdjére.

Egy amerikai kutatás, amelyet három évvel ezelőtt készítettek, bebizonyította a tévéprogramok és publikációk pozitív hatásait. Számos filmben és sorozatban megjelenítenek kényszeres karaktereket – utóbbira tökéletes példa Monica a Jóbarátokból –, így prezentálva azt a széles nyilvánosság felé, hogy nem ördögtől való ezen mentális zavar.

A világ két arccal – mentális betegségek és kezelőjük megítéléséről

Ha az ember meghallja a pszichiáter szót, rögtön leszedált, üres tekintetű betegek orvosaira gondol, esetleg őrültekére, elmebetegekére. A pszichológus esetében pedig általában egy irattömbbe firkáló, bólogató, de mélyen hallgató személy képe jelenik meg előttünk. Valljuk be, ez az általános reakció, amin nem segít, hogy a média is hasonlóképp prezentálja. Ugyanakkor a valóság ennél jóval árnyaltabb.

Tovább olvasom »
Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Az irodalom kedvelői is találhatnak maguknak olyan könyveket, amelyek szórakozva edukálnak az OCD-ről. Heather Stuart epidemiológus szerint mindezek segíthetnek az előítéletek leküzdésében, és javulhat mások gondolkodása úgy a betegségről, mint az azzal élőkről.

Fontos kiemelni, hogy a kényszerbetegség kezelése (így a javulás is) sok időt vesz igénybe. Ami pedig a társadalom OCD-vel kapcsolatos percepcióját illeti, ez még hosszabb lehet. De amint elkezdődik az érintetteken kívül mások edukációja is, azzal nem csak az előbbiek életét könnyítjük meg, hanem a világ is egy sokkal elfogadóbb hellyé válhat.
Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból

napi 3 kave egeszseges, egeszseges kavet inni, kave ivas

Napi 3-4 csésze kávé még jót is tesz az egészségednek

A kávézás hátrányairól többet lehetett olvasni az elmúlt években, mint az előnyeiről. Ám a legfrissebb kutatások szerint sokkal több pozitív hatása van szervezetünkre, mintsem negatív, így kifejezetten egészséges szokásnak mondható.

jol ismert termek, jol ismert termekek korabban, jol ismert termekek a kezdetekben

10 jól ismert termék legelső példányai

Ezt a többször használható fogamzásgátló eszközt báránybőrből készítették Svédországban, az 1600-as években. A használati utasítása is fennmaradt, amiben azt írják, hogy meleg tejjel kell tisztítani, hogy elkerüljék a nemi betegségek terjedését.

haj egeszseg, haj apolasi tanacsok, haj apolasi tippek, egeszsegtelen haj5

8 dolog, amit a hajad elárulhat az egészségedről

A hajhullás összefüggésben állhat az endokrin rendszerrel és az immunrendszerrel, de lehet a cukorbetegség jele is. Ezért célszerű mielőbb orvoshoz fordulni. Rögtön kétségbe esni azonban felesleges, mert lehet, hogy csak egyszerű vitaminhiányról vagy stresszről van szó.

egeszseges korom, korom egeszseg, beteg kormok tunetei

Így árulják el a körmeid, hogy mennyire vagy egészséges

A köröm alakja, felülete, színe a természetes körömnek gyakorlatilag ablak szervezetünk egészségi állapotára. A rajta észlelhető változásokra éppen ezért érdemes odafigyelni, hiszen nem csak tápanyaghiányt jelezhetnek, de akár olyan komoly betegség tüneteit is mutathatják, mint a rák.

Nincs több cikk