Meghalt Charles Hill nyomozó, aki Edvard Munch ellopott A sikoly című képét is előkerítette

Charles Hill Vermeer, Goya és Tiziano képeit adta vissza jogos tulajdonosaiknak. 

A műkincstolvajok nem jártak túl Charles Hill eszén

Charles Hill nyomozói karrierje 1994. február 12-én kezdődik, amikor egy létrával betörtek az oslói Nemzeti Galéria épületébe. A tolvajok Edvard Munch 1893-ban készült remekművével, A sikollyal távoztak, hátrahagyva a betört ablaküveget, egy drótvágó ollót és egy üdvözlőlapot. A lap egyik oldalán Marit Walle norvég festőművész három, jóízűen kacagó embert ábrázoló A Good Story című alkotása volt látható, a másik oldalára pedig a következőt írták: „Soha jobb biztonsági rendszert!”

charles hill meghalt mukincs nyomozo
Charles Hill / Fotó: Susannah Lannoy

A legtöbb ellopott műtárgynak örökre nyoma vész, írja a The Washington Post. A sikolyt viszont mindössze három hónap alatt megtalálta Charles Hill, a Scotland Yard elitalakulatának, a műkincsekkel és régiségekkel foglalkozó  egységnél szolgáló nyomozó. 

A félig brit, félig amerikai származású Hill vietnami veteránként és Fulbright-ösztöndíjasként kezdetben pap szeretett volna lenni. Ám végül a Londoni Rendőrségnél kötött ki, és végigjárva a ranglétrát Anglia egyik legjobb műkincsekre specializálódott nyomozója lett. Életében számos nagy művész alkotását –  VermeerGoya vagy éppen Tiziano festményeit – sikerült visszaszereznie a tulajdonosa vagy a köz számára. Az álcázás nagymesterének tartott nyomozó február 20-án hunyt el 73 éves korában egy londoni kórházban.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Hill igazi csodabogárnak számított a Scotland Yardon, aki csontkeretes szemüvege mögül középkori történelmi anekdotákkal és Oscar Wilde-idézetekkel fűszerezte a társalgást. Nyomozásai során gyakran csokornyakkendős, nyári zakós és makkos cipős műkereskedőnek adta ki magát. Oslóban a Los Angeles-i Getty Múzeum egyik ügynökeként találkozott néhány közvetítővel, akiknek beadta, hogy a múzeum félmillió angol fontot fizetne a Munch-festményért. Hamarosan kapcsolatba került egy műkereskedővel, aki meghívta Oslo melletti tengerparti nyaralójába, ahol a pincében egy lepelbe csomagolva előkerült a festmény.

Kemény karton a festmény anyaga, ami meglepett, de aztán megfordítottam, és megláttam a híres képet. Még az eredeti égő gyertya okozta folt is rajta volt!

– mesélte el Hill a felfedezés pillanatát egy 2018-as interjújában.

Vermeer festménye volt a kedvence

A norvég rendőrség aztán letartóztatta a műkereskedőt és a tolvajokat. Végül aztán a négyből hármójukat szabadon engedték, mert a norvég törvények értelmében nem használhattak volna megtévesztő személyazonosságot a brit rendőrség tagjai.

„A festmény megkerült és ez számít” – reagált Hill, aki emberiség elleni bűnnek tartotta a műkincslopást és a lopott műtárgyakkal való kereskedést. Elmondta, hogy a tolvajok a műkincsek értékéhez képest nagyon alacsony összeget kapnak, a lopott festmény pedig több kézen is átmegy a feketepiacon.

Hill részt vett Sir Alfred és Lady Beit ír nyári rezidenciájából 1986-ban ellopott 18 festmény előkerítésében is. Ezúttal egy belga parkolóházban, 1993-ban találta meg Jan Vermeer Hölgy és komornája című festményét, amelyet a „legnagyszerűbb alkotásnak” nevezett, „amelyet volt szerencsém a kezemben fogni”. Nyomára bukkant Goya Doña Antonia Zárate arcképe című festményének is. 

Hill 1947-ben született Cambridge-ben. Katona édesapja révén több helyen is éltek Nyugat-Európában, testvéreivel édesanyja vitte őket múzeumokba Firenzétől Londonig. Az egyetemet már Amerikában kezdte el, de 1967-ben elment Vietnamba harcolni. Hazatérése után a háborús traumák miatt egyre inkább a művészetek felé fordult. Miután lediplomázott, Dublinban történelmet, Londonban teológiát hallgatott. 

Úgy kezdett el műtárgyakkal foglalkozni a rendőrségnél, hogy egyik nyomozása során, amikor szintén beépült az elkövetők közé, tőle kérdezték, hogy szerinte mennyit ér az adott festmény. Sikerült helyesen felbecsülnie a kép árát. Miután a ’90-es évek közepén nyugdíjba vonult a Scotland Yardtól, magánnyomozóként folytatta a lopott képek felkutatását. Az 1995-ben ellopott Tiziano-képet, a Rest on the Flight Into Egyptet hét évvel később, papírba és  szatyorba csomagolva, egy londoni buszmegállóban találta meg.

7-8 milliárdan vagyunk, és mindannyiunknak szükségünk van a művészetre. Elsősorban arra nagyszerű képzőművészetre, építészetre, irodalomra, ideákra és hagyományokra, amelyek abban segítenek, hogy méginkább kiteljesedhessünk emberi mivoltunkban. Véleményem szerint a művészet maga Isten

– nyilatkozta 2012-ben.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból