A tökéletes bűntény?
Április 7-én kezdi vetíteni a Netflix a This is a Robbery: The World’s Biggest Art Heist (Ez egy rablás: A világ legnagyobb műkincslopása) című négyrészes dokumentumfilmet, írja a CNN.
31 évvel ezelőtt, 1990 március 18-án, amikor Bostonban mindenki Szent Patrik napját ünnepelte, két rendőrnek öltözött tolvaj végrehajtotta a világ eddigi legnagyobb értékű műkincsrablását.
Az Isabella Stewart Gardner Múzeumból eltulajdonított tizenhárom Rembrandt-, Johannes Vermeer-, Edgar Degas– és Édouard Manet-festmény összesen 500 millió dollárt ért. A két biztonsági őrt a múzeum épülete alatti helyiségben találták lekötözve. Mindennek ellenére az ügy évekig nem kapott országos figyelmet, de az FBI aktája a mai napig él. A tettesek kilétére nem derült fény, sőt, még letartóztatás sem történt az ügyben, pedig a nyomravezetőnek 10 millió dollár ütné a markát.
Az évszázad műkincs rablása történt Drezdában
Az első német sajtójelentések szerint az eset igen súlyos.
Kapcsolódó cikk
Colin Barnicle és testvére, Nick dokusorozata a néhány évvel ezelőtt elkezdett nem hivatalos nyomozásuk eredményét – az elkövetés módját és azt, ki tervelhette ki a rablást – mutatja be.
Átnéztük a bírósági anyagokat, megismertük az eskü alatt vallomást tevőket. Nagyon sok interjút készítettünk, hogy egyáltalán el tudjuk képzelni, mi is történhetett azon az éjjelen
– mondta Colin Barnicle, aki az évek folyamán az eset megszállottja lett.
This Is a Robbery: The World's Biggest Art Heist | Documentary Trailer | Netflix
500 million dollars worth of missing art. A 10 million dollar reward for whoever finds it. It's your turn to enter the mystery. 30 years ago, two thieves brazenly stole millions of dollars worth of art from Boston's Isabella Stewart Gardner Museum. Where the art is now remains a mystery.
A testvérpár újra átvizsgálta az ügy legrejtélyesebb részleteit is. Úgy tűnik, mintha a rablók belső információkat kaptak volna a biztonsági kamerák felvételeiről, miközben egy titkos ajtó résnyire nyitva maradt. Fura, hogy a betörők miért vesződtek egy viszonylag értéktelen Napóleon-korabeli zászló díszítésének eltávolításával, ha otthagyták Rembrandt 23 éves korában festett nagyértékű portréját, miután leszedték a falról. Az is felettébb érdekes, hogy a terem mozgásérzékelője, ahonnan ellopták Manet Chez Tortoni című festményét, nem jelzett, miután a múzeumőrök távoztak onnan.
A This is a Robbery alkotói bíznak abban, hogy a nézők felismerik az ellopott képeket
A lopott műtárgyakat nem lehet egykönnyen értékesíteni. Tehát az elkövetők vagy saját maguknak dolgoztak, vagy a szervezett bűnözés köreiben mozognak a lopott képek a This is a Robbery alkotói szerint. A műkincspiac forgalma a ’80-as és ’90-es években az egekbe szökött, ahogy történt ez 2020-ban a járvány ellenére az ázsiai piacon is, így megjelentek az aljas érdekek is.
A Boston környéki partvidéken szinte nem volt olyan galéria vagy múzeum, amelyet ne raboltak volna ki a ’80-as években.
A DNS-vizsgálat 1990-ben még gyerekcipőben járt, és az FBI-ban is csak 2004-ben alakították ki a műkincsrablásokkal foglalkozó csoportot. Nem csoda tehát, jegyzi meg Barnicle a filmben, hogy a hatóságok nem tartották kiemelt ügynek ezt a betörést. Az alkotók úgy vélik, hogy a lopott képek valamelyike még forgalomban lehet – talán a rajzokat reprodukcióként adhatták el, és lehet, hogy ma is ott lóg valaki szobájának a falán.
A képek egy része nem közismert, és lehet, hogy a jelenlegi tulajdonosok nem is tudják, hogy lopottak vagy honnan származnak. Ez nagyon sokszor így megy, egyáltalán nem lenne meglepő
– mondta Barnicle, aki bízik benne, hogy valaki emlékezetében felsejlik valami, ha megnézi a This is a Robbery dokumentumfilm-sorozatot.
A Samsung is valami hasonló koncepcióban bízott, amikor új televíziójának promóciójához megalkotta a világ tizenkét legdrágább ellopott festményéből álló virtuális kiállítást. Tavaly egy szerencsés akció során több mint 19 ezer lopott műkincset fedeztek fel egyszerre. De az is megtörtént, hogy a tolvajok maguk mondják el, hogyan sikerült ellopniuk egy-egy értékes képet.
Meghalt Charles Hill nyomozó, aki Edvard Munch ellopott A sikoly című képét is előkerítette
Bohókás műkereskedőnek adta ki magát, hogy az ellopott festmények közelébe férkőzzön.
