A This is a Robbery: The World's Biggest Art Heist című dokumentumsorozat sosem látott részletességgel tárja fel a világ egyik legnagyobb műkincslopását.

A tökéletes bűntény?

Április 7-én kezdi vetíteni a Netflix a This is a Robbery: The World’s Biggest Art Heist (Ez egy rablás: A világ legnagyobb műkincslopása) című négyrészes dokumentumfilmet, írja a CNN

31 évvel ezelőtt, 1990 március 18-án, amikor Bostonban mindenki Szent Patrik napját ünnepelte, két rendőrnek öltözött tolvaj végrehajtotta a világ eddigi legnagyobb értékű műkincsrablását.

This Is A Robbery Netflix Isabella Stewart Gardner Muzeum Hatalmas Keplopas
Az Isabella Stewart Gardner Múzeum A Lopás Után / Fotó: Netflix

Az Isabella Stewart Gardner Múzeumból eltulajdonított tizenhárom Rembrandt-, Johannes Vermeer-, Edgar Degas– és Édouard Manet-festmény összesen 500 millió dollárt ért. A két biztonsági őrt a múzeum épülete alatti helyiségben találták lekötözve. Mindennek ellenére az ügy évekig nem kapott országos figyelmet, de az FBI aktája a mai napig él. A tettesek kilétére nem derült fény, sőt, még letartóztatás sem történt az ügyben, pedig a nyomravezetőnek 10 millió dollár ütné a markát.

Kapcsolódó cikk

Colin Barnicle és testvére, Nick dokusorozata a néhány évvel ezelőtt elkezdett nem hivatalos nyomozásuk eredményét – az elkövetés módját és azt, ki tervelhette ki a rablást – mutatja be.

Átnéztük a bírósági anyagokat, megismertük az eskü alatt vallomást tevőket. Nagyon sok interjút készítettünk, hogy egyáltalán el tudjuk képzelni, mi is történhetett azon az éjjelen

– mondta Colin Barnicle, aki az évek folyamán az eset megszállottja lett.

This Is a Robbery: The World's Biggest Art Heist | Documentary Trailer | Netflix

500 million dollars worth of missing art. A 10 million dollar reward for whoever finds it. It's your turn to enter the mystery. 30 years ago, two thieves br...

A testvérpár újra átvizsgálta az ügy legrejtélyesebb részleteit is. Úgy tűnik, mintha a rablók belső információkat kaptak volna a biztonsági kamerák felvételeiről, miközben egy titkos ajtó résnyire nyitva maradt. Fura, hogy a betörők miért vesződtek egy viszonylag értéktelen Napóleon-korabeli zászló díszítésének eltávolításával, ha otthagyták Rembrandt 23 éves korában festett nagyértékű portréját, miután leszedték a falról. Az is felettébb érdekes, hogy a terem mozgásérzékelője, ahonnan ellopták Manet Chez Tortoni című festményét, nem jelzett, miután a múzeumőrök távoztak onnan. 

A This is a Robbery alkotói bíznak abban, hogy a nézők felismerik az ellopott képeket

A lopott műtárgyakat nem lehet egykönnyen értékesíteni. Tehát az elkövetők vagy saját maguknak dolgoztak, vagy a szervezett bűnözés köreiben mozognak a lopott képek a This is a Robbery alkotói szerint. A műkincspiac forgalma a ’80-as és ’90-es években az egekbe szökött, ahogy történt ez 2020-ban a járvány ellenére az ázsiai piacon is, így megjelentek az aljas érdekek is.

A Boston környéki partvidéken szinte nem volt olyan galéria vagy múzeum, amelyet ne raboltak volna ki a ’80-as években. 

A DNS-vizsgálat 1990-ben még gyerekcipőben járt, és az FBI-ban is csak 2004-ben alakították ki a műkincsrablásokkal foglalkozó csoportot. Nem csoda tehát, jegyzi meg Barnicle a filmben, hogy a hatóságok nem tartották kiemelt ügynek ezt a betörést. Az alkotók úgy vélik, hogy a lopott képek valamelyike még forgalomban lehet – talán a rajzokat reprodukcióként adhatták el, és lehet, hogy ma is ott lóg valaki szobájának a falán.

A képek egy része nem közismert, és lehet, hogy a jelenlegi tulajdonosok nem is tudják, hogy lopottak vagy honnan származnak. Ez nagyon sokszor így megy, egyáltalán nem lenne meglepő

– mondta Barnicle, aki bízik benne, hogy valaki emlékezetében felsejlik valami, ha megnézi a This is a Robbery dokumentumfilm-sorozatot.

A Samsung is valami hasonló koncepcióban bízott, amikor új televíziójának promóciójához megalkotta a világ tizenkét legdrágább ellopott festményéből álló virtuális kiállítást. Tavaly egy szerencsés akció során több mint 19 ezer lopott műkincset fedeztek fel egyszerre. De az is megtörtént, hogy a tolvajok maguk mondják el, hogyan sikerült ellopniuk egy-egy értékes képet.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet