A 2021-es Városmajori Szabadtéri Színpadon Palya Bea és az Eric Sumo Band is fellép
A 800 fős nézőtérre korlátozás nélkül, védettségi igazolvánnyal engedhetik be a közönséget.
A 800 fős nézőtérre korlátozás nélkül, védettségi igazolvánnyal engedhetik be a közönséget.
Idén 10. alkalommal rendezik meg a színes programokkal teli irodalmi fesztivált.
“Erre most nagy szükségünk van” – mondta Valuska László, a rendezvénysorozat igazgatója.
Milyen események és elbeszélések alakították a nemi erőszakkal kapcsolatos kollektív emlékezetet? Elmondani az elmondhatatlant – A nemi erőszak Magyarországon a II. világháború alatt.
Írónak vagy írónőnek tartják-e magukat? Lehet-e egy női író trágár? Mi a jó regény titka?
”A szorongás nem más, mint a félelem, amihez társul a fantázia is” – állapította meg a Holli, a hős szerzője.
Az A feministák nem járnak rózsaszínben – és egyéb hazugságok című kötetben 40 sztereotípiáról esik szó.
Plebejus humorista? A proletárok gőzleeresztője? Vagy csupán a rendszerrel különbékét kötött forradalmár? Ezekről beszélgetett Bödőcs Tibor, Malek Miklós és Király Levente Winkler Nórával a Margó Irodalmi Fesztiválon.
Misztikumba torkollott az est a Margó Fesztivál, de előtte jót beszélgettek Simon Márton, Rókák esküvője című új kötetéről.
Az első prózaköteteseket támogató Margó-díj egyértelműen egyedülálló elismerés országunkban.
A Margó Irodalmi Fesztivál 5 napon át 65 programmal várja az irodalom iránt érdeklődőket. A június 6. és 10. között megrendezésre kerülő rendezvénysorozat helyszíne a Petőfi Irodalmi Múzeum.
A kortárs szépirodalomban kevés olyan könyv van, ami olvasmányossága mellett drasztikus kulturális különbségeket, egyértelműségével az emberi természet széleskörűségét képes bemutatni. Az 1990-ben született Pajtim Statovci első regényében mindezeket hétköznapi formában nagyközönség számára is képes volt fogyaszthatóvá tenni. A több szálon futó regényt tizenkét nyelvre fordították le, és tökéletesen mutatja be két világ kulturális különbségeit, valamint az ezekből fakadó mindennapi problémákat. A Macskám, Jugoszlávia szerzőjével beszélgettünk.
Ez itt a kérdés. A következő előadás a Teátrumban volt, kicsit sorba kellett állni a lépcsőházban, és elengedni a korábbi előadás hallgatóságát. Már alig volt szabad hely az első sorokban. Meleg volt és tömeg. Máris tesztelhettük a korábban, a humor eszközeiről tanultakat, mert jött: a félelem.
Idén is a Margó Fesztivál keretein belül adták át a Margó-díjat. Az elismerést magáénak tudó Milbacher Róberttel beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre két hazánk? Élhetünk-e úgy, hogy két nyelvet kelljen használnunk? Kifejezhetjük-e az érzelmeinket más nyelven ugyanúgy, mint az anyanyelvünkön? Szederkényi Olga erről beszélgetett vendégeivel,
A Margó Feszt idei újdonságai közé tartozik, hogy idén külföldi alkotókat is vendégül láthattak. Közéjük tartozik Jean Mattern, aki a Balassi Intézet fellowship programjának keretében érkezett a Fesztiválra, tudjuk meg a Könyvesblogról.
Az alkotók másképp válnak felnőtté, mint az egyszerű halandók, állapítom meg az előadás után. Mintha az egész élet kavarogna az alkotás körül, és kavarog is: