Francis Lee, az Ammonite rendezője: Miért gondolják alapból, hogy minden történelmi személyiség heteró?

Nagy vitát váltott ki a filmrajongók között, amiért Francis Lee filmje, az Ammonite leszbikusként ábrázolta a főszereplőt, Mary Anninget. A rendező egy interjúban tisztázta, miért döntött így.

Mary Anning, az ismeretlen őslénykutató Francis Lee filmjében

Két évvel az Ammonite bemutatója előtt a sajtóban már pellengérre állították Francis Lee-t, a film rendezőjét, amiért a film egyik főszereplőjét, a 19. századi őskövületkutatót, Mary Anninget leszbikusként ábrázolja anélkül, hogy bármiféle bizonyítéka lenne Anning szexuális irányultságára. 

Az 51 éves brit rendező pedig azt nem érti, hogy miért kell a történelmi személyiségeket kötelezően heteroszexuálisként ábrázolni, amíg ki nem derült az ellenkezője. És nem is életrajzi filmet készített, idézi Lee szavait a The Guardian.

Francis Lee Ammonite Interju
Gemma Jones, Kate Winslet és Francis Lee az Ammonite forgatásán / Fotó: Agatha A Nitecka/Lionsgate/See-Saw Films Lionsgate/See-Saw Films

A Kate Winslet által nagyszerűen alakított Anning őskövületei ma a londoni Természettudományi Múzeumban tekinthetők meg, ám ehhez képest keveset tudni az életéről.

Az egyik leírásban, amelyet találtam róla, azt írják, hogy barátságos, melegszívű, gyerekszerető asszony volt. Egy másik jellemzés szerint meg mogorva és szánalmas, ráadásul az üzletét sem tartotta tisztán

– mesélte Lee, milyen ellentmondásokra bukkant Anning személyiségével kapcsolatban. A forgatókönyv és Winslet játéka a második jellemzésből indul ki. De amint a történet másik főszereplője, Charlotte (Saoirse Ronan), a társadalmi státuszát tekintve Anningnél előkelőbbnek számító fiatalasszony megjelenik a színen, az őslénykutató fokozatosan feloldódik mellette.

 

Ammonite - Official Trailer

1840s England, acclaimed but overlooked fossil hunter Mary Anning and a young woman sent to convalesce by the sea develop an intense relationship, altering b...

„Nincs sok munkásosztálybeli queer a filmesek között. Rátaláltam erre a szintén munkásosztálybeli nőre, akit nem sokra tartottak életében, és felemeltem. A kapcsolatán keresztül szerettem volna bemutatni. Mivel a férfiak akadályozták, lenézték és még a szakmai eredményeit is kisajátították maguknak, azt éreztem, hogy nem férfival kerülhetett kapcsolatba” – indokolta választását a rendező.

Lee kívülállónak tartja magát a filmiparban. A vidéken játszódó, munkásosztálybeli, homoszexuális szerelmi történetek a specialitása. 2017-es elsöprő erejű bemutatkozása az Isten országa című filmmel két yorkshire-i queer férfiról szól, ahonnan Lee is származik.

Mary-hez hasonlóan én is nagyon nehezen találtam meg a hangomat, mind szakmailag, mind a magánéletben. Sok esetben úgy érzem, nagyon közel áll hozzám. Én is nehezen tudok önmagam lenni, és őszintén beszélni magamról

– nyilatkozta.

Szavak helyett hasson a képek ereje, vallja

Filmjei főszereplői introvertált emberek, akik addig észrevétlenek, amíg nem kerülnek szerelmi kapcsolatba valakivel. A vidéken felnövő Lee már gyerekkorában is magányos volt. Szülei a jószággal foglalkoztak egész nap, így ő is az állatokkal játszott. 

„A dombok és az erdő volt a játszóterem, az állatok a barátaim. Amikor rájöttem, hogy meleg vagyok, sok más vidékihez hasonlóan otthagytam az otthonomat, hogy megleljem a hozzám hasonlókat” – emlékezett vissza. 

Így került Londonba színművészeti iskolába, majd 15 éven keresztül alkalmazott színészként dolgozott. Csapnivaló színésznek tartotta magát, aki folyton csalódást okoz a nézőknek. Mindig is inkább a saját történeteit akarta elmesélni, de fogalma sem volt, hogy az ő hátterével hogyan fogjon hozzá.

Rendezőként azonban nem gyötrik ezek az érzések, hanem „koncentráltan, szemellenzősen képes elmerülni a feladatban, és minden apró részletre mániákusan ügyel”.  

Ezért piszkálhatja még a mai napig, ha a szófukar, inkább a képi világgal operáló rendezőt, hogy a Brit Filmintézet egyik képviselője rábeszélte, az Isten országában hagyja benne a fürdetős jelenetben, amikor az apa kimondja a fiának, hogy „Köszönöm!”, ahelyett, hogy csak némán megfogná a kezét. 

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból