John Cena bocsánatot kért mandarinul Kínától, amiért Tajvant önálló országnak nevezte

A kínai piacon érdekelt fogyasztási cikkeket gyártó vagy szórakoztatóipari nyugati nagyvállalatok és sztárok igyekeznek kimaradni Kína hatalmi csatározásaiból. Olykor azonban akaratlanul is darázsfészekbe nyúlnak. John Cena sem úgy nyilatkozott, ahogyan azt kínai rajongói elvárták volna tőle.

John Cena is felismerte, hogy a kínai fogyasztók nemzeti érzülete diktál

John Cena, a Halálos iramban 9. sztárja mandarin nyelven kért bocsánatot a kínai közösségi oldalon, amiért egy korábbi interjújában önálló országként hivatkozott Tajvanra, írja a The New York Times

A profi pankrátorból lett színész a Halálos iramban-franchise legújabb folytatásának promózása közben egy tajvani adónak úgy fogalmazott, hogy „Tajvan az első ország, ahol megnézhetik a filmet”.

john cena kina bocsanatkeres
John Cena / Fotó: Dia Dipasupil / Getty Images

„Hibáztam. Amit most mondok, az nagyon-nagyon fontos: nagyon szeretem és tisztelem Kínát és a kínaiakat. Nagyon sajnálom a hibámat. Bocsánatot kérek. Bocsánatot kérek. Nagyon sajnálom. Értsék meg, hogy szeretem és tisztelem Kínát és a kínai embereket” – mondta Cena, aki több évig tanult mandarin nyelven, és rendszeresen posztol a Weibóra. De úgy tűnik, a hamuszórás sem elég, a színész kínai rajongói nagyon rossz néven vették a számukra sértő megfogalmazást.

Mondja el kínaiul, hogy Tajvan Kínához tartozik, különben nem fogadjuk el a bocsánatkérést

– válaszolt a közösségi oldalon a sztár egyik rajongója, amit aztán többezren lájkoltak.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A koronavírus-járvány miatt egy évet késett a Halálos iramban 9. bemutatója, amely az első hétvégén összesen 162 millió dollárt hozott nyolc országban, köztük Kínában és Dél-Koreában.

A demokrácia szembeköpése a kínai piac érdekében

Nem Cena az első nyugati sztár és nagyvállalat, amely akaratlanul is politikai aknamezőre tévedt, miközben mindent megtennének azért, hogy a hatalmas kínai piac kedvében járjanak. A kínai rezsim ugyanis az autonóm és demokratikus berendezkedésű Tajvant szakadár tartománynak és Kína részének tekinti. Ha valaki önálló országként beszél a 23,6 millió lakosú szigetről, az könnyen megsértheti az erősen nacionalista érzelmű kínaiakat, akik még a kimchit is elvitatták volna Koreától. Számukra országuk szuverenitása és területi egysége mindenek felett áll.

Halálos iramban 9. - magyar előzetes #2

Beszáguldott a #HalálosIramban9 vadiúj magyar előzetese! Hazai bemutató: 2021. június 24.#IGNHungary a világhálón:* Weboldal: https://hu.ign.com/* Webshop: h...

A kínaiakkal üzleti kapcsolatban álló nyugati hírességek és cégek – legyenek akár a legnagyobb tőkés vállalatok – gyakran kényszerülnek bele, hogy vékony jégen járjanak, ha nem akarják megsérteni a kínaiak érzékenységét. Sokak számára ez annyit jelent, hogy amennyire csak lehetséges, távol tartják magukat az olyan kényes politikai témáktól, mint a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen lévő átnevelő táborok, a hongkongi demokráciáért küzdő tüntető fiatalok, vagy Tajvan és Tibet státusza.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Daryl Morey, a Houston Rockets amerikai kosárlabdacsapat korábbi edzője 2019-ben a Twitteren támogatásáról biztosította a hongkongi tüntetőket. Az NBA alig bírta elsimítani a kínai szurkolók felháborodását. Végül LeBron James lépett közbe, és elmagyarázta, hogy „Mr. Morey nem tájékozódott kellőképpen a helyzetről”, amikor a tüntetők mellé állt.

Ha Kínába mész, tartsd tiszteletben az ideológiájukat, és tedd félre a sajátodat

A nyugati filmeket már eleve öncenzúrázva küldik ki Kínába, ezt a gyakorlatot még a South Park egyik epizódjában is kifigurázták. De a nagy cégek sokszor nem is tudják, hogy darázsfészekbe nyúlnak.

A Gap 2018-ban egy olyan pólót dobott piacra, amelyre nyomtatott kínai térképről lemaradtak Tibet egyes részei, Tajvan és a dél-kínai-tengeri szigetek. A Versace, Givenchy és Coach luxusmárkák úgy nyilatkoztak, hogy hibáztak, amikor olyan pólókat gyártottak, amelyek Hongkongot és Makaót külön országnak jelölték.

Kína 2018-ban azt is elérte, hogy 36 légitársaság ne külön országként tüntesse fel honlapján Tajvant, Makaót és Hongkongot. Ezt még Donald Trump akkori amerikai elnök is „orwelli baromságnak” minősítette.

A Marriott szállodalánc a kínai közösségi profilján kijelentette, hogy „semmiféle szeparatista törekvést nem támogat, amely aláássa Kína szuverenitását és területi integritását”, miután egy vendégeiknek szánt elégedettségi kérdőívben külön országokként tüntették fel a területeket. A Daimler 2018-ban bocsánatot kért, amiért a Mercedes-Benz Instagram-oldalán a Dalai Lamát idézték, akit Kínában sokan veszélyes szeparatistának tartanak, aki Tibet függetlenségéért harcol.

Kína a filmiparban is tarol

A kínai rezsim kiemelten kezeli a filmipar szerepét a kultúrharcban. A kínai filmek már Hollywood elsőségét is veszélyeztetik. Az Oscar-díjat nyert kínai származású rendezőnőről szóló híreket cenzúrázták, nagyszabású propagandafilmeket készítenek, amelyeket aztán a mozik kötelező jelleggel vetítenek.

Hillary Clinton korábbi amerikai elnökjelölt és First Lady nemrég arról beszélt egy interjújában, az egyik legnagyobb kérdés, hogy vajon a nyugati típusú demokrácia vagy a keleti autoriter rezsimek kerekednek felül a jövőben.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból