Azt érintés hatalma: az emberi érintés hiányzik a legjobban a járvány alatt?

A társasági távolságtartás rádöbbentette az embereket arra, hogy a testi-lelki kiegyensúlyozottságban milyen fontos szerepet játszik az érintés. 

A kézrátétel gyógyító ereje

Az egyedül élő emberek a járvány kitörése óta, egy éve nem érinthettek meg egyetlen másik embert sem a társasági távolságtartás miatt. Még karácsonykor is csak limitált számban ünnepelhettünk a családtagokkal, pedig az érintés az az érzékünk, amelyet a leginkább magától értetődőnek veszünk.

Erintes Hianya Vilagjarvany
Érintésmentes világjárvány / Fotó: Coneyl Jay / Getty Images

Az elmúlt két évtized során még a tartózkodó briteknél is teljesen bevett szokássá vált a társasági életben az ölelkezés. A pszichológusok bőréhségnek nevezik, ha valaki hosszú kihagyás után mások érintésére vágyik. Joe Moran művelődéstörténész a The Guardianben foglalta össze, mi az érintés szerepe az ember életében.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Arisztotelész a tapintást a legalantasabb érzékünknek tekintette, mivel az állatokban ugyanúgy megtalálható, és nem az olyan magasztos képességekre épül, mint a gondolkodás, az emlékezet vagy a képzelet. Az érintés ugyanakkor a legősibb ösztönünk is, amivel életjelet adunk magunkról, másrészt a rajtunk kívüli világ jelenlétét érzékeljük. Már egy nyolchetes magzat is összezárja az ujjait, ha valami a tenyerébe kerül. Az újszülött is automatikusan arra fordul, amerről megsimogatták az arcát. A gyerekek a világ minden táján fogócskáznak, pedig senki sem tanította nekik.

The hug that helped change medicine

In 1995, a baby was saved by the hug of her sibling. CNN's Lisa Sylvester reports on a twin bond that has lasted.

Indiában, Kínában és Délkelet-Ázsiában már i. e. 3000 évvel ezelőtt felismerték az érintés igényét, és masszázzsal gyógyítottak. Aszklépiosz, a gyógyítás görög istene is kézrátétellel kúrálta a betegeket. Görögül a sebész szó is a kéz és a munka szavak összevonásából született, és terjedt el más nyelvekben is. A gospelekben Jézus is kézrátétellel gyógyít. Ma már tudjuk, hogy mások érintése aktiválja az immunrendszert, csökkenti a vérnyomást és a stresszhormonok szintjét, valamint fájdalomcsillapító és nyugtató hatással bír. A koraszülött babák gyorsabban gyarapodnak, ha gyengéden végigmasszírozzák őket tetőtől talpig. A terhes anyák és a demenciában szenvedő idősek közérzetét is lehetséges masszázzsal javítani.

Még az érintésfóbiás társadalmak is érzik az emberi kontaktus hiányát

A világjárvány elválasztotta egymástól az embereket. A nagyszülők gyakran a kertből vagy az erkélyről integetnek le az unokáknak, akik ölelő mozdulatot tesznek. Az idősotthonokban csak műanyag fólián keresztül lehet megölelni a bentlakó hozzátartozókat, ráadásul Sophia, a robot gyártója azt tervezi, hogy robotokat küld ápolónak az idősellátásba. A vírus kíméletlenül figyelmeztet mindenkit, hogy a testünkben élünk, amiről a digitális korban nem nehéz megfeledkezni. Az érintőképernyők korában azonban a kütyük nem képesek viszonozni az oldalakat pörgető ujjainknak az emberi érintés érzékiségét és érzékenységét. 

1966-ban Sidney Jourard pszichológus a kávézókban ücsörgő párokat vizsgálta a világ több pontján. Kutatásából kiderült, hogy a puerto ricói főváros, San Juan kávézóiban a párok átlagosan 180 alkalommal érintették meg egymást egy óra alatt.

Párizsban ez az adat 110, míg a floridai Gainesville-ben mindössze két alkalom, Londonban egyetlen egyszer sem érintették meg egymást a párok. A kutatás szerint tehát az angolszász kultúrában nem divat egymás tapogatása nyilvános helyen. Amerikában ez odáig fajult, hogy a borbélyok a fejmasszázst sem saját kezükkel végezték, hanem egy erre a célra kifejlesztett elektromos eszközt használtak. Az érintésmentes társadalmak számára aztán a ’60-as évektől bőséges ölelésadagot vagy a teljes testet érintő masszázst írtak fel a terapeuták.

A járvány során próbálkoztak különféle öleléspótló eszközök kifejlesztésével, mint például a Bluetooth-os ölelőpólóval, de rá kellett jönnünk, hogy semmi sem pótolhatja az emberi érintést. 

A testünk kb. 20%-át fedő bőr a legnagyobb és egyben legérzékenyebb szervünk. A bőr különböző rétegeiben elhelyezkedő receptorok érzékelik a különféle ingereket, legyen az meleg, hideg, rezgés, nyomás vagy fájdalom.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Az ember tehát az emberi érintésre született, nem arra, hogy kitérjünk egymás elől az utcán, és az ablakon keresztül, meg üzenetben küldjünk egymásnak ölelést. Aki esetleg úgy érzi, kijött a gyakorlatból, így kezdjen el idejében edzeni a visszatéréshez! 

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból