A gyűjtemény a jól ismert fényképek mellett számos olyan pillanatot is rejt, amelyekhez eddig csak a NASA kutatói férhettek hozzá.

Az űrhajósok mint fotóművészek

Ismét egy különleges aukcióról számolt be a The Guardian. A filmes ereklyék vagy a londoni Királyi Opera David Hockney-festményének elárverezése után most 2400 fotóritkaság kerül kalapács alá a Christie’s-nél. Az űrkutatás aranykorában készült NASA-fotók között olyan ikonikus pillanatok is megtalálhatók, mint az űrben készített első szelfi vagy Neil Armstrong kis-nagy lépése a Holdon

Edwin Aldrin Elso Szelfi
Edwin Aldrin Az Első Űrszelfin / Fotó: Nasa/Reuters

A járvány miatt online térben november 19-20-án megtartott árverésen a legalacsonyabb kikiáltási ár 100 angol font (40 ezer forint). A Christie’s reméli azonban, hogy lesz olyan fotó, amelynek leütési ára az 50 ezer fontot is eléri majd. 

 

Kapcsolódó cikk

„A kollekció a legátfogóbb NASA űrfotókból álló magángyűjtemény, amely eddig aukción értékesítésre került. Az űrprogram minden jelentős, fényképen megörökített mérföldköve megjelenik benne: a Merkúrról készített első képek, a Gemini-űrprogram technikai vívmányai, a Lunar Orbiter-program és természetesen a dicső Apollo-program. A fényképezőgép segítségével a fotósnak felcsapott űrhajósok a képeiken visszaadták mindazt a szépséget, amit az űrben személyesen megtapasztalhattak. Ezek a fotók határozták meg, hova helyezzük el magunkat a világegyetemben” 

– állt a Christie’s ismertetőjében. 

Az Utazás egy másik világba: Victor Martin-Malburet fotógyűjteménye gyakorlatilag a világűr meghódításának története az 1940-es évektől egészen az 1977-ben készült színes képig, amelyen a Föld és a Hold egyszerre látható a Voyager 1 űrszondából. 

Gyerekkori álom helyett fotógyűjtemény

Martin-Malburet maga is űrhajós karrierről álmodozott, de végül inkább avantgárd alkotásokat gyűjtő apjához hasonlóan a Földön élte meg hobbiját. Az egyes darabokat aukciókon, magánszemélyektől vagy maguktól az űrhajósoktól vásárolta. A gyűjtemény egyes részeit már korábban is kiállították a legrangosabb európai múzeumokban. Legutóbb tavaly nyáron, a holdraszállás 50. évfordulója alkalmából az Apollo-űrprogramhoz kapcsolódó képek több intézményben is megfordultak. 

 

Kapcsolódó cikk

Az ikonikus, gyakran látott képek mellett számtalan olyan fotó is a gyűjteményhez tartozik, amelyek évtizedeken át kizárólag a NASA kutatói által hozzáférhető irattárakban hevertek és most először tekinthetők meg nyilvánosan. 

Az egyik ilyen figyelemre méltó fotón Laika, az első űrkutya látható, amint 1957-ben a kilövésre vár. A gyűjtemény része továbbá a Hold árnyékos oldaláról vagy a Földről készült első színes fotó, valamint a legutolsó holdraszállás, az Apollo 17 misszió során készült felvételek.

A NASA legközelebb 2024-ben szeretne ismét embert küldeni a Holdra. Az Artemis program keretében nem csak az internetkapcsolatot építik ki a Holdon, hanem az egyik kiemelt cél, hogy nő is eljuthasson oda. A 30 milliárd dolláros projekt már az újonnan megválasztott elnök, Joe Biden kormányzata alatt valósulhat meg. 

 

Az űrhajósokat gyakran kiváló tudósokként vagy nemzeti hősökként állítják be. Ritkán kerül előtérbe, hogy milyen jelentős fotósok is voltak 

– hívta fel a figyelmet Martin-Malburet

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

301-es parcella nagy imre 1956 horvath erno kiallitas fotokiallitas

NÖRI: fotókiállítás mutatja be a 301-es parcellát

“Nemcsak a kiállítás, maga a Nemzeti Gyászpark is figyelmeztető jel számunkra, és a mi feladatunk, hogy azok számára is az legyen, akiknek 1989 nem volt az életük része, és már csak a történelem egy jelentős pillanataként tanulnak róla.”